Tanulmányok, előadások

Monetáris hitviták - A megváltozott jegybanki szerepfelfogás eredményei

2017. augusztus 30. 09:31:14
A jegybanki szerepvállalás súlypontjait érő külső hatások, az aktuális gazdasági környezet kihívásai a kor igényeinek megfelelő, hatékony válaszokat igényelnek. A magyar gazdaság stabilizálásában 2010-től a helyes gazdaságpolitikai prioritások, majd azt követően 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank küldetésének újraértelmezése és a korábban jellemző túlzott passzivitás jegyeivel szakító monetáris politika új korszakot hozott, amelyben a nemzeti gazdaságpolitikát támogató jegybanki politika vitathatatlan eredményeket ért el. Jelen tanulmány a jegybanki szerepfelfogás változását, annak kiváltó tényezőit, s gazdaságra gyakorolt hatását elemzi. (Pénzügyi Szemle 2017/2.)


Parragh Bianka


A monetáris politikai fordulatot nélkülözni kénytelen 2010-ben kezdődött gazdaságpolitikai fordulat a gazdaság stabilizálásában kiemelkedő szerepet játszott, jóllehet eredményei és reálgazdaságra gyakorolt pozitív hatásai csak a 2013-tól realizálható monetáris politikai fordulattal kezdtek kiteljesedni.

A jegybank a rendszerváltást követően 25 évvel felvállalta, hogy a magyar gazdaságfejlesztés érdekében lépéseket tesz, amely folyamatban olyan unortodox eszközöket használt, amelyek a korábbi víziókban, hitvitákban fel sem merültek.

A jelenlegi jegybanki vezetés a korábbi évtizedekben is érvényes, sikeres, makrogazdasági folyamatok és tényadatok által igazolt s hitelesített gazdaságpolitikai prioritásokat, majd 2013-tól monetáris filozófiát és értékrendet képviseli. A megvalósításhoz mozgósítható eszközrendszer és háttér változott, amely korábban erősen behatárolta a nemzeti gazdaságpolitika mozgásterét.

A kamatcsökkentési ciklus, a devizahitelek kivezetése és forintosítása, majd a kiszámíthatóság folytatásaként a Növekedési Hitelprogram és az Önfinanszírozási program jelentősen hozzájárult a finanszírozási költségek mérsékléséhez és Magyarország külső sérülékenységének csökkentéséhez. A vállalkozások körében tapasztalható pozitív várakozások és a jövőbe vetett hit erősödésének napjainkban is tapasztalható folyamata külön felhívta a figyelmet a Növekedési Hitelprogram szükségességére, másik oldalon pedig alapvető fontosságú volt a teljes hitelösszeomlás (credit crunch) elkerülése. A bankok hitelezési hajlandósága csökkenéséből eredő kedvezőtlen hitelpiaci viszonyok romlását megállította, majd a feltételeken jelentősen javított a Növekedési Hitelprogram.

 

 

A Növekedési Hitelprogram - mint gazdaságtörténeti jelentőséggel bíró konstrukció - feladatának betöltése után, annak kivezetésével párhuzamosan és azt követően a piaci hitelezés ösztönzése és helyreállítása került fókuszba, amelyet az MNB Piaci Hitelprogramja is megerősít. A jövőben is fenntartható gazdasági felzárkózás és növekedés feltételét adja a megtakarításokat hatékonyan allokáló és aktív bankrendszer.


A stabil, kiszámítható és átlátható monetáris politika, a kis lépések sorozatával végrehajtott alapkamat-csökkentési ciklus segítette a hazai kockázati felárak csökkenő trendjét, valamint a vállalati hitelezés élénkítését.

2010 és 2012 között a strukturális reformok eredményeként az államháztartási egyensúly, államadósság, foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása terén sikerült a régiós versenytársak szintjére felzárkózni. Magyarország a gazdasági stabilitás tekintetében 2013-ra jelentős sikereket ért el, az árstabilitás megvalósult, a pénzügyi stabilitás jelentősen javult, s 2016-ban, illetve 2017-ben már nagy hangsúlyt kaphat a gazdaságpolitikai és monetáris prioritások között a nemzetgazdasági versenyképesség javítása.

A versenyképesség és eredményesség egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmak, amelyek a nemzetgazdasági versenyképesség dimenziójában azt is jelentik, hogy valamennyi gazdasági szereplő értse a monetáris politikai célkitűzést - különösen az információval kevésbé ellátott vállalkozások, háztartások, családok. E kör pénzügyi kultúrájának fejlesztése valamennyi gazdasági szereplő közös és kölcsönös érdeke.

Az eddig elért eredmények és sikerek megszilárdítása kulcskérdés.

...

Parragh Bianka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi adjunktusa, az MNB Monetáris Tanácsának tagja

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra