Tanulmányok, előadások

Rendszerkockázati dimenziók a magyar banki és biztosítási szektorban

2019. augusztus 12. 08:00:01
Az egymást követő pénzügyi válságok világszerte egyre fontosabbá tették a pénzügyi intézmények rendszerkockázatának elemzését. Az eddigi kutatások főleg a bankszektorra koncentráltak, de többek között a biztosítók is növekvő figyelmet kapnak. A korábbi szakirodalom alapján a rendszerkockázat sokféleképpen mérhető, és az egyik lehetőség a hozamok együttmozgását jellemző indikátorok számolása. Jelen tanulmány a hozamok sokdimenziós skálázással számolt dimenzióit hasonlítja össze a banki és biztosítási szektorban. (Pénzügyi Szemle 2019/2.)


Szüle Borbála

A pénzügyi intézményekre vonatkozó rendszerkockázati vizsgálatok az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kaptak. Ennek során a bankokon kívül a biztosítók és az egyéb pénzügyi intézmények működését is mind nagyobb figyelem övezi. Jelen tanulmány a szakirodalomhoz a magyar banki és biztosítási szektor rendszerkockázatának összehasonlításával szeretne hozzájárulni.

A rendszerkockázat sokféleképpen mérhető, és a tanulmányban egy olyan módszerrel foglalkoztunk, ami a hozamok együttmozgásának méréséhez kapcsolódik. A tanulmányban alkalmazott sokdimenziós skálázási módszer a szakirodalomban abszorpciós hányados néven említett mutatószám számolásához alkalmazott főkomponens-elemzéshez hasonlít, azonban módszertani szempontból alkalmasabb a rendelkezésre álló adatok elemzésére. A magyar banki és biztosítási szektor intézményeinek nagy részéről nem elérhetők napi részvénypiaci hozamadatok, de a szektorok minden intézményére vonatkozóan számolhatók hozamok az évente közzétett mérleg- és eredménykimutatási adatokból.

 

Rendszerkockázati dimenziók a magyar banki és biztosítási szektorban

 

A tanulmányban néhány kivételtől eltekintve az összes bank és biztosító 2003 és 2015 közötti sajáttőke-arányos hozamai szerepelnek, amelynek alapján elkülöníthetők, és szektorok között összehasonlíthatók a legfontosabb hozamdimenziók. A különböző dimenziószámú megoldások illeszkedési adatai a szakirodalomban rendszerkockázati mutatószámként elterjedt abszorpciós hányadoshoz hasonló módon értelmezhetők. Az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a biztosítási szektor hozamegyüttmozgással kapcsolatos rendszerkockázata némileg alacsonyabb a bankszektorénál. A banki és biztosítási szektor különbségét az is jelzi, hogy a hozamdimenziók közül a bankszektor esetében legnagyobb jelentőségű dimenzió mindössze a biztosítók számára negyedik legfontosabb dimenzióval függ össze kismértékben.

A két szektor bizonyos mértékű hasonlóságát mutatja, hogy a második dimenzióhoz tartozó értékek (a banki és biztosítási második dimenzió) kapcsolata szignifikánsnak tekinthető. Egészében véve a tanulmány eredményei hasonlítanak a szakirodalomban megfogalmazott azon állásponthoz, amely szerint a banki és biztosítási rendszerkockázat forrásai részben eltérnek, és ezzel összefüggésben a biztosítási rendszerkockázat a bankszektorénál kisebbnek tekinthető.

Az eredményekkel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy mindössze az egyik lehetséges rendszerkockázati mutatószámhoz hasonló módszertani megközelítés szerepel a tanulmányban, ezért más szemléletű rendszerkockázati mutatószám számolásakor elméletileg a következtetések is eltérőek lehetnének. Szintén fontos megemlíteni, hogy széles körű adatok a magyar bankok és biztosítók esetében mindössze a számviteli beszámolók adataiból érhetők el, ezért az eredmények közvetlenül nem hasonlíthatók össze olyan egyéb tanulmányokéval, amelyek tőzsdei árfolyamok alapján számolt napi hozamokkal számoltak. Ezzel együtt a tanulmány a lehetőségekhez igazodva a teljes banki és biztosítási szektor leírására törekszik, és az egységes módszertani megközelítés következtében megoldható a két szektor összehasonlítása. A témával kapcsolatos kutatások további irányát jelentheti a rendelkezésre álló adatokból egyéb hozammutatók definiálása és a különböző hozammutatók alapján ugyanolyan módszertannal számolt eredmények összehasonlítása.

...

Szüle Borbála a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra