Tanulmányok, előadások

Ők azok, akik többet költenek egészségügyre és mégis kevesebbet élnek

2017. május 11. 08:45:01
Esteban Ortiz-Ospina és Max Roser egy érdekes elemzésben bemutat egy ábrát - lásd lent - amiből kiderül, hogy az egyes országok az elmúlt bő négy évtizedben mennyit költöttek egészségügyre, és ezzel párhuzamosan mennyivel emelkedett a várható élettartam.


A grafikonon a vízszintes tengely mutatja az adott ország egy főre jutó - inflációval és vásárlóerő-paritással korrigált - egészségügyi kiadását, míg a függőleges tengely a születéskori várható élettartamot, években mérve. Az egyes országokhoz egy-egy vonal tartozik, minden vonal hosszúsága 44 évet jelöl, az 1970 és 2014 közötti állapotot mutatja.

Vagyis, például Svájc esetében 2014-ben közel 7000 dollár volt az egy főre jutó egészségügyi kiadás - korrigálva inflációval és vásárlóerő-paritással -, 83 év várható élettartam mellett, miközben például a vizsgált időtartam felénél, azaz 1992-ben megközelítőleg 79 évre jutott 3000 dollárnyi kiadás.

 

 

Az ábrából több érdekes következtetés is leolvasható. Egyrészt a vizsgált országokban meredeken emelkedtek az egészségügyi kiadások reálértékben, amivel párhuzamosan stabil emelkedést mutatott a várható élettartam is. Az USA lefelé nagyon kilóg az országok közül, vagyis ott a legalacsonyabb a várható élettartam és a legmagasabb az egészségügyi költés. Ennek az ellentmondásnak a legfőbb oka Max Roser szerint az, hogy az USA-ban nincs egységes, mindenkire kiterjedő egészségügyi rendszer, azok pedig, akik nem rendelkeznek biztosítással, többnyire elégtelen ellátást kapnak, ami nagyon lehúzza a teljes népességre vonatkozó átlagot.

A harmadik következtetés az, hogy ugyanazt a várható élettartamot igencsak eltérő ráfordítással érik el az országok. Chile, Görögország és mondjuk Ausztria egyaránt 81 év körüli várható élettartammal bír, miközben a költések sorrendben 1500, 2500 és 5000 dollár körül alakultak 2014-ben. Ezen jelentős eltérések a genetikai különbségek mellett elsősorban az életmód, a táplálkozás és a kultúra terén meglévő különbségekkel magyarázhatók.


Esteban Ortiz-Ospina és Max Roser elemzése itt érhető el, egy rövid összefoglaló itt olvasható.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 1

    Érdekes lenne minket is rátenni. Mi most kb. 2000 dollárnál és 76 évnél járunk. Az ábra szerint az egészségügyi intézményrendszer sokat hozzátesz az átlagéletkorhoz, tehát érdemes rá áldozni. Azok érnek el kevesebb költéssel hasonló életkort, ahol a "mediterrán effektus"-nak van hatása. Az USA esetében szerintem annak is van jelentősége, hogy ott sokkal rugalmasabbak a munkajogi szabályok, így kitettebbek, ami szintén csökkentheti az életkort.