Tanulmányok, előadások

Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez

2021. április 7. 17:00:01
Az ENSZ közgyűlése 2015-ben 17 átfogó Fenntartható Fejlődési Célt (angol rövidítéssel SDG) határozott meg. E célokra is igaz, hogy az elérésük érdekében indított programok eredményességének mérése és ellenőrzése nélkül csak kevés valósul meg belőlük. Ezért a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) Kongresszusa stratégiai célként határozta meg az SDG-k megvalósításának ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzések sorozatával értékeli, hogy milyen célterületeken végzett ellenőrzésekkel tudna leginkább hozzájárulni a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Ezek módszertanát ismerteti az írás.

Dr. Pulay Gyula

Az ÁSZ általános hatáskörrel a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi. Következésképpen a fenntartható fejlődési célok elérését leginkább olyan ellenőrzésekkel tudja elősegíteni, amelyek azt értékelik, hogy egy adott SDG célterületén megvalósuló, közpénzből finanszírozott programok milyen mértékben járulnak hozzá az SDG megvalósulásához. A programok eredményességét ebből a szempontból értékelő teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának három alapvető feltétele van:
  • az ellenőrzött programok céljai kapcsolódnak az adott SDG részcélhoz,
  • a program során alkalmazott indikátorok megfeleltethetőek az ENSZ által az SDG részcélhoz rendelt egy vagy több indikátornak;
  • az indikátor értékeinek kiszámításához megbízható adatok állnak rendelkezésre.
Az elemzések kiinduló pontja az, hogy az ENSZ által megfogalmazott célok megvalósítása nem jogi kötelezettség a tagállamok számára. Politikai elköteleződésük a számukra releváns célok elérésére vonatkozik. Ezek meghatározása során azonban figyelembe kell venniük, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit - például a tiszta ivóvíz elérhetőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését - globális szinten is meg kell teremteni. Nemzeti szintű ellenőrzésnek olyan SDG részcélok esetében van értelme, amelyeket az adott állam fontosnak tart. Magyarország esetében ennek eldöntése nem az ÁSZ feladata, hanem az ÁSZ országgyűlési és kormányzati megnyilatkozások, stratégiai dokumentumok tanulmányozása alapján tudja megállapítani, hogy egy adott SDG-hez hasonló tartalmú nemzeti célok megfogalmazódtak-e. Ezért elsőként ezt a kérdést járják körül a Számvevőszéknek az egyes fenntartható fejlődési célok megvalósulása ellenőrizhetőségét feltáró elemzései.

Egy adott cél eléréséről akkor lehet megbizonyosodni, ha az mérhető. A mérhetőségnek a cél megvalósítása folyamatában is kiemelt jelentősége van, mivel a mérés ad jelzést a cél megközelítésének mértékéről, és visszajelzést a beavatkozások szükségességéről. A mérés az adott jelenséget jól jellemző, számszerűsíthető indikátorok segítségével történik. Az ENSZ dokumentum kidolgozói minden SDG részcélhoz legalább egy olyan indikátort rendeltek, amely a kitűzött cél elérésének mértékét megbízhatóan mutatja. Az indikátoroknak számos tudományosan megállapított követelménynek kell megfelelniük, de még a legjobb indikátorok sem képesek egy összetett jelenséget a maga komplexitásában bemutatni. Ezért az ENSZ az ő általa alkalmazott indikátorok használatát sem tette kötelezővé, hanem lehetőséget adott az államoknak arra, hogy a saját törekvéseiket jobban kifejező úgynevezett helyettesítő indikátorok segítségével mérjék saját előrehaladásukat a fenntartható fejlődési célok elérésében.

Az ÁSZ egy módszertant dolgozott ki annak feltárására, hogy az SDG-k részcéljainak és kapcsolódó indikátorainak megfeleltethetőek-e a hazai stratégiai és programszintű célkitűzések, illetve a hozzájuk rendelt indikátorok. Az összhangot vagy annak hiányát az 1. táblázat kitöltésével lehet megállapítani.

Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez


A táblázat első sorában az adott SDG részcéljai kerülnek feltüntetésre. Az elemző munka első feladata annak feltárása, hogy vannak-e ezeknek megfeleltethető nemzeti célok, illetve az SDG célterületén közpénzekből - ideértve az EU támogatást is - megvalósuló programok részére megállapított (programszintű) célok. A három szinten a célok megfogalmazása általában különböző, ezért az elemzés során a tartalmi azonosságot vagy hasonlóságot kell vizsgálni. A táblázatban fekete szín jelöli, ha az adott SDG részcélnak megfelelő nemzeti vagy programszintű célt nem sikerült azonosítani. Egy SDG részcélt nem relevánsnak tekintünk, ha neki megfeleltethető nemzeti cél nincsen. Ilyen esetben célszerűtlen ellenőrzést végezni.

Az elemzés következő lépése annak megállapítása, hogy a három szinten egymásnak megfeleltethető indikátorokkal mérik-e az előrehaladást a célok elérésében. Itt is az jelent kihívást, hogy a három szint indikátorai gyakran nem azonosak. Megfelelésnek azt tekintjük, ha az alábbi három eset egyike fennáll:
  • a két indikátor azonos, azaz teljesen megegyezik;
  • a két indikátor hasonló, azaz
    - az egyik a másikból további adatok hozzáadásával előállítható (például az egyik indikátor az abszolút mennyiség, a másik pedig a fajlagos mennyiség, és az utóbbi nevezőjére is van elérhető, megbízható adat); vagy
    - tartalmában közel azonos (például az egyik főre, a másik háztartásokra vetítve tartalmazza ugyanazt az adatot);
  • részindikátor: az egyik indikátor terjedelmének csak egy részét fedi le a másik indikátor és mozgásirányuk azonos, azaz, ha az egyik indikátor nő, akkor az pozitívan befolyásolja a másik indikátor értékét is.
Ha egy adott szintű indikátornak egy másik szinten nincs megfeleltethető indikátora, akkor azt ismét a kapcsolódó négyzet befeketítésével jelöljük. Miután az ENSZ majdnem minden részcélhoz csak egy vagy két indikátort rendelt, könnyen előfordulhat, hogy vannak olyan nemzeti vagy program szintű indikátorok, amelyeknek megfeleltethető ENSZ indikátor nincsen. Ennek ellenére az ellenőrzés során célszerű lehet ezeket az indikátorokat is alkalmazni, ha használatukkal komplexebb kép nyerhető az ellenőrzött program eredményességéről.

A táblázat utolsó sora összegzi, hogy a célok és az indikátorok megfeleltethetősége alapján fennáll-e az ellenőrizhetőség lehetősége. A módszertan ellenőrizhetőnek akkor tekinti a helyzetet, ha a célterületen megvalósuló program ellenőrzése számszerű értékelést tud adni arról, hogy a program mennyiben járult hozzá a nemzeti cél, és az ennek megfeleltethető SDG részcél eléréséhez. Ezt "L" betű (lehetséges) jelöli. A táblázat azonban további lehetőségeket is tartalmaz, attól függően, hogy az adott releváns SDG részcélhoz milyen (egymásnak megfeleltethető) indikátorok tartoznak. Ezt foglalja össze a 2. táblázat.

Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez


Az elemzés következő lépcsőjében arról szükséges meggyőződni, hogy az indikátorok kiszámításához szükséges adatok rendelkezésre állnak-e. Ennek a kérdésnek a megválaszolásával az elemzés az ellenőrizhetőség alapvető feltételeinek meglétét körbejárta. Ezek hiányában ugyanis célszerűtlen teljesítményellenőrzést indítani, mivel az számszerű értékelést nem tudna adni a megvalósítás eredményességéről. Természetesen az alapvető (technikai) feltételek megléte mellett még sok egyéb szempontot is mérlegelni szükséges egy ellenőrzés megindítása előtt, de ez már nem tartozik e módszertan témakörébe.


Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője




Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra