Tanulmányok, előadások

Mekkora plusz pénzt jelent egy év az iskolapadban?

2017. május 5. 11:19:22
Korábbi cikkünkben az argentin példán keresztül áttekintettük, hogy mennyire fontos hosszú távon egy ország sikeressége szempontjából az oktatás, most ehhez kapcsolódóan bemutatunk négy tanulmányt, melyek ugyancsak az oktatás fontosságára hívja fel a figyelmet.

David Card, a Berkeley kutatója egy igen tanulságos elemzésben kimutatta, hogy minden egyéb tényező változatlansága mellett egy extra év az iskolapadban az egyének jövedelmét átlagosan 6-14 százalék közötti mértékben növeli. Ez összecseng Robert J. Barro és Jong-Wha Lee eredményeivel, ők 5-12 százalékos hozadékot számoltak minden egyes iskolában eltöltött plusz év után. Tiszta sor, elvégzek egy főiskolát vagy egy egyetemet és 50 százalékkal fogok többet keresni átlagosan, mintha megálltam volna a középiskolai érettségi után. Logikus és teljesen életszerű következtetés.

Az oktatás nem más, mint a humántőke gyarapítása, nem meglepő tehát, hogy minél gazdagabb humántőkével rendelkeznek az egyének, annál értékesebb munkaerő válik belőlük felnőtt korukra. Ez természetesen mind a termelékenységben, mind a megtermelt GDP-ben, mind a befizetett adókban, mind pedig a fizetésekben megmutatkozik.

Edward L. Glaeser ugyanakkor felhívta a figyelmet egy érdekes jelenségre: a fenti százalékos értékek az egyénekre vonatkoznak, ha a teljes gazdaság és társadalom szintjén vizsgáljuk az extra éveket, akkor ennél jóval magasabb, akár 30 százalékos többletjövedelem adódhat minden egyes plusz, az iskolapadban töltött év után. Edward L. Glaeser azt állítja, hogy ha egy társadalom minden egyes tagja átlagosan egy évvel tovább járna iskolába, akkor a teljes gazdaság nem csak 5-12 vagy 6-14 százalékkal, hanem ennél jóval nagyobb mértékben, akár 30 százalékkal termelne több értéket.

Ennek oka az, hogy a magasabb humántőke externális hatással bír a környezetére, vagyis ha okos, hatékony és termelékeny emberekkel vagyok körülvéve, akkor az én munkám is jobban hasznosul. Okosabb nem leszek, de termelékenyebb és hasznosabb igen. Ezt a hatást Enrico Moretti számszerűsítette, kimutatta ugyanis, hogy ha az egyén környezetében a diplomások aránya 10 százalékkal növekszik, az az egyén fizetését is emeli, átlagosan mintegy 9 százalékos mértékben. Több okos ember több értéket állít elő, amiből mindenkinek, akár még az alacsonyabban képzettebbeknek is több juthat.

A fenti, Edward L. Glaeser által szerkesztett ábra vízszintes tengelyén a társadalom átlagos iskolázottsága látható, években mérve, a függőeleges tengelyen pedig az átlagos egy főre jutó GDP, logaritmikus skálán bemutatva. Egyértelmű egyenes arányosság figyelhető meg az oktatás és a jövedelem között, minél tovább tanultak az adott ország lakosai, annál magasabb fizetésért dolgozhattak felnőttként.

Összességében a tanulmányok alapján az látszik, hogy a humántőkébe való befektetés, vagyis a magasabb szintű oktatás mind az egyének, mind a társadalom egésze számára magasabb jövedelmet, befektetésként értékelve pedig kiemelkedő hozamot ígér. Ezek a hozamok pedig hosszú távúak, ahogyan az argentin példán is látszott, akár 100 év távlatában is éreztetik hatásukat.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra