Vitafórum
Állami támogatás a magyar kkv-szektorban: miből mennyi jut?
| „Háttértanulmányok" rovatunkban a magyar gazdaság és társadalom kiemelten érzékeny és fontos szegmenseit mutatjuk be. A háttértanulmányokkal az a célunk, hogy meghatározzuk, milyen irányban érdemes ezeken a területeken a jobbítás szándékával elindulni, milyen kritikus pontokra szükséges fokozott figyelmet fordítani. Kérjük Olvasóinkat, hogy hozzászólásaikkal, megjegyzéseikkel segítsék ezt a munkát! Köszönettel, a Szerkesztőség |
Vörös Mária
A kkv-szektor a hazai gazdaság meghatározó szegmense, működése, versenyképessége kihat a nemzetgazdaság teljesítményére és meghatározó módon befolyásolja a foglalkoztatást (1). A hazai kkv-k jövedelemtermelő képessége azonban mindössze egytizede az EU15-ök átlagának. A vállalkozásoknak csupán 20-22 százaléka bankképes, miközben az uniós arány 70-85 százalék. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar kkv-k teljesítménye (árbevétele), tőkeereje, vagyona lényegesen elmarad az EU15-ök átlagától (2). A lausannei székhelyű IMD (Institute für Management-Entwicklung) vezetőképző és gazdasági kutatóintézet értékelése alapján a vizsgált uniós országok közül hazánkban a legalacsonyabb a kkv szektor hatékonysága, és az egyik legkedvezőtlenebb a hitelhez jutás lehetősége.
Minden eszközzel a kkv-k támogatása mellett
A kormány a kkv-k erősítését évek óta kiemelt versenyképesség javító tényezőként kezeli, fejlesztéseiket, finanszírozási forráshoz jutásukat a gazdaságpolitika egyre aktívabban támogatja. 2010-ben az Új Széchenyi Tervben fogalmazta meg fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és kkv-fejlesztési programját. Stratégiájában a támogató szabályozási környezet kialakítását, az intézményrendszer egyszerűsítését, a támogatások kihelyezésének egységesítését és gyorsítását, a kkv-k részére rendelkezésre álló források bővítését és a pótlólagos forráshoz jutást biztosító pénzügyi rendszer kialakítását tűzte ki célul.
A vállalkozások kedvezményes finanszírozása az operatív programokban szereplő vissza nem térítendő támogatások mellett a mikrohitelek kamattámogatási lehetőségeinek kínálatában, a banki hitelek igénybevételét elősegítő garanciavállalásokban, továbbá tőkebefektetések nyújtásában valósul meg. Az új pénzügyi konstrukciókban az állami támogatás egyrészt a hitelek kedvezményes feltételeiben, másrészt abban testesül meg, hogy a banki szempontból nem hitelképes, vagy magas kockázatú vállalkozások is pénzügyi forrásokhoz juthatnak garanciák és tőkejuttatások révén.
Az UMFT, GOP, ROP, TÁMOP és TIOP alapokról szóló 1298/2010. (XII. 21.) Korm. határozat módosította a GOP és ROP 2009-2010. évi akciótervét növelve a kkv-kat támogató uniós forrásokból (JEREMIE program) biztosított pénzügyi kereteket. A kkv-k eredményesebbé tétele érdekében átalakították a hitelre, tőkére és garanciára vonatkozó programokat és új termékeket is bevetettek.
Így segítik a kisvállalkozásokat
A Fejlesztési Stratégia a kkv-k fejlesztését, forráshoz jutását - többek között - az alábbi államilag támogatott pénzügyi eszközökkel (3) is segíti:
• Kedvezményes kondíciójú mikrohitel: ÚMFT Mikrohitel Program,
• Az MFB Zrt. és az Eximbank közvetlenül, vagy ügynökök útján nyújtott kedvezményes kondíciójú hitelei: MFB Zrt. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram, Eximbank, MEHIB által biztosított exporttámogató hitelek,
• Állami tulajdonú visszaforgó alapok: Országos Mikrohitel Alapból (OMA) történő Országos Mikrohitel Program refinanszírozása,
• Kezességvállalás: (a GH Zrt. termékei, az AVHA termékei, az Eximbank, a MEHIB számára nyújtott költségvetési viszontgarancia, a garanciaszö-vetkezetek részére nyújtott költségvetési viszontgarancia,
• Kamattámogatás: Széchenyi Kártya kamattámogatása,
• Refinanszírozás: az MFB Zrt. forrásbevonásához nyújtott költségvetési garancia, az MFB Zrt. hiteleihez nyújtott költségvetési árfolyamgarancia (4), az Eximbank kamatkiegyenlítése, a GOP, a KMOP pénzügyi eszközök (4. prioritás - refinanszírozási programjai: Új Magyarország Kis- és Közép-vállalkozói Hitelprogramok, Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram),
• Állami kockázati tőke: tőkealapok, állami tulajdonú tőkeintézmények termékei, a GOP és KMOP pénzügyi eszközök (4. prioritás - tőkealapokba történő befektetés).
Ott segít az állam, ahol a bankok nem finanszíroznak
A kkv Fejlesztési Stratégia korábban a támogatott finanszírozási programokat a magasabb kockázatú termékek körére kívánta leszűkíteni. A vállalkozások hitelezésében a gazdasági válság hatásaként indult kedvezőtlen folyamatok miatt azonban ennek a törekvésnek éppen az ellenkezője következett be. A bankok által piaci feltételekkel kihelyezett hitelek csökkenésével párhuzamosan az államilag támogatott hitelek kihelyezése ugyanis épp azokban a szegmensekben növekedett, ahol korábban a piac játszott aktív szerepet a finanszírozásban. Ennek következtében az állami támogatás mellett működő finanszírozási eszközök (mikrohitelek, banki támogatott hitelek, támogatott garanciák, tőkebefektetések) nagyon eltérő teljesítményt nyújtottak. Míg a hitelszűkével jellemezhető két éves (2009-2010.) időszakban például a bankok érzékelhetően csökkentették folyószámlahiteleik állományát, addig a Széchenyi Kártya hitelek állománya stabil maradt.
A kkv-k részére 2009-ben folyósított 3 661,9 milliárd forint hitelből több mint 227,7 milliárd forint, míg 2010-ben a folyósított 4 009,9 milliárd forint hitelből 214,6 milliárd forint volt az állami szerepvállalás mellett kihelyezett kedvezményes hitel. A garantált, biztosított hitelek összege 2009-ben közel 420 milliárd forint, 2010-ben 364 milliárd forint volt, amely azonban 40-46%-ban átfed a kedvezményes hitel kategóriával (5). Nem tekinthetők szoros értelemben vett állami szerepvállalásnak az MFB Zrt. közvetlen, piaci alapú kihelyezései.
Az állami szerepvállalás különböző formáinak átfedését is figyelembe véve - az NGM (hivatkozott J/8112. sz. jelentés) becslése szerint - 2009 és 2010-ben a folyósított hitelek 10-12 százaléka került állami szerepvállalás mellett kihelyezésre.
A hitelek közel ötödénél ott az állam
A kkv-k teljes hitelállománya 2009. év végén 4 075,8 milliárd forint, 2010. év végén 4 042,5 milliárd forint volt, az állami szerepvállalás mellett kihelyezett hitelek állománya ebből 434,7 milliárd forintot, illetve 394,2 milliárd forintot tett ki. A garantált, biztosított hitelek összege 2009-ben közel 574,0 milliárd forint, 2010-ben 575,5 milliárd forint, amely azonban 40-46 százalékban átfed a kedvezményes hitel kategóriával. (Például a Széchenyi Kártya konstrukció egyrészt kedvezményes hitel, mert kamattámogatást tartalmaz, másrészt viszont a hitelekhez a GH Zrt. garanciavállalásai is kapcsolódnak.) Az MFB Zrt. nem állami szerepvállalás melletti kihelyezéseinek állománya 2009-2010-ben 96,5-98,3 milliárd forint volt.
Az állami szerepvállalás különböző formáinak átfedését is figyelembe véve - az NGM (hivatkozott J/8112. sz. jelentés) becslése szerint - 2009 és 2010-ben a kkv-k hitelállományának 18-19 százalékát az állami szerepvállalás mellett kihelyezett hitelek állománya adja.
A válság következtében a hitelekhez kapcsolódó garanciák szerepe jelentős mértékben megnőtt. 2009-ben a GH Zrt., az AVHA és az MV Zrt. (JEREMIE program) által garantált kkv hitelek a kkv-szektor hitelállományán belül csaknem elérték a 13 százalékot (6).
Hitel van, tőke nincs
A magyar tőkepiac fejlettsége alacsony, és inkább a nagyméretű tranzakciók dominanciája jellemzi. Az állami tőkeprogramoknak a kkv-k fejlesztéseire gyakorolt hatása - annak ellenére, hogy többféle tőkebefektetést végző társaság van jelen a piacon és az általuk befektetett összegek is növekvő tendenciát mutatnak - a többi támogatási formához képest csekély.
A hazai vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értékének, a befektetések számának és az egy tranzakció keretében befektetett tőke átlagos értékének évenkénti alakulását a következő táblázat mutatja be:
Az MFB Zrt. korábbi tőkefinanszírozási tevékenységét 100%-os tulajdonú leányvállalatába, az MFB Invest Zrt-be integrálta, melynek feladata a korábbi befektetésekből álló portfolió kezelése mellett a magánbefektetőkkel együtt közös kockázati tőkealapok felállítása.
A Corvinus Kockázati Tőkealapkezelő Zrt., mint a MFB-csoport tagja a tőkebefektetések kezelője egyrészt a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap forrásaiból innovációs célú tőkebefektetéseket végez, másrészt 2008. év végétől az MFB Zrt. és az MFB Invest Zrt. befektetési portfoliójának egységes szerkezetbe rendezése érdekében megalapított MFB Fejlesztési Tőkealap kezelője.
A döntően állami forrásokból gazdálkodó Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 10 és 100 millió forint közötti mértékben fekteti be saját tőkéjét növekedési fázisú kkv-kba fejlesztési célú kiadásaik finanszírozására. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) a regionális társaságai útján tőkebefekteté-sekkel is részt vesz a helyi kkv-k finanszírozásában.
Az RFH Zrt. hozta létre és tulajdonosi irányítása alatt működik az Informatikai Kockázati Tőkealap és a tőkealap kezelője. A Tőkealap 50-450 millió forint közötti összeggel a korai és növekedési szakaszban lévő, informatika és távközlés terén tevékenykedő kkv-kba fektet be.
Fulllasztó a forráshiány
Az MFB Zrt.2012. tavaszán közzétett felmérése szerint (7) a vállalatok egyharmada már a folyó kiadásait sem tudja saját forrásból fedezni. Mindez azt jelenti, hogy három éve (2009 nyarán) volt utoljára ilyen magas a forráshiány aránya a vállalati szektorban. A következő 12 hónapra vonatkozó előrejelzések szerint a legnépszerűbb külső finanszírozási lehetőség továbbra is a hitelfelvétel (a megkérdezettek 44,4 százaléka gondolkodik kölcsön felvételében), majd az EU-s források, s a hiteleken belül külön vizsgált forrástípusok közül a kereskedelmi banki hiteltermékek következnek.
A vállalatok hiteligényléseik során változatlanul elsősorban a kamatok mértékét mérlegelik, s csak ezt követően az egyéb forrásköltségek nagyságát. Az elmúlt évben fokozódott a vállalatok hitelköltségekkel szembeni érzékenysége. A vállalatok szerint a hitelfelvétel legnagyobb korlátja a magas kamatszintje és a szűkös hitelkínálat. Mindkét tényezőt nagyobb akadálynak tekintik a cégek, mint fél évvel korábban. Intő jel, hogy legutóbb a cégek a globális hitelválság mélypontján, 2009-ben ítélték ilyen komoly korlátnak a magas hitelkamatokat.
Mindezekre tekintettel különösen fontos, hogy a vállalkozások fejlesztéséhez nyújtott kedvezményes finanszírozású forrásokat a kkv-k a gazdaságpolitikai célok megvalósítása irányában használják fel. Ennek érdekében a döntéshozóknak harmonizálniuk és koordinálniuk kell a különböző szinteken megfogalmazott célokat, a gazdasági válság körülményeihez kell igazítaniuk a vállalkozásfejlesztést támogató finanszírozási formákat, programokat, elemzések és értékelések alapján gondoskodniuk kell arról, az egyes programokhoz a szükséges és elégséges pénzügyi forrás a kkv-k rendelkezésére álljon, továbbá meg kell határozniuk azokat a mérőszámokat (indikátorokat), amelyek lehetővé teszik az elért célok mérését és értékelését, valamint meg kell határozniuk azoknak az adatoknak és információknak a körét, amelyek segítik mind a pénzügyi folyamatok, mind pedig az elért eredmények nyomon követését.
Jegyzetek:
(1) A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban, KSH 2011. szeptember
(2) Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon, Budapesti Corvinus Egyetem, Kisvállalkozás-fejlesztési Központ
(3) A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, Éves Időközi Monitoring Jelentés; 2009. évi jelentés (2010. január)
(4) A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezett hitelek kamatai a devizakamatokhoz kötöttek, az árfolyamkockázatot a költségvetés vállalja át.
(5) J/8112. sz. jelentés „a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről". Készítette: dr. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter Magyarország Kormánya számára (Budapest, 2012. július)
(6) Adatok: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. Éves Időközi Monitoring Jelentés 2009. év (2010. január)
(7) Finanszírozási helyzetkép az MFB 2012. tavaszi vállalati felmérése alapján, MFB Indikátor, 2012. tavaszi száma
...
Vörös Mária az Állami Számvevőszék munkatársa.
Hozzászólások
-
9
A hiteleknek társadalmilag negatív a megítélése ezért a KKV-nak szánt hitelprogramok nem feltétlenül érik el a megcélzott kört.
A KKV-nak szánt támogatás nagy része támogatott hitelek formájába jelenik meg az előtanulmány szerint. Ez azonban kevésbé ösztönzi a bankrendszert arra, hogy a piaci automatizmusnak megfelelően a kockázati szinteket újraértékelve csökkentsék a hitelkamatok mértékét, így az állami támogatás gyakorlatilag a bankrendszernek juttatott forrást jelent - nem érik el a hitelprogramban deklarált kedvezményezetteket.
-
8
A cikk szerzője részletes adatokat ismertet a kkv-k támogatásával kapcsolatban. Összehasonlítja a hazai kkv-k és aZ EU15-okhoz tartozó kkv-k teljesítményét. Itt meg kell jegyezni, hogy ez az összehasonlítás pontosan nem végezhető el. Mint a cikkben is szerepel, Magyarországon az aktív vállalkozások több mint 98%-a sorolható a kkv-k közé, míg az EU többi tagállamában ez az arány sokkal alacsonyabb. Vagyis elmondható, hogy hazánkban csak a nagy vállalkozások nem részesülhetnek kkv-támogatásokban.
A kkv-k a közvetlen támogatásokon kivül - összességében elenyésző arányban - közvetett támogatásban is részesülnek a társasági adókedvezmény igénybevételével. Ez az összeg 2010-ben 2,36 milliárd forintot jelentett, ami a különböző vállalkozások által elszámolt összes adókedvezménynek a 2,4%-a.
-
7
Valóban kérdés: miből mennyi jut a KKV-k számára.
Kritikus pont lehet az, hogy a Vörös Mária írásában bemutatott kedvezményes finanszírozási lehetőségekkel tudnak-e élni a kezdő, vagy a már működő vállalkozások, vagy például a körbe tartozások miatt rossz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások. Többféle konstrukció van, azonban kérdés, hogy ezek minden esetben valós alternatívát jelentenek-e, vagy több intézmény foglalkozik hasonló konstrukcióval. Mennyire átlátható a KKV-k támogatásának intézményi, pénzügyi finanszírozási rendszere a vállalkozások számára? A kérdésfeltevés jogosságát támasztja alá az Állami Számvevőszéknek egy korábbi, az alábbiakban idézett megállapítása is, amely szerint a már jól működő Széchenyi Kártya mellett jelent meg hasonló tartalommal, az uniós programokból finanszírozott JEREMI hitel-program.
Az Állami Számvevőszék a gazdaságfejlesztés ellenőrzéséről szóló 2008-as jelentésében (0802 sz. jelentés) megállapította:
„A pénzügyi eszközökben kiemelt szerepe volt a KKV-k számára nyújtott programoknak. Egyes támogatási programokkal, főként ilyen volt a Széchenyi Kártya, sikerült a piacon korábban nem létező olyan finanszírozási formákat bevezetni, amelyek a vállalkozások széles köréhez eljutottak. Az Európai Vállalkozási Díjat 2006-ban a Széchenyi Kártya konstrukció nyerte meg.
2007-től a Széchenyi Kártya Programmal párhuzamosan – hasonló tartalommal –, az ÚMFT GOP egyik prioritása, a JEREMIE hitel-program 170 Mrd Ft értékben – GOP mintegy 800 Mrd Ft-os keretének valamivel több, mint egy ötöde – a KKV-k forrásokhoz való hozzáférésének javítását kívánja szolgálni. A GKM – reprezentatív kérdőíves felmérés alapján – mintegy 105 ezerre becsülte az elkövetkező években a pénzügyi közvetítő rendszerhez kapcsolódó vállalkozások számát. A JEREMI megcélzott eredménye a pénzügyi piacokat jelenleg jellemző hiányosságok csökkentése.” Vajon teljesült-e ez a cél?
-
6A visszatérítendő támogatások jelenthetik a hatékony KKV-támogatás eszközét. Ennek alkalmazása elvben kiszűri a túlárazásra késztetést a pályázatokból, hiszen a visszafizetési kötelezettsége ez ellen hat. A KKV versenyképességét nem növelő „ingyen van, kell” pénzpazarlás ellen is hat, mert a pályázónak elsődlegesen a saját maga számára kell előre megbizonyosodnia arról, hogy a visszafizetési kötelezettségnél nagyobb határhaszna lesz a támogatásnak. A támogatás-visszaforgatás gyorsítására és egyben a hatékonyságnövelés ösztönzésére a kamaton kívül más, hatékonyságfokozó eszközök is alkalmazhatóak. Pl, aki már fizetett vissza támogatást, melyet az adott célra használt fel, nagyobb összeget is kaphat, vagy előnyt élvezhetnek azok, akik egy versenyképes végterméket célzó vertikum KKV-i.
Az EU-s és a hazai pénzügyi források jellemzően vissza nem térítendő támogatások. Az ilyen jellegű források gyakran eredményezik olyan pályázatok benyújtását is, amelyet a pályázó hitelből soha nem akarna megvalósítani, mert nem igazán hatékonyan hasznosítható annak eredménye, de ez a „forrás ingyen van, tehát igényeljük”. Az önerőt pedig gyakran túlárazással megállapított pályázati összegek alkalmazásával nyerik vissza. A vissza nem térítendő támogatások disztribúciója részben éppen a fenti kockázatok csökkentése miatt jellemzően bürokratikus, drága, az igénylők által időben nem jól kalkulálható, nem tervezhető. Ugyanakkor a fenti okból gyakran a KKV versenyképességét sem növeli az eredendően vissza nem térítendő „jó lesz valamire” támogatás. Mindemellett a megszerzéséért folyó küzdelem során nagy a korrupciós kockázat is. Összegzésképpen az ilyen jellegű források hatékonysága az elvártnál és a lehetségesnél lényegesen alacsonyabb.
A fentiek szerint jó irányban tett lépés a visszatérítendő támogatások keretének növelése. (Jeremie, Regionális Fejlesztési Alapok) Sajnálatos, hogy a KKV-k által felvett, állami szerepvállalással folyósított hitelek csak a 15% körüli mértéket érik el az összes hitelfelvételükben. Ennek a kereteit és az ahhoz jutás bonyolult intézményrendszerét is lényegesen javítani kell.
Mindezek mellett az ÁSZ 0802 sz. a gazdaságfejlesztés ellenőrzése során tett megállapítása sajnálatosan ma is helytálló, miszerint nem megfelelően szabályozottak az átfogó gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításának, és felügyeletének intézményi felelősségi- és hatáskörei. A részstratégiák teljesítménymutatói nem konzisztensek, súlyos hiányosságaik vannak. Mindez pedig még a fenti, korlátozottan rendelkezésre álló lehetőségek összehangolásából nyerhető hatékonyságjavítás lehetőségét is elszalasztja. Képletesen, ha az erőforrásokat erővektornak fogjuk fel, és az erővektorok különböző, esetenként ellentétes irányba mutatnak, az eredő, az eredmény igen szerény érték is lehet. Ugyanakkor, kis erővektorokat is egy irányba forgatva tekintélyes eredő, eredmény jöhet létre. -
5
A cikk szerzője a kkv-k kedvezményes finanszírozása fejezetnél az új pénzügyi konstrukciót úgy jellemzi, hogy "a banki szempontból nem hitelképes, vagy magas kockázatú vállalkozások is pénzügyi forráshoz juthatnak". Ugyanakkor a cikk későbbi fejezetében pédaként említett JEREMIE tőkeprogram által támogatott tevékenységi területeket éppen a magas jövedelemtermelő képesség jellemzi (orvosi műszergyártás, számítástechnika, telekommunikációs alkalmazások). Ezért azt mindenképpen szükségesnek tartom hangsúlyozni - a cikk ezen részéhez kapcsolódóan -, hogy az alacsony jövedelemtermelő képességű, alacsony piaci részesedéssel rendelkező gazdasági társaságoknak jellemzően továbbra is más finanszírozási forrást kell keresnük, illetve önmagában a kedvező hitellehetőség nem megoldás számukra. Ugyanis a tervezett program társasági szinten jövedelmező megvalósítása, ezáltal a hitel visszafizetése magas hitelezési, EU támogatások esetében visszafizetési kockázatot jelent.
Továbbiakban a cikk jogos elvárásként fogalmazza meg, hogy "a vállalkozások fejlesztéséhez nyújtott kedvezményes finanszírozási forrásokat a kkv-k a gazdaságpolitikai célok megvalósítása irányában használják fel". Ehhez kiegészítésként megjegyezném, hogy ennek gyakorlati alkalmazása során célszerű megemlíteni a térségi, 2013-tól járási határokat, illetve a határon átívelő, vagy a határmenti településeket is érintő gazdasági kapcsolatok, gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az általánosan alkalmazott pénzügyi mérőszámok, mutatószámok mellett a térségek különböző fejlettségi szintjét reprezentáló mutatószámokat is javasolt a bírálati szempontokba beépíteni, és azt a döntéshozatal során érvényesíteni. Ennek fontosságát indokolja, hogy a finanszírozási módszereknek is illeszkedniük kell az EU kohéziós politikai stratégiájának az európai területi együttműködés, a regionális verenyképesség és foglalkoztatás, valamint a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciájának fokozása szempontjaihoz.
Legközelebbi események
A Pénzügyi Szemle tartalmából 2013/2.
- Győrffy Dóra: Válságkezelés Európában, a gazdaságpolitika depolitizálásának kilátásai
- Benczes István - Rezessy Gergely: Kormányzás Európában, trendek és törésvonalak
- Dormán István Zoltán [et al.]: A belső kontrollrendszer működésének értékelése a központi költségvetési szerveknél
- Bánfi Tamás: Európa, ébresztő!
Partnerek
Belépés az oldalra