Tanulmányok, előadások

Középpontban az integritás és az állam szerepe

2017. október 9. 14:30:01
A Köz-Gazdaság című tudományos füzet különszámának témája az integritás, azon belül az állam szerepe. A Budapesti Corvinus Egyetem és az Állami Számvevőszék közgazdászai által közösen írt lapszámban olvasható egy interjú Domokos László ÁSZ-elnökkel, négy további tanulmány, melyek az Állami Számvevőszék Integritás felmérésének tapasztalatait mutatják be, valamint nyolc, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói, kutatói és doktoranduszai által készített tanulmány, melyek olyan izgalmas kérdéseket járnak körbe, mint a Brexit, az európai peremországok állami szerepvállalásának hatékonysága, vagy az integritás problémái és fejlesztésének lehetőségei. A lapszám ide kattintva érhető el elektronikusan.


Interjú Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével

Domokos László az interjúban olyan izgalmas és időszerű kérdésekre válaszol, mint hogy miként lehetnek más országok számára is követendők a Magyarország által alkalmazott korrupcióellenes fellépések és a magyar integritás modell, hogyan lehet elérni, vagy legalábbis megközelíteni a korrupciómentesség idealisztikus állapotát, vagy hogy milyen eszközökkel érhető el a feketegazdaság további csökkenése. A Számvevőszék elnöke az interjúban kifejti, hogy az integritás, vagyis a közszféra szervezeteinek korrupcióval szembeni ellenállóképessége olyan, mint egy japánkert, vagyis folyamatos odafigyelést és gondozást igényel.

Etika, integritás, ellenőrzés - Az ÁSZ Integritás felmérésének legfőbb tapasztalatai

Pulay Gyula "Miért (lehet) eredményes eszköz a szervezeti integritás a korrupció megelőzésére?" című tanulmánya bemutatja, hogy az integritást a középpontba állító szervezeti kultúra milyen módon járul hozzá a korrupció megelőzéséhez az adott szervezetnél. Rámutat, hogy az integritási stratégia akkor lehet eredményes, ha a dolgozók a szervezet értékrendjével azonosulnak és azt, valamint a szervezet szabályrendszerét beleélő alkalmazkodással fogadják el. Ennek azonban az a feltétele, hogy ezek elősegítsék a dolgozók olyan alapvető személyes szükségleteinek kielégítését, mint az értékesség tudata, az önmegvalósítás és a közösséghez tartozás érzése.

A Vasvári Tamás és szerzőtársai által jegyzett, "Etikus vezetés és szervezeti struktúra" című tanulmány az Integritás felmérés eredményei alapján megállapítja, hogy az igazságügy, a kormányzat, a rend- és honvédelem, valamint a területi igazgatási szervek körében jellemzőek leginkább az etikus vezetés eszközei és mechanizmusai. A szerzők megvizsgálják továbbá, hogy az intézményi struktúra jellegzetességei, így az intézmények mérete és összetettsége, összefügg-e az integritás szintjével. Az eredmények azt mutatják, hogy a kontroll-kiépítettség pozitív összefüggést mutat a szervezet méretével és összetettségével.

A Németh Erzsébet és Vargha Bálint Tamás által írt, "A magyar közintézmények integritása" című elemzés azt vizsgálja, hogy a 2013 és 2016 közötti időszakban milyen változások történtek az integritás kockázatok és kontrollok tekintetében a közszféra egészében és az egyes intézménycsoportoknál, valamint elemzi az Integritás felmérésben való rendszeres részvétel hatását. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a felmérésben gyakrabban részt vevők szignifikánsan magasabb kockázati szinttel rendelkeznek, mint azok, amelyek ritkábban vettek részt a felmérésben, továbbá a magasabb kockázati szinthez szükséges kontrollok kiépítését kimutathatóan elősegíti az Integritás felmérésben való többszöri részvétel.

Jakovác Katalin "Az ellenőrzéstervezés kockázatérzékenysége" című tanulmánya egy olyan módszert mutat be, amely az eredményességet integritásszempontból vizsgálja, vagyis azt elemzi, hogy az ellenőrző szerv valóban azokat a szervezeteket választotta-e ki ellenőrzésre, amelyeknél magasabb volt a korrupciós veszélyeztetettség, az integritáskockázat, illetve a kiválasztás kockázatérzékenynek tekinthető-e. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az Állami Számvevőszék, mind a Nemzeti Adó- és Vámhatóság, mind pedig egyéb hatóságok az átlagnál magasabb integritáskockázattal rendelkező közintézményeknél végeztek ellenőrzéseket. Megállapítható továbbá, hogy az átlagnál kockázatosabb intézménycsoportok esetében magasabb az ÁSZ-ellenőrzöttségi arány.

Állam, integritás, versenyképesség - Tanulmányok a Corvinus kutatóinak tollából

Forgács Imre "Brexit - a jéghegy" című tanulmánya a brit kilépéssel kapcsolatos vitát, a pro és kontra érveket, a lehetséges nyerteseket és veszteseket, továbbá a kilépést megalapozó történelmi előzményeket mutatja be részletesen. A tanulmány választ keres olyan izgalmas kérdésekre, mint hogy milyen veszteségeket szenvedhet el a londoni központú pénzügyi szektor, hogy mennyiben hatott a népszavazás során a menekültválság, továbbá hogy a kilépés kapcsán mennyiben tehető felelőssé maga az Európai Unió.

A gazdasági válság után aktívabbak lettek az államok, nőtt az államra támaszkodás társadalmi igénye, az államok teljesítőképessége azonban korlátos, főképpen a peremhelyzetű országokban. Bod Péter Ákos "Mire képes az állam (és mire nem) az európai peremvidéken" című elemzése kifejti, hogy a nagyobb állami aktivitás nem jár együtt a kormányzás hatásfokának javulásával, ez pedig kétségessé teszi az európai peremvidéken a fejlesztő állam modelljei felé való elmozdulás megvalósíthatóságát.

Pitti Zoltán "Gazdaságunk nemzetközi beágyazottsága és a hazai versenyszektor teljesítményeinek tulajdonosfüggő jellemzői" című elemzése háttérinformációt kíván adni a globális illeszkedés, illetve egy nemzeti érdekeket markánsabban érvényesítő gazdaságpolitika kialakítása, vagyis az önálló nemzeti út választás kérdéseihez.

P. Kiss Gábor "Mi nulla? Mi mennyi? Amit mindig tudni szerettél volna a kiegyensúlyozott költségvetésről" című tanulmánya bemutatja, hogy milyen megoldásokkal érhető el az egyensúlyi költségvetés a gyakorlatban, konkrét példákon keresztül szemléltetve a szokásos megközelítéseket es azok alternatíváit is, az egyes megoldások előnyeit, hátrányait.

Szablics Bálint és Vertetics Ádám "Az integritás problémái és fejlesztésének lehetőségei a költségvetés végrehajtásában" című elemzése bemutatja az államfejlődés egyes fázisaihoz - éjjeliőr állam, szociális állam, a modern vagy szolgáltató állam - tartozó, eltérő típusú és szervezettségű, a mindenkori állampolgári elvárásokat megjelenítő közigazgatási rendszereket.

Tanulmányok a doktori műhelyekből

Jakab Árpád és Balog Enikő "Mit, miért, hogyan?" című tanulmánya az eredményszemléletű államháztartási számvitel magyarországi bevezetését vizsgálja, megállapítva, hogy az átállás a nemzetközi gyakorlathoz képest rövidebb idő alatt zajlott le. A szerzők megjegyzik, hogy a reformok csak abban az esetben tekinthetők sikeresnek, ha az eredményszemléletű számvitellel előállított adatok beépülnek a tervezésbe is.

Petróczy Dóra Gréta és Németh Bálint "Korrupciós kapcsolatok" című elemzése megvizsgálja, hogy milyen ösztönzők segítségével akadályozható meg a vállalati korrupció. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a már régóta együtt dolgozó felettesek és szakértők együttes tapasztalatukból fakadóan több jövedelmet képesek termelni a vállalat számára, ami viszont a jövedelmek eltitkolása révén a korrupció mértékét is növelheti. A korrupció visszaszorításának legkézenfekvőbb módja ilyen körülmények között a felső réteg megfelelő díjazása lehet.

Ritzlné Kazimir Ildikó "Az adóelkerülés elmélete" című dolgozata az adóelkerülés kialakulásának elméleti hátterét mutatja be, továbbá azt vizsgálja, hogy a múltban működő nem (teljesen) legális gazdasági jelenségek miért és milyen területeken jelentek meg Magyarországon, hogyan alakultak a rendszerváltás során, és mennyiben befolyásolják a mai nem megfigyelt gazdasági tevékenységeket.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra