Tanulmányok, előadások

Társadalmi felelősségvállalás a bankszektorban

2015. június 22. 09:05:01
Lentner Csaba, Szegedi Krisztina és Tatay Tibor a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban az etikai normákat erőteljesebben előtérbe helyező gondolkodásmódot, a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR) tárgyalják. A szerzők a pénzügyi területre vonatkozóan gondolják át - miután a 2008-as válság a pénzügyi szektorból indult -, hogyan lehet az etikai koordináció gondolkodásba történő hangsúlyosabb bevonásával a társadalom elvárásait magasabb fokon szolgálni. (Pénzügyi Szemle 2015/1.)

Lentner Csaba - Szegedi Krisztina - Tatay Tibor

A 2008-as pénzügyi válság kezelése jelentős közpénzeket emésztett fel a világ országaiban, kritikus szintre emelve több helyen az államadósság szintjét. A reálgazdasági visszaesés több országban máig megoldatlan munkanélküliséget, gazdasági visszaesést okozott. A válság után kérdésként merült fel, hogyan lehet a pénzügyi intézmények iránti bizalmat visszaállítani, illetve hogyan szolgálhatják jobban a bankok a fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődést.

A tanulmányban a szerzők az etikai normákat erőteljesebben előtérbe helyező gondolkodásmódot, a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR) tárgyalják. CSR-piramis érzékelteti a felelősség különböző rétegeit. Az alapot a gazdasági felelősség jelenti, ugyanakkor a vállalatoknak meg kell felelniük a jogi normáknak. Az etikai felelősség alapvető szintje a helyes, igazságos, tisztességes viselkedés kötelezettsége.

A válság utáni időszakban a központi bankok feladatává tették számos országban a pénzügyi stabilitás fenntartását. A központi bankok is kialakították társadalmi felelősségvállalási stratégiájukat. Tevékenységüket a szerzők abból a szempontból vizsgálják, hogy a CSR miként szolgálhatja a pénzügyi stabilitási szempontokat.

...

Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Szegedi Krisztina a Miskolci Egyetem egyetemi docense, Tatay Tibor a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 1

    A társadalmi felelősségvállalás kérdésében én szkeptikus vagyok. Alapvetően abban hiszek, ha a szerződések érdekegyensúlyban(ezt Lenkovics Úr használta a devizahitelek módosításáról szóló AB döntéshez kötődő különvéleményében) lévő felek között jön létre. Ezt úgy tudom elképzelni, ha egy hozzáértő civil szervezet kitárgyalja a megkötés előtt a bankkal. Ha ez meg van akkor lehet azt a formátumot használni. Ez a szerződési szabadság nagyobb érvényesülését jelenti az egyszerűbb ember számára, míg a hitelező felé ennek mérséklődését.

    A devizahitelek volt egy nagy hibája mégpedig az, hogy hosszú távra ültették az adósokat carry trade ügyletbe, holott abból a szakadó árfolyamnál menekülni kell. A példátlan monetáris lazítás ellenére a kamatok ellenkezőleg haladtak, azaz nem működött a kamat-transzmisszió. Ezek arra mutatnak rá, hogy a szerződések kialakítása során kell egy kockázatok szükségességi-arányossági tesztet végezni. Erre az előzőeken túl J Bradford Delong világított rá aki azt mondta:" a bankok oda telepítették a kockázatokat, akik képtelenek voltak felismerni azt."

    Ezeken keresztül jó, rugalmas és betartható szerződések születhetnek.

    Az MNB tevékenységét én alapvetően pozitívnak látom, de egy megközelítésükkel és megoldásukkal nem értek egyet, ami rámutat a társadalmi felelősségvállalásra is. 

    Annak idején Surányi Úr egy egész újságot teleírt azzal, hogy az MNB elégtelen devizatartalékkal rendelkezik. Akkor ezt megoldották és lett bőségese, ami egyébként a devizahitelek miatt is szükséges volt. Ennek kialakult egy jelentős forint árfolyam többlete. Ezentúl Matolcsy Úr elismerte az MNB felelősségét a devizahitelezésben. Jellemzően nem is tartózkodnak az ún. unortodox megoldásoktól.

    A fentiek ellenére jogra való hivatkozással a devizahitelezés miatti devizatartalék e célú felhasználása során realizált árfolyamnyereséget nem az adósok tartozásának mérséklésére használták. Ezt nem tartom elegánsnak, mert gazdaságilag, talán jogilag is és etikailag még inkább ott lett volna a helye, ha a társadalmi felelősségvállalást is előtérbe tesszük, akkor az erre ráerősít.