Tanulmányok, előadások

Mit mutatnak a versenyképességi rangsorok?

2019. október 8. 08:00:01
A tanulmány áttekinti a versenyképesség mérésével kapcsolatos, a szakirodalomban jelzett mérési kockázatokat, valamint a dokumentumelemzés módszerével értékeli azt, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe megfelel-e a tudományosság követelményeinek, megfelelő információt nyújt-e a döntéshozóknak és a szakmai közvéleménynek. (Pénzügyi Szemle 2019/3.)


Vargha Bálint Tamás - Németh Erzsébet - Pályi Katalin Ágnes

A nemzetközi versenyképességi mérések számos releváns adatforrást összesítenek, amelyek önmagukban is értékes információt nyújtanak a nemzetgazdaságokról, a gazdasági-társadalmi fejlettségről. A mérő szervezetek által alkalmazott versenyképességi definíciók ugyanakkor olyan széles jelenségcsoportot fognak át, hogy az egyes adatforrások kiválasztása a mérés céljára tudományos eszközökkel nehezen igazolható. A versenyképességi mérés eredménye ezt követően önálló életet él, és csak kisebb mértékben vezethető vissza a gazdasági teljesítményt mérő objektív mutatókra.

Ezek a kockázatok megjelennek a Világgazdasági Fórum indexe esetében is. Ezen túl a GCI olyan tényezőket is értékel, amelyeknek nincs bizonyított kapcsolata a versenyképességgel, egyes indikátorok viszonya pedig ellentmondásos. Például az index a munkaerőköltséget emelő tényezőket (munkavállalói jogok) és az arra csökkentőleg ható faktorokat (munkaerő alkalmazásának és elbocsátásának egyszerűsége) egyaránt pozitívan értékeli. Az index elsősorban a szabadkereskedelmi elvek érvényesülését jutalmazza. Emellett az indexben a versenyképesség olyan fontos kulcsterületei, mint a monetáris politika vagy a társadalmi bizalom alig jelennek meg.

Indokolt, hogy a mérést kibocsátó szervezet statisztikai, ökonometria eszközökkel vizsgálja meg az index prediktív erejét. A tudományos megbízhatóságot nagyban erősítheti, ha értékelik az általuk készített index korrelációját a gazdasági teljesítményt mérő egy-egy kitüntetett mutatóval, például a GDP vagy az export volumenének növekedésével.

A versenyképességi indexek jellemzője, hogy statisztikai adatokat és véleményfelméréseket egyaránt felhasználnak. Mindez nélkülözhetetlen, amennyiben a gazdasági-társadalmi közeg szubjektív, de a versenyképesség szempontjából alapvető összetevőiről kívánunk információt szerezni. Ugyanakkor a Világgazdasági Fórum mérőrendszere vállalatvezetői véleményekre hagyatkozik ott is, ahol rendelkezésre állnának objektív adatok. Az eredmények felhasználhatóságát, az összehasonlítás lehetőségét emellett csorbítja, hogy a vállalatvezetői válaszadók mintájában nem biztosított a véletlen kiválasztás, valamint, hogy a kérdőíves adatfelvétel eredményét szakértői vélemények alapján egyes esetekben figyelmen kívül hagyják.

Ennek nyomán felmerül a kérdés, érdemes-e a versenyképességi rangsorokra odafigyelnie a gazdaságpolitikának, a szakmai közvéleménynek?

A versenyképességi mérések egyes adatai jól hasznosíthatók, más részei kevésbé. A hazai gazdaságpolitika számára is mérvadó jelzőszámnak tartjuk többek között az adósságdinamika alakulását, a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitelkínálatot, a digitális képességek elterjedtségét, a szabadalmak számának nyomon követését, a szélessávú hálózati lefedettséget, a légi forgalom konnektivitását, az egészséges várható élettartamot, az oktatásban eltöltött évek számát vagy a munkaerő alkalmazására vonatkozó szabályok minőségét. A versenyképességi mérések emellett hasznos adatbázist jelentenek a hazánk számára fontos kereskedelmi partnerek folyamatainak megismerésére is. Ez alapján következtetni lehet a hazai termékek felvevőpiacain a vásárlóerő változására vagy a befektetői klíma megváltozására, és lehetőség van a gazdaságpolitikát ennek figyelembevételével alakítani. Mindehhez az olyan nemzeti versenyképességi mérés, amelyet például az MNB 2019-től rendszeresen elkészíteni készül, minden bizonnyal jól felhasználható információforrás. A mérésnek ugyanakkor az objektív adatok mellett, attitűdöket, a befektetői bizalom és várakozás kérdését is célszerű beemelnie a mérőrendszerébe.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy kockázatokat hordoz a pusztán a versenyképesség növelésére optimalizált, egyoldalú gazdaságpolitika, a rangsorban való előnyösebb hely egyoldalú célként való kitűzése. A versenyképesség ideig-óráig ugyanis növelhető úgy is, hogy eközben az államadósság, az adósságráta nő, a külső egyensúly romlik. Ezért a gazdaságpolitikának mindig szem előtt kell tartania azt is, hogy a versenyképesség csupán egyike egy kiegyensúlyozott és többtényezős gazdasági célrendszer elemeinek, valamint annak fontos eleme a fenntarthatóság követelménye is.

Fontos látni emellett, hogy a versenyképesség eltérő tényezőkre vezethető vissza a kisméretű, nyitott, exportvezérelt gazdaságokban, míg más gazdasági és társadalmi körülmények hatnak rá a nagyobb méretű belső piaccal és jobb tőkeellátottsággal rendelkező országokban. Mindezt a sokféleséget a nemzetközi versenyképességi rangsorok értékelési módszere nem tükrözi jól. Emellett a versenyképességet növelő intézkedések tervezése során azt is érdemes szem előtt tartani, hogy éppen milyen gazdasági ciklusban kell a gazdaságpolitikának helytállnia. A felfelé ívelő konjunkturális ciklusokban célszerű a hangsúlyt inkább a gazdasági növekedés fenntarthatóságára helyezni, és a versenyképesség rövid távú növelése érdekében nem fűteni a gazdaságot.

A versenyképesség javítása a felsorolt szempontok figyelembevételével együtt sem jelenti azt, hogy a versenyképességi "verseny" egyszer és mindenkorra "megnyerhető". Az országok a nemzetközi termelési láncokban elfoglalt helyüknek megfelelően, az egyes konjunkturális ciklusok függvényében lehetnek képesek saját lehetőségeikhez képest versenyképességük relatív javítására.

...

Vargha Bálint Tamás az Állami Számvevőszék jogi elemzője, Németh Erzsébet az Állami Számvevőszék igazgatója, Pályi Katalin Ágnes az Állami Számvevőszék elemzője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra