Tanulmányok, előadások

Itt az ÁSZ legfrissebb korrupciós felmérése

2019. május 9. 10:00:01
Az Állami Számvevőszék immár tíz éve foglalkozik az integritás kultúrájának meghonosításával, elterjesztésével. Az elmúlt évek tapasztalatainak és a felhasználói igények figyelembevételével a 2018. évi Integritás felmérés számos ponton megújult. A közszféra integritási helyzetének átfogó bemutatása mellett rávilágít új, korábban soha nem vizsgált kontrolleszközök alkalmazásában rejlő lehetőségekre, és górcső alá veszi a közintézmények üzleti, gazdasági kapcsolataiból, így a köz- és magánszektor találkozásaiból eredő kockázatos területeket. Egyik fő eredményünk az Integritás felmérés iránti érdeklődés növekedése, az integritás szemlélet megerősödése, amelynek köszönhetően a felmérésben résztvevő intézmények száma évről évre folyamatosan emelkedve elérte a 3451-et.

Németh Erzsébet - Martus Bettina - Vargha Bálint - Teski Norbert

2018-ban a felmérés számos ponton megújult. Az új webes felületnek köszönhetően könnyebben hozzáférhetővé és kitölthetővé vált a 93 kérdésből álló, az eddigieknél rövidebb és átláthatóbb kérdőív. A kérdőív számos új kérdést tartalmaz, elősegítve a korábban nem vizsgált kontrolleszközök, mint például az emberi tényező kizárásával működő automatizált rendszerek, az integritás tanácsadó, vagy az ügyfél-elégedettség mérés elterjedtségének megismerését. Az új digitális technológia eredményeként a felmérés egy önértékelést készít a kitöltők számára az egyes integritási területekre vonatkozóan (lásd melléklet). Az automatikusan megjelenő önértékelő lap bemutatja a válaszadó intézmény saját eredményei mellett az összes válaszadó és a saját intézménycsoportba tartozó válaszadók átlagértékeit is. Ezzel a válaszadók felmérhetik azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük. Emellett a technológia egy állandóan frissülő adatbázist képezve segíti a hazai közintézmények integritás kockázatainak beazonosítását, a változások rendszerszintű nyomon követését, az ellenőrzési témák és ellenőrzött intézmények kockázatalapú kiválasztását, illetve a jól irányított állam stratégia megvalósítását elősegítő integritás-kockázat jelzőrendszerként szolgálhat.

A kockázatok és a kontrollok általános egyensúlya

Az idei elemzés megvizsgálta, hogy a közszférát leginkább mely kockázatok és kontrollok jellemzik. Az újonnan beemelt integritás kontrollok elterjedtségének vizsgálata mellett négy olyan területre fókuszáltunk, ahol a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok jelentősek.

A közszféra intézményei körében az integritáskockázatok és a kontrollok kiépítettsége jellemzően együtt mozog: minél magasabb a kockázati szint, annál magasabb a kontrollkiépítettség is. Az erős pozitív korreláció a kockázatok és kontrollok között azt jelenti, hogy a közintézmények jellemzően helyesen azonosítják az integritás kockázataikat, és a kockázati szintnek, illetve mintázatnak megfelelő kontrollok kiépítettségéről gondoskodnak. A kockázati szinttel nem indokolható túl magas kontrollkiépítettség túlszabályozottságot, a túl alacsony kontrollszint, pedig az integritáskockázatokkal szemben alacsony védettséget jelent. Ezzel együtt az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek az egyes területeken. Egyes intézménycsoportoknak a jövő kihívását jelenti majd, hogy újabb és újabb integritás kontrollok kialakításával, alkalmazásával megfelelő mértékben biztosítsák a tevékenységükkel összefüggő kockázatok lefedettségét.

Nagyításhoz klikk a képre!

A közszféra integritás kockázatai

Megvizsgáltuk mind intézménycsoportonként, mind kérdésenként a kockázati és kontrollszinteket. Azt találtuk, hogy a jogszabályi környezet komplexitása, a közszolgáltatás nyújtása, közfeladat ellátása, valamint a méltányosság gyakorlása kiemelkedő kockázatot jelent. Első alkalommal mutattunk rá a közintézmények jogszabályi környezetével kapcsolatos percepcióira. A jogszabályi környezet megítélése kockázatot hordozhat az integritás szempontjából, amennyiben azt ellentmondásosnak és hiányosnak érzékelik az intézmények. A felmérés eredményei alapján a jogszabályi környezetet a válaszadók 9%-a értékeli ellentmondásosnak, 6%-a hiányosnak, 74% összetettnek és 49% szerteágazónak (1). Az ellentmondásokkal terhelt esetleg hiányosnak ítélt jogszabályi környezet, illetve ennek percepciója fokozza a korrupciós veszélyt. Növeli az állampolgárok számára bizonytalan kimenetelű ügyek előfordulásának kockázatát azáltal, hogy a jogalkalmazó úgy ítélheti meg, szélesebb mozgástérrel bír saját belátása szerint cselekedni, adott esetben önkényes döntéseket hozni. A jogszabály-értelmezés kihívásait fokozó kockázat, hogy a közintézmények több mint fele méltányosságot alkalmazhat, azaz a leírt szabály alkalmazásától el is térhet.

Integritás-kontrollok elterjedtsége

Az integritás kultúra meghonosodása szempontjából kedvező, hogy több jól, szinte 100%-ban kiépített kontrollt találtunk, ilyen például a szerződések teljesítésének ellenőrzése, a közszolgáltatások esetén az igénybevétel feltételeinek megismerhetősége, a belső ellenőrzés elterjedtsége, illetve a bejelentők, panaszosok védelmének kialakítása. Az integritás erősségét mutatja, hogy a szerződésekhez kapcsolódó kulcsfontosságú kontrollok, így a gazdasági jogkörgyakorlás szétválasztása és a teljesítés ellenőrzése minden szektorban elterjedt. Emellett a szerződések felülvizsgálata átlagosan két-három évente megtörténik a közintézményekben. A közbeszerzésen kívül lefolytatott beszerzések integritása a beszerző intézmények részéről fokozott figyelmet igényel. Egyértelműen integritási rés (a kockázatok kontrollokkal való lefedettségének hiánya), hogy a nagy arányban egyszerű beszerzésekre támaszkodó intézménycsoportok (tudományos kutatás-fejlesztés, a kulturális, a szociális és az óvodai területen tevékeny közintézmények) a beszerzések integritását erősítő, a több ajánlattevő részvételét elősegítő kontrollok kiépítésében nem járnak az élen.

A felmérés feltárt ugyanakkor kevésbé kontrollált területeket is. A jogszabály három intézménycsoportnak előírja az integritás tanácsadók alkalmazását, ezeken a csoportokon kívül azonban alig használják ezt a kontrolleszközt. Ritkán alkalmazott kontrolleszköz a munkahelyi rotáció is, amely főleg az olyan területeken segíti az integritást, ahol például az ellenőr és az ellenőrzött között kialakuló személyes kapcsolat megnehezítheti az objektív döntéshozatalt.

A digitalizációval egyidejűleg a magyar közintézmények körében is megjelent az automatizált rendszerek alkalmazása, amely bár nagyon hatékony, egyelőre még terjedőben lévő kontrolleszköz, mindössze az intézmények 20,4%-a alkalmazza. Ezen eszközök alkalmasak például a felvételi eredmények automatikus elbírálására a felsőoktatásban, a szolgáltatás sorrendjének meghatározására, vagy a gyorshajtás megállapítására, sőt a büntetés automatikus kiszabására és postázására is. Az emberi tényező kizárásával működő automatizált rendszerek alkalmazása mindinkább a közintézmények objektív, transzparens és állampolgár központú működését vetíti előre. Szélesebb körben történő elterjesztésükhöz és fejlesztésükhöz tehát a jövőben további erőforrások szükségesek.

A szolgáltató állam számára az ügyfelek véleménye az igénybe vett közszolgáltatásról kulcsfontosságú információ. A felmérés által a kezdetektől értékelt panaszkezelő rendszerek az ügyfél visszacsatolás passzív formáját jelentik. Ennek eredménye fontos ugyan, de csak a negatív tapasztalatok, a kifogások megismerésére alkalmas. Új kontrolleszközként vizsgáltuk, az ügyfelek elégedettségének mérését, amelyben a közintézmény aktív kezdeményezőként lép föl azért, hogy az állampolgárok véleményét megismerje. Az ügyfél elégedettség mérésének elterjedtsége elsősorban a közvetlen ügyfélkapcsolatokkal rendelkező intézménycsoportok körében magas, ami indokolt.

Annak ellenére, hogy a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzat kialakításának fontosságára az ÁSZ korábban már felhívta a figyelmet, a kontrolleszköz alkalmazása 2018-ban sem erősödött meg. Mind e mellett először váltak láthatóvá a külső tanácsadók alkalmazásából eredő legjelentősebb integritási kockázatok. A közintézmények a külső szakértőket leggyakrabban tanácsadói feladatokra veszik igénybe, a tanácsadói feladatok érdemi tartalma ugyanakkor nehezen megítélhető, átláthatósága a legkevésbé biztosítható, ezért indokolt e terület kontrollszintjének megerősítése.

Az ÁSZ 2011-ben indította el az integritás kultúrájának, benne a korrupció elleni védelmet támogató eszközök meghonosítása, elterjesztése és megerősítése jegyében az Integritás felmérést. Az évente kiadott elemzés célja az integritás kockázatok rendszerszintű feltárása, bemutatása, és ezzel a jól irányított állam egyik legfontosabb pillérének az integritás kultúrának az erősítése.


Az eredeti elemzés ide kattintva érhető el.


Jegyzetek:

(1) Több válaszlehetőséget jelölhettek meg a válaszadók.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra