Tanulmányok, előadások

Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz

2021. április 8. 12:00:01
Az ENSZ által meghirdetett 7. Fenntartható Fejlődés cél megvalósításához, azaz a tiszta energia elérhetőségéhez minden országnak hozzá kell járulnia, mivel csak közös erőfeszítésekkel csökkenthető az energiatermelés és -felhasználás környezetet károsító hatása. Az ÁSZ elemzői feltárták, hogy a nemzetközi és a hazai célkitűzések, és az ezek megvalósítását mérő indikátorok megfeleltethetőek egymással, ennek köszönhetően ellenőrzés révén is számszerűsíthető, hogy Magyarország milyen mértékben járul hozzá a tisztább energiaellátás világméretű céljának eléréséhez.

Erdélyi Attila - Dr. Pulay Gyula

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) stratégiájával összhangban - hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) hazai megvalósulásához. Az ÁSZ hazai ellenőrzéseivel és nemzetközileg koordinált ellenőrzés kezdeményezésével tudja leginkább elősegíteni e cél eredményes teljesítését. Az elemzés egy ilyen témájú teljesítményellenőrzés szakmai megalapozásához szolgáltat rendszerezett információkat, a nemzetközi, a nemzeti és a programszintű indikátorok konzisztenciájának feltárásával.

Az ÁSZ elsőként a Magyarország számára kiemelt jelentőségű SDG 6 ("Tiszta víz és alapvető köztisztaság") tekintetében vizsgálta a nemzetközi, nemzeti és a programszintű teljesítménymutatók összhangját. Az erről szóló 2020 márciusában nyilvánosságra hozott elemzés itt letölthető. Másodikként az SDG 10 ("Országokon belül és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése") megvalósulásának ellenőrizhetőségét értékelte az ÁSZ. Ennek eredményéről az itt található tájékoztatást hozta nyilvánosságra. Harmadikként került sor annak értékelésére, hogy az SDG 7 ("Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára") esetében fennállnak-e annak a feltételei, hogy egy számvevőszéki ellenőrzés elősegítse e cél megvalósulását.

Az elemzés módszeréről itt olvasható részletes ismertetés. A módszert a jelen elemzés kiegészíti a kapcsolódó uniós célkitűzések és indikátorok bemutatásával is. Ennek oka az, hogy a nemzeti energiapolitikai célok és az ezek megvalósulását mérő indikátorok kialakításának kereteit az uniós kötelezettségek jelentik: az energiához kapcsolódó hazai célkitűzéseket Magyarország az uniós jogszabályok alapján, az uniós klíma- és energiacélokkal összhangban határozta meg. Az elemzés során áttekintett dokumentumok rendszerét az 1. ábra mutatja.

Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz

SDG 7 részcéljai és a hozzájuk rendelt indikátorok

Az SDG 7 azt tűzi ki, hogy mindenki számára biztosított legyen a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés. A megfizethető, megbízható és fenntartható energiarendszerre való áttérés felgyorsítása érdekében az országoknak meg kell könnyíteniük a tiszta energiával kapcsolatos kutatásokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítaniuk az energetikai infrastruktúrába és a tiszta energiatechnológiába történő beruházásokat. Az SDG 7 hazánk szempontjából releváns részcéljait és indikátorait az 1. táblázat szemlélteti.

Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz



Az Európai Unió energiával kapcsolatos fenntarthatósági célkitűzései

Az EU a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott az SDG-k kialakításának folyamatában, és elkötelezte magát az Agenda 2030 végrehajtása és a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulás mellett. Az SDG 7 uniós szintű megvalósítása és figyelemmel kísérése elsősorban az energiahatékonyság javítására, a megújuló energia részarányának növelésére összpontosít. Az EU SDG mutatókészlete összhangban van, de nem azonos az ENSZ globális SDG mutatóinak listájával, Az EU fenntartható fejlődési mutatói az európai összefüggésben különösen releváns uniós politikákra és jelenségekre fókuszálnak. Az EU energiával kapcsolatos indikátorai közül két-két mutató is kapcsolódik az ENSZ 7.2.1. és a 7.3.1. indikátoraihoz, amely megteremti az ENSZ és az EU indikátorok közötti konzisztenciát. Fontos kiemelni, hogy az SDG 7 részcéljain túl az EU további célkitűzéseket is megfogalmazott az energia kapcsán, ezek az energiabiztonság erősítése, az energiaszegénység és az üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátásának csökkentése. E célok megvalósítása előrehaladásának méréséhez az EU indikátorokat is kialakított és célértékeket is meghatározott. Az ÜHG kibocsátás csökkentése az SDG-k között is megtalálható, de nem az SDG 7, hanem az SDG 9 részcéljai között. Általában is elmondható, hogy az SDG-k összefüggő rendszert alkotnak, és így egy téma több SDG célterületét is érintheti.

2020 előtt meghatározott nemzeti célok, célértékek és indikátorok

Magyarországnak, mint EU tagállamnak az uniós klíma- és energiacélokkal összhangban kellett megalkotni a jogszabályi hátteret és kialakítania a nemzeti célkitűzéseket. Az energiához kapcsolódó 2020-ra megvalósítandó fő célkitűzéseket és kapcsolódó indikátorokat alapvetően a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS), a Nemzeti Energiastratégia 2030 (Energiastratégia 2030), valamint - elsősorban az uniós kötelezettségek alapján kialakított - egyéb stratégiai dokumentumok, cselekvési tervek, jogszabályok rögzítik. E dokumentumok elkészítésére az Agenda 2030 elfogadása előtt került sor, így a döntéshozók még nem vehették figyelembe az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. Ugyanakkor egyes célkitűzések összhangban állnak az SDG 7.2 és 7.3 részcéljaival és a kapcsolódó indikátorokkal. Így a primerenergia-felhasználás és a végső energiafelhasználás indikátorok tekintetében hasonlóságot, míg a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban és a GDP százalékában mért primerenergia-felhasználás esetében teljes egyezőséget azonosítottunk a SDG 7.2. és a 7.3 részcélok indikátoraival való összevetés során.

Az energiához kapcsolódó célok elérését elsősorban az EU forrásai finanszírozzák, ezen belül főképpen a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelynek indikátorai az alábbi területekre vonatkoznak.
  • A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül
  • Primer energia felhasználás
2020 elején elfogadott nemzeti célok, célértékek és indikátorok

A Kormány 2020 januárjában az EU 2030-as klíma-és energiapolitikai céljaival és irányaival összhangban készítette el a Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), az Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (Új Energiastratégia) elnevezésű stratégiát, illetve a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) és részelemeinek megvalósításának operatív dokumentumaként az Első Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet (ÉCST-1). A felsorolt dokumentumok - hasonlóan a 2020 előtti időszakban elfogadottakkal - az SDG 7 indikátorai közül a 7.2.1 és a 7.3.1 számúakhoz kapcsolhatóak leginkább. Az új energiastratégiai dokumentumokban a korábban megfogalmazott célkitűzések aktualizálásra kerültek és jellemzően 2030-ig határoznak meg új célértékeket.

Az Új Energiastratégia a megfogalmazott stratégiai célok elérése érdekében hat úgynevezett zászlóshajó-projektet azonosít, amelyek a legfontosabb beavatkozási területeket fedik le, és a hozzájuk kapcsolódó részletes intézkedési tervek egyben a stratégia végrehajtási tervéül is szolgálnak. A zászlóshajó-projektek közül a 2. számú projekten belül két indikátor közvetlenül is köthető a 7.3.1. SDG 7 indikátorhoz. A gazdaság végsőenergia-felhasználása mutató (2. zászlóshajó-projekt 1.) ugyanis a 7.3.1. indikátor számlálójának része, míg a feldolgozó- és építőipar energiaintenzitása mutató (2. zászlóshajó-projekt 6.) a 7.3.1. indikátorral összhangban áll.

Az energiaintenzitás alakulása Magyarországon

Magyarországon az energiaintenzitás értéke 2010 óta alapvetően csökkenő tendenciát mutat (lásd a 2. ábra) A bruttó belföldi energiafogyasztás (kilogramm kőolaj egyenértékben összesített) és a bruttó hazai termék hányadosaként számított energiaintenzitás a nemzetgazdaság energiahatékonyságáról ad képet; minél alacsonyabb az értéke, annál kevesebb energia felhasználásával lehetséges egységnyi GDP előállítása.

Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz

Az energiához kapcsolódó indikátorok alakulásának nyomon követése

A fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásának megbízható nyomonkövetési és felülvizsgálati mechanizmusához szilárd mutatórendszerre és statisztikai adatkeretre van szükség annak érdekében, hogy az előrehaladás nyomon követése, a döntéshozók informálása és a célkitűzések teljesítését vállaló országok elszámoltathatósága biztosított legyen. A nyomon követés nemzetközi és nemzeti kapcsolatrendszerét a 3. ábra foglalja össze.

Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz


Európa a világ más országaihoz képest adatgazdag terület, ami főképpen a fejlett nemzeti és uniós statisztikai szolgálatoknak, valamint a széleskörű adatfelvételeknek, adatszolgáltatásoknak köszönhető. A nyomon követéshez szükséges adatok rendelkezésre állását nemzetközi szinten az ENSZ és az Eurostat biztosítja, míg a hazai energiastatisztikai adatok gyűjtését, rendszerezését és publikálását a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal végzi.

Az SDG 7 részcéljai hazai megvalósulásának ellenőrizhető területei

Az ellenőrizhetőség értékelésének eredményeit a 7.2 és a 7.3 SDG részcélok tekintetében a 2. táblázat foglalja össze. A "+" jelek az egyes indikátorai közötti összhangot jelölik. A táblázat utolsó sorában tüntettük fel az ellenőrizhetőség értékelését. Ha minden szinten vannak egymásnak megfeleltethető indikátorok, akkor a nemzetközi ellenőrzés lehetősége adott, ezt jelöli az "L" betű. Ha csak a nemzeti és a programszintű indikátorok feleltethetőek meg egymásnak, akkor a hazai ellenőrzés lehetősége adott, ezt "H" betű jelöli. (Idesoroltuk azt az esetet is, amikor ENSZ indikátor nincs, de uniós indikátor van.) Míg, ha csak programszintű indikátort azonosított az elemzés, akkor azt a Táblázatban "P"-vel jelöltük, tekintettel arra, hogy ilyenkor a program megvalósításának eredményességét lehet ellenőrizni. Egy esetben a "H" betű mellett az "L"- betűt is feltüntettük a táblázatban, tekintettel arra, hogy az SDG 7 indikátorai között nincsen megfelelő indikátor, de az SDG 9 indikátorai között azonosítottunk a másik három szint indikátorainak megfeleltethető indikátort.

Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz


Az SDG 7.2. részcél (megújuló energia arányának növelése az energiafelhasználásban) a megvalósulást nemzetközi, nemzeti és programszinten is ugyanazzal a 7.2.1. (vagy annak megfeleltethető) indikátorral mérik, ezért fennáll egy olyan ellenőrzés lefolytathatóságának lehetősége, amely a hazai programnak a nemzeti és nemzetközi részcélhoz való hozzájárulását értékeli. A 7.2. részcélhoz kapcsolódóan az üvegházhatást okozó gázok éves csökkentésére vonatkozó nemzeti és programszintű indikátorok közötti összhang a hazai ellenőrzés lehetőségét biztosítja. Az SDG-k közötti keresztirányú kapcsolatok áttekintése során azonban az elemzés feltárta, hogy az SDG 9.4 részcélhoz kapcsolódó 9.4.1. indikátor szintén az üvegházhatást okozó gázok éves alakulását méri, következésképpen összhangban áll az említett programszintű és nemzeti indikátorral. A konzisztencia így egy nemzetközi ellenőrzés lehetőségének feltételeit is biztosítja. A nemzetközi, nemzeti és a programszintű indikátorok továbbá összhangban állnak az EU által meghatározott indikátorral is. Az SDG 7.2. részcéljával összefüggésben még egy programszintű indikátor áll rendelkezésre áll, de ehhez nem kapcsolódnak nemzeti és nemzetközi (uniós sem) indikátorok, így a program eredményessége ellenőrizhető, de annak alapján a nemzeti, nemzetközi fenntarthatósági célok megközelítésére vonatkozóan nem lehet majd számszerű megállapítást tenni.

A 7.3. részcél esetében, a 7.3.1. indikátorral való nemzeti és programszintű összhang jelenleg egy 2020-tól kezdődő időszakra vonatkozó ellenőrzés lehetőségét biztosítja az energiaintenzitásban bekövetkezett változás tekintetében. A nemzetközi, nemzeti és programszintű indikátorok összhangját ugyanis a 2020 elején elfogadott 2. Zászlóshajó-projekt 6. indikátora teremti meg. Az energiahatékonysági célkitűzés teljesülését uniós, nemzeti és program szinten egyéb indikátorok is mérik, ezek a primerenergia-felhasználásra, a végső energiafelhasználásra, valamint az egy főre eső háztartási energiafelhasználásra vonatkoznak. Ezen indikátorok segítségével egy hazai ellenőrzés lehetősége áll fenn. Továbbá nemzeti és programszinten az energiahatékonyság célkitűzését egyrészt a felújításon átesett köz-és lakóépületek éves elsődleges energiafogyasztása, másrészt az éves primerenergia-megtakarítás az épületek energiafelhasználásában indikátorokkal mérik, amelyek lehetőséget biztosítanak egy hazai ellenőrzéshez.

Az SDG 7.3. részcéljával összefüggésbe hozhatóak a vállalkozások éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése, valamint a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma programszintű indikátorok is, így a program teljesítményellenőrzésének az alapfeltételei megvannak. Azonban ezen indikátorokhoz nem társíthatóak nemzeti és nemzetközi indikátorok, így a program eredményességéből a nemzeti, nemzetközi fenntarthatósági célok megközelítésére vonatkozóan nem lehet majd számszerű megállapítást tenni.

Összességében az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az indikátorok meglétének köszönhetően adott az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy az ÁSZ ellenőrzéseivel hozzájáruljon a tiszta energiához kapcsolódó nemzetközi és nemzeti célok megvalósításához.

Irodalomjegyzék:

1. Állami Számvevőszék (2020): Elemzés a nemzetközi, nemzeti és a programszintű teljesítménymutatók összhangjának vizsgálata a 6. "Tiszta víz és alapvető köztisztaság" fenntartható fejlődési cél tekintetében.

2. EU (2016): Sustainable Development: EU sets out its priorities,

3. EU SDG indikátorok (2020): EU SDG Indicator set 2020 Result of the review in preparation of the 2020edition of the EU SDG monitoring report, 

4. Központi Statisztikai Hivatal (2020): Fenntartható Fejlődési Célok, 7. cél,

5. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2011b): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020.

6. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2015): Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig

7. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2017): IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv

8. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2015): A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentése 2013-2014.

9. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2017): A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia második előrehaladási jelentése 2015-2016.

10. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2019): A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia harmadik előrehaladási jelentése 2017-2018.

11. Innovációs és Technológiai Minisztérium (2018): A 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia,

12. Innovációs és Technológiai Minisztérium (2019): Eredmény- és output indikátorkészlet háttéranyag, a KEHOP-ban alkalmazott indikátorok definícióiról és számítási módszertanáról

13. Innovációs és Technológiai Minisztérium (2020b): Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (2020).

14. Innovációs és Technológiai Minisztérium (2020c): A 2020 végéig tartó I. Éghajlatváltozási Cselekvési Terv.

15. ENSZ (2018): Voluntary National Review 2018,

16. ENSZ (2019): Voluntary common reporting guidelines for voluntary national reviews at the high-level political forum for sustainable development (HLPF),

17. Eurostat (2020): Sustainable development in the European Union, Monitoring report on progress towards the SDGs in an EU context, 2020 edition,

18. IEA, IRENA, UNSD, World Bank, WHO (2020): Tracking SDG 7: The Energy Progress Report. World Bank, Washington DC.

...

Erdélyi Attila az Állami Számvevőszék projektvezetője, Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője




Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra