Tanulmányok, előadások

Ki és mennyi adót szedett be? - most minden kiderül

2020. augusztus 17. 16:00:01
Csaknem 150 milliárd forint bevételt jelentett Budapestnek a helyi iparűzési adó 2018-ban. Nominálisan a legmagasabb adóbevétellel a legtöbb lakosú XI. kerületi önkormányzat rendelkezett, a megyeszékhelyek közül a legtöbb adóbevételt pedig Győr tudhatja magáénak. A községek közül Berente végzett elől. A helyi iparűzési adóról szóló cikksorozatunk befejező része, a sorozat első két elemzése ide és ide kattintva olvasható.

Németh Tamás

Cikksorozatunk megelőző részeiben a helyi önkormányzatok 90 százalékánál bevezetett adónemmel foglalkoztunk, megnéztük, hogy miként oszlottak meg a közhatalmi bevételek az önkormányzatoknál, melyik önkormányzat milyen mértékű adót vetett ki, valamint azt, hogy kik is valójában az adókötelezettek. Kitértünk az adónemből származó bevétel felhasználására, körüljártuk a szolidaritási hozzájárulás témáját, és sorra vettük azokat a megyei jogú városokat is, amelyek a legnagyobb helyi iparűzési adóbevétellel bírtak. Ezeket az elemzéseket ide és ide kattintva elérhetik.

A harmadik, befejező részben bemutatjuk a városok közül 2018. évre vonatkozóan a 10 legnagyobb adóbevétellel, és egyben legnagyobb helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatot, rátérünk a budapesti kerületekre, érintjük a községeket is.

A városok közül a 2018-as évben a 10 legnagyobb adóbevétellel, és egyben legnagyobb helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatot a lenti táblázatban foglaltuk össze a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján. A városok közül az olvasónak kitűnhet Paks, ahol az iparűzési adó összes adóbevételen belüli relatíve alacsony arányát a kiugróan magas 33 százalékos arányt kitevő (2,5 milliárd Ft összegű) építményadó okozta.

Ki és mennyi adót szedett be? - most minden kiderül

Összességében a városok esetében is hasonlóan alakult a helyi iparűzési adóból befolyt bevételek aránya 2018-ban, bár kismértékben alacsonyabb arányt képviseltek a közhatalmi bevételekhez (75 százalék), illetve a költségvetési bevételekhez viszonyítva (22 százalék) egyaránt, ugyanakkor lényegesen nagyobb szórást mutatott. A helyi iparűzési adóbevételeknek a teljes költségvetési bevételeken belüli aránya Rácalmás Város Önkormányzatánál volt a legmagasabb (71,3 százalék), és Cigánd Város Önkormányzatánál a legalacsonyabb, mindössze 1,4 százalék.

Az átlagot meghaladó arányú helyi iparűzési adóbevétel körülbelül minden harmadik városra volt jellemző.

Ki és mennyi adót szedett be? - most minden kiderül

A helyi iparűzési adóbevételek közhatalmi bevételeken belüli aránya 14,8 százalék és 97,9 százalék között volt a városok esetében. A lista végén, 40 százalék alatti aránnyal kivétel nélkül Balaton parti illetve fürdő városok találhatók (Balatonföldvár, Zamárdi, Balatonkenese, Harkány, Fonyód stb.), amelynek oka, hogy ezek a települések jelentős arányú helyi idegenforgalmi adóból befolyt bevétellel rendelkeztek.

Mi a helyzet a fővárosban? - górcső alatt a kerületek

Most, hogy már láttuk a legmagasabb arányú helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező városokat, térjünk át Budapestre és a főváros kerületeire. Nominálisan a legmagasabb adóbevétellel a legnagyobb lakosságszámú XI. kerületi Önkormányzat rendelkezett 2018-ban, a legkisebb összegű adóbevétel az I. kerületben teljesült, előbbiben 14,33 milliárd Ft-ról, utóbbiban 3,04 milliárd Ft-ról beszélhetünk. Ha az egy főre jutó adóbevételeket nézzük, akkor az V., XXIII., VI. és X. kerületekben volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a XVI., XX. és XIX. kerületekben. A számok a legegyszerűbben az alábbi ábrán olvashatók ki:

Ki és mennyi adót szedett be? - most minden kiderül

A kerületeknél a helyi iparűzési adó átlagosan a költségvetési bevételek 31,0 százalékát tette ki 2018-ban, a legmagasabb arányt képviselő XVII. kerületben 46,1 százalék teljesült. Érdekes még, hogy összesen kilenc kerületben maradt el az iparűzési adó közhatalmi bevételeken belüli aránya az átlagos 62,8 százalékos szinttől. Ennek oka több tényező együttes hatására vezethető vissza.

Községek - nagy a szóródás

A községek esetében átlagosan 10,7 százalék volt a helyi iparűzési adóból befolyt bevétel költségvetésen belüli aránya 2018-ban, ami lényegesen alacsonyabb a többi településtípushoz viszonyítva. 301 község egyáltalán nem rendelkezett helyi iparűzési adóbevétellel, 5 község esetében pedig 1 milliárd Ft-nál is több folyt be ezen a jogcímen. A helyi iparűzési adóbevételek költségvetési bevételekhez viszonyított arányát nézve az látszik, hogy a községi önkormányzatok 72,5 százalékánál a helyi iparűzési adóból befolyt bevételek nem haladják meg a költségvetési bevételek egy tizedét.

Ki és mennyi adót szedett be? - most minden kiderül

Nominálisan a legmagasabb adóbevétellel rendelkező község Berente volt 2018-ban 1,692 milliárd Ft-tal. 1246 község esetében az éves adóbevétel 10 millió Ft alatt volt 2018-ban, ebből 183 község éves adóbevétele teljesült 1 millió Ft alatt.

A három részből álló cikksorozatunk azért született, hogy az olvasónak jobb rálátása legyen a helyi iparűzési adóra, arra, hogy ebből milyen bevételek származnak és a pénzeket mire lehet felhasználni.

Fontos gondolatként kiemelnénk, hogy a helyi iparűzési adóból származó bevételek az utóbbi években a másfélszeresére ugrottak, 2019-ben mintegy 830 milliárd forint volt az önkormányzatokhoz befolyt összeg. Összehasonlításként 2017-ben ez az összeg 640, előtte három évvel pedig 520 milliárd forint volt.


Németh Tamás az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának munkatársa



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra