Tanulmányok, előadások

OECD-vélemény a feltétel nélküli alapjövedelemről: jó az, csak nem így

2017. július 27. 11:45:01
A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, a robotok térnyerése és a technológiai munkanélküliség olyan problémák, melyek maguktól nem fognak megoldódni, a gazdaságpolitikának valamit tennie kell. A feltétel nélküli egységes alapjövedelem azonban nem hatékony az OECD szerint, egy átalakított, célzott szociális segítséget nyújtó és olcsóbb verziója azonban működhet.


A feltétel nélküli alapjövedelem - vagyis a szociális háló egy olyan átfogó és mindenkire kiterjedő formája, melynek keretében minden állampolgár feltétel nélkül megkap egy bizonyos magas, akár a szegénységi küszöbnek megfelelő összeget - lehet egy válasz a belátható jövő egyik kihívására, azaz a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére és a negyedik ipari forradalom miatt megjelenő technológiai munkanélküliségre az OECD tanulmánya szerint, de csakis egy erősen átalakított formában. (A témáról korábbi cikkünket lásd itt és itt.)

Ha ugyanis az alapjövedelmet az egyes országok megkötések nélkül vezetnék be, az több negatív hatással is járna. Először is felborulnának a költségvetések. A lenti ábra megmutatja, hogy ha az egyes országok jelenlegi szociális ellátása kifizetésre kerülne egy feltétel nélküli alapjövedelem formájában, az a szegénységi küszöb hány százalékát érné el. Jól látható, hogy az országok többségénél megközelítőleg 20 százalékos az arány, vagyis kijelenthető, hogy ha egy mindenkire kiterjedő, feltételek nélkül kifizetett alapjövedelmet szeretnének az egyes országok kifizetni a szegénységi küszöb összegével, ahhoz a jelenleginél sokkal több költségvetési forrásra lenne szükség.

Az OECD tanulmányában szereplő négy ország esetében - Olaszország, Franciaország, Finnország, Nagy-Britannia - egy ilyen kifizetéshez a GDP további 8-15 százalékára lenne szükség, amit elsősorban természetesen adóemeléssel lehetne finanszírozni.

 

 

A másik probléma, hogy ha lenne feltétel nélküli alapjövedelem, akkor a jelenlegi szociális ellátásokat nagy valószínűséggel leépítenék, ami azt jelentené, hogy lennének vesztesei is a rendszernek. Nem is kevesen, az OECD szerint akár a társadalom 20-25 százalékára is rúghatna a rosszabbul járók aránya, akik nagyrészt a leginkább rászorulók közül kerülnének ki. A legjobban a középosztálybeliek járnának az alapjövedelemmel, a társadalom azon rétege, melynek a legkevesebb szüksége van a segítségre.

Az OECD a tanulmány következtetéseként hangsúlyozza, hogy a kor kihívásai mindenképp szükségessé tesznek valamilyen gazdaságpolitikai beavatkozást, a feltétel nélküli egységes alapjövedelem azonban egyrészt rendkívül drága, másrészt nem elég hatékony. Egy célzottan működő szociális rendszer - amely a technológiai munkanélküliség és a növekvő jövedelmi különbségek kárvallottjaira koncentrál - azonban működhet, ez azonban sokkal inkább a meglévő szociális ellátás átalakítása és a kor igényeire szabása, mint egy egységes és feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése lenne.


Az OECD tanulmánya itt és itt érhető el, egy rövid összefoglaló itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra