Tanulmányok, előadások

Lehetséges a nemzetközi ellenőrzés a vízminőség javítása érdekében

2020. március 20. 10:00:01
A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete stratégiájával összhangban az Állami Számvevőszék elemzéseivel és ellenőrzéseivel hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai hazai megvalósulásához. Az ellenőrzés feltétele, hogy a célok elérésének mértéket megbízhatóan jelző indikátorok kerüljenek meghatározásra, és ezek kiszámításához hiteles adatok álljanak rendelkezésre. Emellett előfeltétele a nemzetközi koordinált ellenőrzés lefolytatásának a nemzetközi, a nemzeti és a programszintű indikátorok azonossága vagy hasonlósága. Ez a feltétel teljesül a "tiszta víz és alapvető köztisztaság" fenntartható fejlődési cél két részcélja tekintetében - az ÁSZ elemzés készítői által kidolgozott módszertan szerint.

Dr. Pulay Gyula

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlése 2015 szeptemberében elfogadta az Agenda 2030. elnevezésű dokumentumot, azaz a világméretű fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, amelyhez 17, 2030-ig elérendő Fenntartható Fejlődési Cél (angolul: Sustainable Development Goal, rövidítve: SDG) és 169 részcél tartozik. A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete 2016-ban tartott Kongresszusa stratégiai célkitűzései egyikeként határozta meg az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai elérésének elősegítését. Emellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is elkötelezte magát azon célok tekintetében, amelyek Magyarország számára relevánsak. Ilyennek tekinthető a 6. SDG, amelynek célterülete a tiszta víz és az alapvető köztisztaság, mivel Magyarország Alaptörvénye P cikk (1) bekezdése is deklarálja, hogy a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, "amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". A vízminőség javítása, a szanitáció, a vízhasználat hatékonyságának növelése pedig megjelenik a 6. SDG részcéljai között.

Az ÁSZ a 6. SDG megvalósulásához kétféleképpen tud hozzájárulni. Egyfelől azáltal, hogy ellenőrzi a 6. SDG elérésével kapcsolatosan kitűzött hazai célok megvalósítását szolgáló programokat. Másfelől részt vesz az e témakörben induló nemzetközi koordinált ellenőrzésekben, és az ezek során feltárt jó gyakorlatokat közkinccsé teszi.

A fenntartható fejlődési célok megvalósulása nemzetközi ellenőrzésének feltételei

A fenntartható fejlődési célok elérése érdekében a célokhoz indikátorokat kell rendelni, amelyek segítségével nyomon követhető a célok megközelítése. Fontos, hogy a célok megvalósítását szolgáló programok eredményességét ezen indikátorok szerint (is) értékeljék. A 6. SDG célkitűzéseinek eléréséhez Magyarország akkor tud leginkább hozzájárulni, ha az e téren tervezett intézkedései, fejlesztései javítják azoknak az ENSZ által meghatározott indikátoroknak az értékét, amelyek a 6. SDG részcéljai elérését mérik. Ezért a magyar eredmények időközi nyomon követhetősége, majd a végső eredmények objektív bemutatása szempontjából kulcsfontosságú a 6. SDG nemzetközi és nemzeti indikátorainak, valamint az egyes hazai fejlesztési programok során alkalmazott indikátorok összhangjának megteremtése.

Az ÁSZ a 6. SDG-hez kapcsolódó teljesítményellenőrzéseinek is feltétele az, hogy a hazai célokhoz és programokhoz konzisztens indikátorrendszert rendeljenek. A nemzetközi koordinált ellenőrzésekben való részvételünk pedig akkor tud hozzáadott értéket teremteni, ha a közös célkitűzésekhez egymással összehasonlítható indikátorok állnak rendelkezésre. Ugyanakkor az ENSZ a fenntartható fejlődési célok elfogadásával a nemzeti és nemzetközi indikátorok harmonizációját nem írta elő az egyes országok gazdasági, szociális, társadalmi és környezeti eltérései miatt. Az aláíró országok ezért bizonyos indikátorok esetében ún. helyettesítő indikátorokat alkalmaznak, melyek az adott célban történő állapotváltozást jól jellemzik, ugyanakkor a nemzeti szinten releváns területekre vonatkoznak.

A nemzetközi ellenőrizhetőség megállapításának módszere

Az elemzés kiemelt feladata volt annak megállapítása, hogy a 6. SDG, valamint a vízzel kapcsolatos magyar stratégiai célkitűzések, illetve az ezek megvalósulását jelző indikátorrendszerek között van-e olyan mértékű hasonlóság, amely lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a hazai programok miként járultak hozzá a 6. SDG részcéljainak eléréséhez.

Az elemzés során kidolgozásra került egy módszer, amelynek segítségével a nemzetközi (köztük az ENSZ által meghatározott), a nemzeti és a programszintű indikátorok konzisztenciája viszonylag egyszerűen feltárható és bemutatható. A módszer középpontjába egy mátrix került (lásd az ábrát), amelyből - a kitöltést követően - kiolvasható, hogy az indikátorok közötti azonosságok, de legalábbis hasonlóságok lehetővé teszik-e annak ellenőrzését, hogy a hazai programok milyen mértékben járultak hozzá egy tetszőleges ENSZ fenntartható fejlődési cél részcéljainak megvalósulásához.

A nemzetközi (esetünkben az ENSZ keretei között kinyilvánított), a nemzeti és a program szinten a részcélok egyezősége az ellenőrizhetőség alapvető feltétele. Így a mátrix oszlopaiban az adott fenntartható fejlődési célhoz tartozó részcélok kerülnek feltüntetésre. Az ábráról leolvasható, hogy a bemutatott esetben a c3, a c4 és a c5 részcélok voltak azok, amelyek nemzetközi, nemzeti és programszinten is kitűzésre kerültek. A c1 részcél magyar szempontból irreleváns, ezért a nemzeti részcélok között nem szerepel. A c2 részcél megjelenik a nemzeti célok között is, de a fejlesztési program konkrét célkitűzései közé nem került be. A c6 és a c7 célok nem tartoznak a nemzetközi szint részcéljai közé, ezek csak hazai szempontból fontosak.

A mátrixnak a célok alatti három sorában, az egyes célokhoz rendelten feltüntettük a nemzetközi, a nemzeti, illetve a programszintű indikátorokat. Az azonos tartalmú indikátorokat azonos sorszámmal láttuk el. Ily módon a mátrixból kiolvasható, hogy melyek azok a részcélok, amelyeknek a megvalósulását nemzetközi, nemzeti és programszinten ugyanazzal az indikátorral mérik. Az ábra szerinti esetben két ilyen indikátort láthatunk, nevezetesen az I31, az I42 indikátorokat. Következésképpen a c3 és a c4 az a két részcél, amelyeknél egy közös indikátor alapján lefolytatható a hazai programnak a nemzeti és nemzetközi részcélhoz való hozzájárulását értékelő ellenőrzés. Ezt a mátrix utolsó sorában L betűvel (lefolytatható) jelöltük. Az R betű a részleges ellenőrizhetőséget jelenti. Ez akkor áll fenn, ha csak a nemzetközi és a programszintű indikátor azonos. Ilyenkor ugyanis értékelni lehet, hogy a hazai program mennyiben járult hozzá a nemzetközi fenntarthatósági részcél eléréséhez. Azonos tartalmú nemzeti indikátor azonban nincsen, következésképpen az ellenőrzés nem tudja megállapítani, hogy a teljes magyarországi fejlődés - ami nemcsak az ellenőrzött program eredményességén múlik - mennyiben járult hozzá a nemzetközi indikátor javulásához.

Azt az esetet, amikor a nemzetközi és a nemzeti indikátor azonos, de velük azonos programszintű indikátor nincs, E betűvel jelöltük, ami az elemezhetőségre utal. Ezt azt jelenti, hogy a magyarországi adatgyűjtés alapján az ÁSZ be tudja kérni a magyar adatot a Központi Statisztikai Hivataltól vagy más illetékes szervezettől, de konkrét ellenőrzési bizonyítékokkal nem rendelkezik majd. Egy nemzetközi koordinált ellenőrzés esetében ennek is van jelentősége, mivel a közös ellenőrzési jelentésnek (tanulmánynak) többnyire fontos részét képezi a résztvevő országok összehasonlítható mutatószámainak a prezentálása.

Az ÁSZ számára releváns az az eset is, amikor csak a nemzeti és a programszintű indikátor azonos, hiszen ez a tisztán hazai ellenőrzés egy fontos feltételének a meglétét jelenti. Ezért H betűvel jelöltük ezt az esetet. A P betű azt jelzi, hogy az adott program ellenőrzéséhez rendelkezésre áll indikátor, ami a program teljesítményellenőrzésének alapvető feltétele. Ugyanakkor a program eredményességéből a nemzeti vagy nemzetközi fenntarthatósági célok megközelítésére vonatkozóan nem lehet majd számszerűen megalapozott megállapítást tenni. Az N betű annak a jele, hogy az indikátorok hiánya vagy azok különbözősége miatt az ellenőrzés lefolytatásának egy alapvető feltétele sem áll fenn.

A nemzetközi ellenőrizhetőség lehetősége két részcél esetében fennáll


Az elemzés a 6. SDG "Tiszta víz és alapvető köztisztaság" esetében tárja fel és mutatja be az SDG részcéljaihoz kapcsolódó nemzetközi indikátorokat, valamint a magyar Nemzeti Vízstratégia hazai indikátorait, a Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozott fenntarthatósági indikátorokat és a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program indikátorait. Ezek ismeretében, a fent ismertetett módszertan alkalmazásával az elemzés bemutatja, hogy az Állami Számvevőszék a 6. SDG nyolc részcélja közül kettő (6.1. Mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés a biztonságos és megfizethető ivóvízhez, és 6.3. A víz minőségének javítása) tekintetében tudna - minden más feltételt is adottnak véve - egy nemzetközi koordinált ellenőrzésben sikeresen részt venni. A 6. SDG többi részcéljai tekintetében Magyarország nem rendelkezik olyan nemzeti és programszintű indikátorokkal, amelyek lehetővé tennék az ÁSZ bekapcsolódását egy nemzetközi koordinált ellenőrzésbe.

Egy ellenőrzés nemcsak a 6. SDG eredményesebb megvalósulásához járulna hozzá, hanem a többi SDG részcéljainak elérését is elő tudná segíteni. Ezért a kifejlesztett módszer segítségével más releváns SDG célok esetében is célszerű elvégezni egy hasonló elemzést, annak kimutatatása érdekében, hogy a nemzetközi, a nemzeti és a programszintű indikátorok azonossága, illetve hasonlósága biztosítja-e a nemzetközi ellenőrizhetőség alapvető feltételeit.

A Magyarország számára is releváns ENSZ Fenntartható Fejlődési célok megvalósításának nemzetközi koordinált ellenőrzése, illetve hazai ellenőrzése nem öncél, hanem fontos hozzájárulás lehet a célok minél teljesebb megvalósulásához. Ezért célszerű lépéseket tenni a nemzetközi, a nemzeti és a programszintű indikátorok összhangjának javítása érdekében.


Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra