Tanulmányok, előadások

Növekvő hitelezés - fehérebb kkv szektor

2020. június 19. 10:00:01
A kisvállalkozások (kkv-k) hitelezésének növekedése elősegítette a gazdaság kifehérítését - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. A kisvállalkozások hitelfelvétele 2015-től tartós növekedésnek indult. A kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték a teljes vállalkozói kör átlagánál gyorsabban nőtt, a foglalkoztatásban ugyanakkor csökkent a kkv-k részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása viszont azt jelenti, hogy a kkv-k csökkenteni tudták relatív termelékenységi elmaradásukat, a hatékonyságuk tehát növekedett az elmúlt években. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy a hatékonyságjavulás mögött jelentős kifehéredési hatás is húzódik. A kkv-szektoron belül a termelékenység növekedése és a beruházás volumenének dinamikája közötti fordított arányosság szintén jelentős kifehéredési hatásra utal. Az ÁSZ elemzői felhívják a figyelmet, hogy - a szürkegazdaság szempontjából két kockázatos nemzetgazdasági ágazat közül - a mezőgazdaságban a speciális hitelezési konstrukciók révén a kkv-k hitelfelvétele dinamizálódott, az építőiparban viszont az önálló vállalkozók számának megemelkedése hátráltatta a szektor kifehéredését.

Dr. Pulay Gyula

A most nyilvánosságra hozott elemzésében az ÁSZ elemzői azt vizsgálták, hogy a kisvállalkozások hitelfelvétele miként járulhatott hozzá a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a kisvállalkozások szürkegazdaságban végzett tevékenysége mennyiben lehet akadálya a hitelfelvétel dinamikus bővülésének.

A kisvállalkozások körét a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg az Európai Unió statisztikai rendszere által használt kategóriák figyelembevételével. A kategóriákat, és azok elhatárolásának kritériumait az 1. számú ábra mutat be.

Növekvő hitelezés - fehérebb kkv szektor

A megfogalmazott kategóriákkal és kategóriai határokkal kapcsolatban kiemelendő viszont, hogy nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat - közvetlen vagy közvetett - tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen eléri, illetve meghaladja a 25%-ot. Az őstermelők és családi gazdaságok azonban 2014-től már bekerültek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások kategóriába.

A kisvállalkozások hitelfelvétele - a 2009-es pénzügyi válságot követő drasztikus visszaesés után - 2013-ban kezdett növekedni, majd egy kismértékű csökkenés után 2015-től tartós növekedésnek indult. A kkv-k hitelállományának, és azon belül a nemteljesítő állományának alakulását a 2. számú ábra szemlélteti.

Növekvő hitelezés - fehérebb kkv szektor

A 2018-2019 közötti időszakban már 10%-ot meghaladó mértékben bővült a kkv-szektor hitelállománya. A kkv-k nemteljesítő hitelállományának aránya az összes kkv-s hitelállományon belül 2015-ben 25% volt, 2018-ban pedig 7%-ra mérséklődött.

A kkv-k foglalkoztatásának, előállított bruttó hozzáadott értékének, megvalósított nemzetgazdasági beruházásainak, termelékenységének alakulását a 2013-2018 közötti időszakban a 3. számú ábra mutatja be.

Növekvő hitelezés - fehérebb kkv szektor

A kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték a teljes vállalkozói kör átlagánál gyorsabban nőtt, így a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk a 2013. évi 44,3%-ról 2018-ra 45,7%-ra emelkedett. A foglalkoztatásban viszont a 2013-as 68,4%-ról 2018-ra 64,9%-ra csökkent a kkv-k részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása ugyanakkor azt jelenti, hogy a kkv-k hatékonysága növekedett.

A számszerűen kimutatott hatékonyságjavulás mögött minden bizonnyal jelentős kifehéredési hatás is húzódik - mutatnak rá az ÁSZ elemzői. Ezt egyfelől az valószínűsíti, hogy ha a gazdasági növekedés egészéhez - bizonyítottan - hozzájárult a kifehéredés, akkor a kkv-szektor átlagos mértéket meghaladó növekedésében is szerepet kellett játszania a kifehéredésnek. Másfelől a kkv-k termelékenysége annak ellenére nőtt az átlagosnál gyorsabban, hogy a beruházások dinamikája az átlagosnál alacsonyabb volt. Következésképpen a kkv-k relatív termelékenységi hátrányának mérséklődését a beruházásokon kívüli tényezők, köztük - minden bizonnyal - a kifehéredési hatások okozták. A jelentős kifehéredési hatást valószínűsíti az is, hogy az Európai Unió 28 tagállamának átlagában a kkv-szektor termelékenységi hátrányának mérséklődése nem volt megfigyelhető, azaz a magyar változások nem valami általános, technológiai trendváltásnak a következményei.

Az ÁSZ elemzése felhívja a figyelmet, hogy a kkv-szektoron belül szintén a relatív termelékenységi különbségek mérséklődésének lehetünk tanúi. A termelékenység - átlagosan - a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a középvállalkozások esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység. Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumennövekedésének a dinamikájával. Ez ismét a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Mindez nem meglepő, hiszen nyilvánvaló, hogy nagyobb kifehéredési hatás ott jelentkezik, ahol korábban a szürkegazdaság terjedelme nagyobb volt - világítanak rá az ÁSZ elemzői.

A kisvállalkozásoknak nyújtott hiteleknek a kifehéredésben játszott szerepe nem számszerűsíthető. Ugyanakkor a hitelfelvétel önmagában is hozzájárul a kifehéredéshez, hiszen a hitelképességhez a vállalkozásnak legális jövedelemmel kell rendelkeznie, és hitelei biztonságos visszafizetéséhez is bővülő legális bevételekre van szüksége. A legális gazdaságban boldogulni akaró kisvállalkozó azonban szembetalálja magát a nagyobb vállalkozások versenyelőnyével. Így létfontosságú, hogy ebben a fázisban is hozzájusson a versenyképessége fokozását lehetővé tevő, túlzott kockázatot nem jelentő (például fix kamatozású) hitelekhez. A kkv-k hitelezésében továbbra is probléma maradt, hogy a kereskedelmi bankok bizonyos üzletméret alatti vállalkozások - elsősorban a mikrovállalkozások - beruházásait csak részben, illetve magas költségek mellett finanszírozták. Ezért a kisvállalkozások hitelhez jutásában nagy szerepe volt a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett ösztönző konstrukcióknak, illetve az állam által támogatott hiteleknek. Az elméleti összefüggések és az empirikus adatok is azt mutatják, hogy az ilyen hitelezés támogatása megtérülő befektetés az állam számára is, így indokolt az ilyen konstrukciók fenntartása, illetve bővítése.

Az elemzés a szürkegazdaság szempontjából két kockázatos nemzetgazdasági ágazattal, a mezőgazdasággal és az építőiparral foglalkozott kiemelten. A speciális hitelezési konstrukciók révén a mezőgazdasági kisvállalkozások hitelfelvétele dinamizálódott, és ennek eredményeként jelentősen nőtt a beruházási aktivitásuk is. Ugyanakkor a mezőgazdaság éves termelésének alakulása az időjárás és egyéb tényezők következtében nagyon hullámzó volt.

Az építőiparban is erőteljes konjunkturális ingadozások mutatkoztak. Ez leginkább a mikrovállalkozásokat érintette, amelyek tömegesen szűntek meg a 2016-os ágazati visszaesés következtében. Az építőipari konjunktúra hatására megnőtt az önálló vállalkozók száma, akik azonban nagy hiteleket többnyire nem vesznek fel. Mindez nem kedvezett sem a szektor kifehérítésének, sem pedig a nagyon komoly hitelekkel ösztönzött kereslet és a hitelezésre alig támaszkodó kínálat egyensúlyba kerülésének. Az építőiparban tehát még tág tere van annak, hogy - a mezőgazdasághoz hasonló - célzott hitelezéssel ösztönözzék az építőipari kisvállalkozások tevékenységének további kifehéredését - szögezi le az ÁSZ elemzése.

Az ÁSZ elemzői a kisvállalkozások hitelezése és a kedvezményes adózási formák kapcsolatának elemzése során arra az összefüggésre hívják fel a figyelmet, hogy a kkv-k túlnyomó részét alkotó mikrovállalkozások (95%) jelentős hányada - a kedvező és egyszerűen teljesíthető adózási és adminisztrációs feltételeknek köszönhetően - a KATA szerint adózik.

A kkv-k által befizetett kedvezményes adónemekből a központi költségvetésbe befolyt bevételek a vállalkozások költségvetési befizetéseinek 2013-ban a 15,1%-át, míg 2018-ban a 28,5%-át tették ki, amelyből a KATA és a KIVA 2013-ban 3,9%, 2018-ban pedig 23,5% volt. Az egyes adónemek szerinti bevételek és adózók létszám adatainak alakulását a 4. számú ábra szemlélteti.

Növekvő hitelezés - fehérebb kkv szektor

A 2013-2019 közötti időszakban - az EVA kivételével - nőttek a központi költségvetés kedvezményes adónemekből származó bevételei, továbbá nőtt az adóalanyok száma is. A KATA bevételek a 2013-2019-es évek időszakában 5,5-szeresére emelkedtek, azaz 2019-ben már 159 milliárd Ft-ot tettek ki. A KIVA bevételek ugyanebben az időszakban közel 7-szeres növekedést értek el a 2019-ben realizált 70 milliárd Ft-tal. A jelentős - az adóalanyok számának változását meghaladó mértékű - növekedés annak ellenére következett be, hogy 2016-hoz képest a KIVA mértéke három százalékponttal csökkent. A növekedéshez hozzájárult, hogy 2019-ben a KIVA bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó feltételének duplájára (500 millióról 1 milliárdra) emelése egy újabb, méretében nagyobb kkv kört engedett az adónem alanyai közé.

Az elemzők rámutattak, hogy mivel az adónövekedés a KATA és a KIVA, illetve a TAO között igen számottevő, emiatt a KATA alá tartozó vállalkozások ellenösztönzöttek abban, hogy vállalkozásuk méretét a beruházások révén a KATÁ-ra való jogosultság szintje fölé növeljék, és emiatt elveszítsék a KATA szerinti adózásra való jogosultságukat. Ezért az egy vállalkozásra jutó adóbefizetés összege nem, vagy csak szerény mértékben emelkedett, azt a tényleges gazdasági tevékenység nem befolyásolta.


A számvevőszéki elemzést teljes terjedelemben ide kattintva érheti el.



Hivatkozott szakirodalom:

1. Központi Statisztikai Hivatal (2015): A kis- és középvállalkozások jellemzői, 2015, (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv15.pdf) (letöltve: 2020.06.19.)
2. Központi Statisztikai Hivatal (2016): A kis- és középvállalkozások jellemzői, 2016, (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv16.pdf) (letöltve: 2020.06.19.)
3. Központi Statisztikai Hivatal (2017): A kis- és középvállalkozások jellemzői, 2017, (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv17.pdf) (letöltve: 2020.06.19.)
4. Központi Statisztikai Hivatal (2018): A kis- és középvállalkozások jellemzői, 2018, (https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv18.pdf) (letöltve: 2020.06.19.)
5. Központi Statisztikai Hivatal (STADAT tábla): 3.2.9. Negyedéves teljesítménystatisztikai adatok szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, 4 fő felett, (https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qtc001a.html) (letöltve: 2020.06.19.)
6. Magyar Nemzeti Bank (2020): Vállalkozások hitelállománya (idősorok) (xls fájl) (2020.03.29) (https://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/i-penz-es-hitelpiaci-szervezetek/hitelintezetek) (letöltve: 2020.06.19.)
7. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2013): NAV évkönyv, 2013 - Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2013. évi tevékenységéről, Budapest, 2014 (https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjPs9iLqIjqAhUQ3KQKHf2cCy8QFjAAegQIAxAB&url=https%3A%2F%2Fnav.gov.hu%2Fdata%2Fcms330433%2FNAV__EVK_13_master_.pdf&usg=AOvVaw2ZSi2QalZfIyUe_UzY1wCY) (letöltve: 2020.06.19.)
8. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2014): NAV évkönyv, 2014 - Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2014. évi tevékenységéről, Budapest, 2015 (https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjPs9iLqIjqAhUQ3KQKHf2cCy8QFjABegQIAhAB&url=http%3A%2F%2Fnav.gov.hu%2Fdata%2Fcms366367%2FNAV_evkonyv_2014.pdf&usg=AOvVaw39T5VYuXFOOKUdBQ3tQW-R) (letöltve: 2020.06.19.)
9. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2015): NAV évkönyv, 2015 - Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2015. évi tevékenységéről, Budapest, 2016 (https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjopKikqojqAhXC-qQKHa2BBMsQFjAAegQIAhAB&url=http%3A%2F%2Fnav.gov.hu%2Fdata%2Fcms404657%2FNAV_Evkonyv_2015_CD.pdf&usg=AOvVaw2RrvQVH9r4G4EvMZc6OWT0) (letöltve: 2020.06.19.)
10. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2016): NAV évkönyv 2016 - Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2016. évi tevékenységéről, Budapest, 2017 (https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjopKikqojqAhXC-qQKHa2BBMsQFjABegQIARAB&url=http%3A%2F%2Fnav.gov.hu%2Fdata%2Fcms436895%2FNAV_evkonyv_2016.pdf&usg=AOvVaw3NZ9SkoRODdUwP0s3TRz0U) (letöltve: 2020.06.19.)
11. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2017): NAV évkönyv 2017 - Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2017. évi tevékenységéről, Budapest, 2018 (https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjopKikqojqAhXC-qQKHa2BBMsQFjADegQIBhAB&url=https%3A%2F%2Fwww.nav.gov.hu%2Fdata%2Fcms479562%2FNAV_evkonyv_2017.pdf&usg=AOvVaw0HNd8WgE6qwQcS7-Fcsc92) (letöltve: 2020.06.19.)
12. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2018): NAV évkönyv 2018 - Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2018. évi tevékenységéről, Budapest, 2019 (https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwjopKikqojqAhXC-qQKHa2BBMsQFjACegQIBBAB&url=https%3A%2F%2Fwww.nav.gov.hu%2Fdata%2Fcms496584%2FNAV_evkonyv_2018.pdf&usg=AOvVaw3kAfN-zqh8jW4-_v6tDSUQ) (letöltve: 2020.06.19.)

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra