Tanulmányok, előadások

Zöldkötvény, a fenntartható fejlődést támogató pénzügyi instrumentum

2018. október 23. 08:00:01
A tanulmány a további piacbővülés korlátait és annak lehetséges feloldásait, a környezetvédelmi kockázatok egyediségét és internalizálásuk nehézségeit, a jegybankok lehetséges szerepét a zöldkötvény-piac fejlesztésében, valamint a globális cselekvés szükségszerűségének érveit vizsgálja. Ezek alapján kijelenthető, hogy a zöldkötvények jelentős globális elterjedése még várat ugyan magára, de mára mind a piaci szereplők, mind a szabályozó hatóságok felismerték a zöldkötvények szerepét a fenntartható gazdasági növekedés elősegítésében. Számos kezdeményezés indult a piac bővülését támogatandó, amelyek lassan általánosan elfogadott keretrendszerré érhetnek össze, amely megerősítheti a zöldkötvények önálló eszközosztály voltát. (Pénzügyi Szemle 2018/3.)


Mihálovits Zsolt - Tapaszti Attila

A zöldkötvények a hagyományos kötvényektől elsősorban abban különböznek, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye.

A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat és növeljék a környezetbarát beruházásokat. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható és társadalmilag rendkívül előnyös aspektus jelenhessen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban. Lényegében elősegíti a tőke környezetbarát beruházásokba csatornázását, és ezzel a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő hatékony tőkeallokációt, várhatóan csökkenti a forráshoz jutás költségét, és felhívja a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra. A zöldkötvény-kibocsátásból származó források számos területen hasznosulhatnak, az S&P Global Ratings által publikált 1. ábra e projektkategóriákat és azok arányait mutatja.

 

Zöldkötvény, a fenntartható fejlődést támogató pénzügyi instrumentum

 

További különbség a hagyományos kötvényekhez képest, hogy miután meghatározott körű felhasználást és célokat finanszírozhat csak az adott instrumentum, ezért pontosan definiálni és dokumentálni kell mind az ezt biztosítani hivatott folyamatokat, mind a források konkrét felhasználását. Ez addicionális információt biztosít a befektetők számára az adott cég irányítási, ellenőrzési és projektmenedzser kompetenciáiról, amely a kötvény hitelkockázatának a felmérését is támogathatja. Az érem másik oldala, hogy a kibocsátókra a zöldkötvény-kibocsátási keretrendszer, projektellenőrzés, belső folyamatok kidolgozása és működtetése többletköltséget ró, amit több pozitív faktor hivatott ellensúlyozni. Ezek közül kiemelhető a környezetvédelmi célokért való elköteleződés szavakon és közleményeken túlmenő kimutatása, a kötvénybefektetői bázis diverzifikálása - a piacon jelenleg az úgynevezett buy-and-hold befektetők dominálnak - és a belső folyamatok javítása. Fontos kiemelni, hogy a zöldkötvény-kibocsátási keretrendszer kialakítása a költségek tekintetében "fejnehéznek" tekinthető, azaz egy külső fél által verifikált kibocsátási rendszerben később több kötvény is kibocsátható, ami csökkenti az egy kötvényre jutó jelentősnek tekinthető kezdeti fix költségeket.

A piacot 2007-ben az Európai Beruházási Bank hívta életre az úgynevezett climate awareness kötvényekkel, ami az első "zöldcímkével" (Green Label) rendelkező kötvény volt. A zöldcímke azt hívatott biztosítani, hogy a kötvényből származó források kizárólag meghatározott környezetvédelemhez, klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó tevékenységeket finanszírozzanak.

A piacnak újabb lökést adott, hogy 2014- ben az ICMA (International Capital Market Association) lefektette a zöldkötvények elveit (Green Bond Principles), amely hozzájárult a zöld címkével rendelkező kötvények piacának jelentős növekedéséhez. 2016-ban az éves összes kötvénykibocsátás már átlépte a 100 milliárd dolláros határt, 2017-ben a 150 milliárdos szintet, 2018-ra pedig a becslések szerint ezt is meghaladhatja. A piac dinamikusan növekszik, de bőven van még tere a fejlődésnek, amit alátámaszt a New Climate Economy által készített elemzés becslése, amely szerint 2030-ig a globális kereslet az új, klímaváltozáshoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére mintegy 90 ezer milliárd dollár lehet, aminek egy részét a zöldkötvények finanszírozhatják. Ez hatalmas összeg, és kedvező esetben alapjaiban alakíthatja át a kötvénypiacot, figyelembe véve, hogy jelenleg a teljes globális kötvényállomány 78 milliárd dollár körül mozog.

...

Tapaszti Attila a Magyar Nemzeti Bank vezető portfoliókezelője, Mihálovits Zsolt a Magyar Nemzeti Bank portfoliókezelője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra