Tanulmányok, előadások

Kell Magyarországnak az euró?

2019. január 7. 11:11:15
Január elsején ünnepelte húszéves születésnapját az elmúlt száz év egyik legnagyobb közgazdasági kísérlete, az euró. Mennyire vált be a közös pénz az eurót használó uniós országok körében? Tényleg jobban járunk, ha mi egyelőre kimaradunk belőle? Meddig húzhatjuk az elkerülhetetlent? A Növekedés.hu cikke bemutatja a legfontosabb tudnivalókat.

Ahhoz képest, hogy az eurót végzetes hibának, sőt őrültségnek bélyegezték olyan Nobel-díjas közgazdászok, mint Joseph Stiglitz vagy Milton Friedman, mára a legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem lett az amerikai dollár mögött. Persze van alapja a szakemberek borúlátásának, hiszen a mai napig nem sikerült megoldani az euró legnagyobb problémáját, miszerint közös európai gazdaságpolitika nélkül nem lehet a közös pénzt hatásosan üzemeltetni.

Ám az elmúlt két évtized viharai ellenére eddig elég ütésállónak bizonyult az egységes valuta, és az árfolyama - a 2008-as krízis valamint az európai adósságválság körüli kilengéseket leszámítva - többé-kevésbé állandó maradt a főbb devizákhoz képest (az euró 1,14 dolláros árfolyamon debütált 1999-ben, és 1,13 dollárt ért a napokban).

Euró/Dollár árfolyam, nagyításhoz klikk a képre!

"Az euró éppolyan természeti rejtély, mint a dongó: nem lenne szabad repülnie, mégis képes rá" - találóan így jellemezte Mario Draghi az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a közös valutát, amelyet számlapénz formájában 20 éve, 1999. január 1-jén indított útjára 11 uniós ország. (Készpénzként három évvel később váltotta le a tagok valutáit.)

Konvergenciakritériumok patikamérlegen

Az Európai Unióba való belépéssel jogilag hazánk is kötelezettséget vállalt a közös valuta bevezetésére, de határidő nincs, viszont vannak feltételek, amelyeket teljesíteni kell. Az 1993-ban hatályba lépett maastrichti szerződés tartalmazza az euróövezetbe való belépéshez meghatározott konvergenciakritériumokat. Ezek a következők:

- Az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb rátát felmutató tagállam átlagát.

- Az átlagos nominális hosszú távú kamatszint legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációjú tagállam kamatának átlagát.

- Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát.

- Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.

- Két évig biztosítani kell a nemzeti valuta stabilitását (15-15 százalékos ingadozási sávban) az árfolyam-mechanizmus rendszerében.

Az Európai Bizottság a fentiek alapján tavaly értékelte a nem eurózóna tagállamok 2017-es teljesítményét, és arra jutott, hogy a szükséges öt feltételből hazánk csak hármat teljesített maradéktalanul. Az egyik az államháztartási hiány, amely mindössze a GDP 2 százalékára rúgott. A hosszú lejáratú kamatlábak terén is 2 százalék helyett csak 1,5 százalékkal volt magasabb a magyar érték a legalacsonyabb inflációjú tagállamok kamatlábainál, és az inflációs kritériumnak is megfelel az ország. Ugyanakkor a hazai adósságráta 73,6 százalék volt, vagyis jóval a 60 százalékos GDP-arányos referenciaérték felett alakult. Mivel azonban csökkenő pályán áll az államadósság, ezt a kritériumot kis jóindulattal teljesítettnek lehetne tekinteni.

Elegendő-e azonban önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése az euró sikeres bevezetéséhez?


A Növekedés.hu cikke itt olvasható teljes terjedelemben.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra