Tanulmányok, előadások

Negyedéves jelentések meglepetéshatása S&P 500 indexelemekre

2019. augusztus 5. 08:00:01
A tanulmányban a szerzők a vállalatok által közzétett negyedéves jelentések részvényárfolyamra kifejtett hatását vizsgálják az eseményelemzés módszertanának felhasználásával. Két egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdést vizsgálnak meg: a közzétett egy részvényre jutó eredményben megmutatkozó meglepetés azonnal beépül-e az árfolyamokba, és megfigyelhető-e eltérés az általános részvénypiaci és a bizonytalanabb értékeltségű technológiai vállalatok szektorai között az árreakció tekintetében? (Pénzügyi Szemle 2019/2.)


Rácz Dávid Andor - Huszár Gergely

A tanulmány kutatási kérdései a vállalatok negyedéves jelentései hatásának vizsgálatára irányultak. Ehhez az S&P 500 és az S&P 500 IT indexek legnagyobb 30-30 tagjának 10 negyedéves jelentéséből álló, 300-300 elemű mintáit elemeztük. A mintákat további alcsoportokra bontottuk aszerint, hogy az egy részvényre jutó eredményben megfigyelhető meglepetés jó, rossz vagy semleges hírt jelent a piac számára.

Az első vizsgált hipotézisünk első állítását elfogadjuk: pozitív vagy negatív EPS-meglepetések esetén azzal azonos előjelű, 0-tól szignifikánsan eltérő gyors és szinte teljes árreakció történik. Ugyanakkor a hipotézis második állítását elutasítjuk, mert a második naptól kezdve már nem figyelhető meg a meglepetés hatása, nem alakul ki trend a jelentéseket követően.

A második vizsgált hipotézis elemzésével a pozitív hírek csoportjában alátámasztást nyert, hogy az EPS-meglepetésekre szignifikánsan nagyobb a technológiai részvények árfolyamreakciója, viszont a negatív meglepetések esetében nincs szignifikáns különbség a két csoport között.

A rossz hírek alacsony elemszáma mindkét hipotézis eredményeinek értelmezésekor óvatosságra ad okot, és érdemes lenne egy későbbi elemzést egy nagyobb elemszámú mintán elvégezni, hogy minden csoportban kellő számú megfigyelés álljon rendelkezésre. Kevésbé likvid részvényekre, illetve kisebb piacokra is érdemes lenne alkalmazni a cikkben leírt elemzési technikákat. Ugyanakkor itt már a csoportonként szükséges, kellően nagyszámú megfigyelés megléte mellett további módszertani problémák is felmerülnének. Valószínűleg a kisebb cégek jóval kisebb elemzői lefedettséggel rendelkeznek, ami miatt az EPS-előrejelzések hiányosak vagy nagyon egyoldalúak lennének, és sokkal kevésbé tükröznék a piaci várakozásokat.

...

Rácz Dávid Andor a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje, Huszár Gergely a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra