Vitafórum

Nemzetközi gyakorlatok a beruházások ellenőrzésében

2017. április 6. 06:30:01
A jelentős beruházások nemzetközi ellenőrzési tapasztalatairól szervezett szakmai műhelyvitát az Állami Számvevőszék. A múlt héten megrendezett kétnapos eseményre öt országból érkeztek számvevőszéki szakértők, illetve képviseltette magát több magyar ellenőrző társszervezet és minisztérium. A tudásmegosztásra épülő szeminárium célja volt annak megismerése, hogy a külső ellenőrzés miként segítheti elő a jelentős beruházások határidőben, költségtúllépés nélküli, eredményes megvalósítását A műhelyvita során az ÁSZ számos jó gyakorlatot azonosított, melyek a jövőben növelhetik a jelentős beruházások előkészítésének és ellenőrzésének hatékonyságát.


Horváth Bálint - Hochbaum Dániel


A beruházás tervezési szakaszában

A külföldi szakértők az eddigi tapasztalataik alapján kiemelték, hogy a jelentős beruházásoknál nem kielégítő pusztán a projekt lezárása utáni, ex post ellenőrzés, ehelyett folyamatos, valós idejű ellenőrzést javasoltak. A tervezési szakaszban megkezdődik az adatgyűjtés és a kockázatelemzés, amely az ellenőrzést megalapozza. Az egyik résztvevő számvevőszék például a tervezési szakaszban kiemelt figyelmet fordít a referenciaárakat tartalmazó dokumentumok kiértékelésére a költségvetés realitásának biztosítása érdekében. Nem elhanyagolható továbbá a pályázati, közbeszerzési rendszer és az ehhez kapcsolódó értékelési szempontok szabályosságának ellenőrzése.

A szakértők kiemelt jelentőségűnek nevezték az előzetes hatástanulmányt, amely fontos dokumentum a projekt részletes megtervezésében, és a kockázatok előzetes kiértékelésében. Mindez fontos input lehet az előzetes kockázatelemzés megalkotásához is. A hatástanulmány ezen túl kijelölheti a projekt teljesítménykritériumait is, ami alapesetben a projekttervben vállalt költségek, illetve határidők folyamatos nyomon követése és betartása.

 

 

A jelentős beruházások szoros monitorozása az eredmények, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság értékelését megkönnyíti. A számvevőszékeknek mindezeken túl a jelentős beruházások ellenőrzése alatt érdemes megfontolniuk az adott szektorban jártas szakértők foglalkoztatását, ezáltal felkészültebb lesz az iparági részletszabályozások ellenőrzésére, és az adott szektorra jellemző átlagárak ismeretében a tényleges szerződések könnyebben ellenőrizhetők lesznek.


Az ellenőrzési szakaszban


A szemináriumon résztvevő külföldi szakértők egyetértettek abban, hogy a jelentős beruházások ellenőrzésében kulcsszerepet kell kapnia a prevenciónak, amely a valós időben, a projekttel párhuzamosan zajló valós idejű ellenőrzéssel biztosítható leginkább. Ezzel is segítve a belső kontrolfolyamatokat és koordinációt, megelőzve a hibás teljesítést és időben reagálva a jelentős beruházás jellegéből fakadó megnövekedett korrupciós kockázatokra.

Az IT eszközöknek is óriási szerepe lehet egy jól lebonyolított ellenőrzésnél. Ezzel kapcsolatos jó gyakorlatként hivatkoztak arra a programra, amely alkalmas a pénzügyi tervek átvizsgálására, s így az előzetesen feltöltött adatok alapján a projektköltések végigfuttatása után automatikusan kiemeli az esetlegesen problémás, hibás vagy túlárazás kockázatát rejtő elemeket.

A túlárazás és kötelességszegés megelőzésének legegyszerűbb módja a nemzetközi szakértők szerint a referenciaárak tisztességességének biztosítása. Ez a legegyszerűbben úgy biztosítható, ha a folyamat átlátható, az árak nyilvánosak, és biztosított a verseny a tender elnyeréséért. Ezek az intézkedések összességében eredményezhetik a megfelelő minőségű megvalósítást és csökkenthetik a projekt elhúzódásának kockázatát is.

 

 

A nemzetközi példák alapján érdemes lehet az ellenőrzött jelentős beruházás megvalósítása alatt a projektért felelős minisztériumhoz a projekt törvényességét, a kifizetések tisztaságát ellenőrző feddhetetlen szakembereket delegálni, akik a valós idejű ellenőrzést végzik.

A külföldi szakértők egyöntetűen kiálltak a teljesítményellenőrzés fontossága mellett a jelentős beruházások ellenőrzése során. Ez az ellenőrzésforma ugyanis olyan komplexitással képes többféle eredménycél megjelenítésére és monitoringjára, amely pusztán pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzés által lehetetlen lenne. Kihívás ugyanakkor a teljesítményellenőrzések megfelelő teljesítménycéljainak kitűzése, a megfelelő indikátorok azonosítása, és egy adott teljesítménycél ellenőrizhetősége sem minden esetben egyértelmű. Ugyanakkor a projektek mérföldköveiként kitűzött célok sok esetben önmagukban lehetnek indikátorok is, ezek ugyanis a beruházás kivitelezői által magukkal szemben támasztott elvárások, amelyek objektív kritériumként működhetnek az ellenőrzés során.

Az ellenőrzés lezárása után

A jelentős beruházások lezárása utáni időszakra koncentrál az a gyakorlat, amely során az ellenőrzött és az ellenőrzést végző számvevők az ellenőrzés lezárása után közös értekezletet tartanak, és megvitatják az ellenőrzés megállapításait. Több országban a számvevőszék által készített összes jelentést a parlament bizottságai megtárgyalják. Mindezeken túl nemzetközi példa is van arra, hogy a számvevőszék egy ellenőrzést követően kérdőívet küld az ellenőrzött szervezet számára, amelyben arra kéri, hogy értékelje a kapcsolattartás minőségét, és az ellenőrzést végző számvevők szakértelmét.

Konklúziók

Összességében elmondható, hogy a nemzetközi példák leginkább a valós idejű, a projekt tervezésétől lezárásáig tartó ellenőrzést és a teljesítményellenőrzést tekintik fontosnak a jelentős beruházások auditjánál. A beruházás komplexitására való tekintettel érdemesnek tartják ezen túl a szektort ismerő szakértők alkalmazását. Külön kiemelt területként kezelendő a megfelelő IT támogatás, mely az adatbázisok gyors és hatékony átfésülését, a korrupciós kockázatok kiszűrését is megkönnyíti. Mindezek a jó gyakorlatok segítik a belső kontrolfolyamatokat és koordinációt, megelőzhetővé téve a hibás teljesítést és gyors reakciót tesznek lehetővé a jelentős beruházás jellegéből fakadó megnövekedett korrupciós kockázatok enyhítésére.

Az Állami Számvevőszék a kétnapos nemzetközi műhelyvitán elhangzó hazai és külföldi tapasztalatokat is felhasználva véglegezi a módszertani útmutatóját, amelynek a segítségével a jelentős beruházások megvalósításában érintett szervezetek tételesen meghatározhatják, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni a jelentős beruházások esetén jelentkező integritási kockázatok eredményes kezelése érdekében.


Horvát Bálint az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa, Hochbaum Dániel az Állami Számvevőszék nemzetközi referense

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra