Vitafórum

Sok vagy kevés? - 600 ezren vándoroltak ki Magyarországról

2017. szeptember 1. 10:53:06
Korábbi cikkünkben bemutattuk Jakub Marian, cseh matematikus elemzését, melyben az ENSZ adataira támaszkodva összeállított több igen érdekes és tanulságos térképet az európai bevándorlás arányairól, most az Olvasók figyelmébe ajánljuk a szerző egy másik írását, melyben a kivándorlás hatásait számszerűsíti. Elöljáróban annyit, hogy a matematikus számításai szerint mintegy 600 ezer Magyarországon született ember él jelenleg külföldön.


A lenti térképen szereplő számok százalékosan, a jelenlegi lakossághoz viszonyítva mutatják az adott országban született, de jelenleg az ország határain túl élők arányát, vagyis a kivándorlás mértékét. Magyarország esetében 6 százalék szerepel az ENSZ 2015-ös adataira támaszkodó számításban, vagyis jelenleg megközelítőleg 600 ezer Magyarországon született ember élhet külföldön. (Fontos megjegyezni, hogy a statisztika nem állampolgárság, hanem születési hely szerint számszerűsíti a kivándorlás hatását, vagyis nem azt nézi, hogy hány magyar állampolgár él külföldön, hanem azt, hogy mennyi a Magyarországon született, de külföldön élők aránya.)

 

 

A 600 ezer első ránézésre megdöbbentően soknak tűnhet, a térképet vizsgálva azonban elmondható, hogy ez a kivándorlási arány cseppet sem számít magasnak Európában, sőt az alacsonyabb értékek közül való. Nem meglepetésre a nyugat-európai és a skandináv országokból a legalacsonyabb a kivándorlás mértéke, jellemzően 3-5 százalék közötti, míg a kivándorlás által leginkább érintettek a kelet-európai országok. (A legnagyobb arányszámok a balkánon láthatóak, ennek oka vélhetően a háború és az azt követő országhatár változások lehet.)

A magyar 6 százalékos kivándorlás igencsak eltörpül például a lengyel 11,5 százalék, a román 17,5, az ukrán 13,0 vagy a bolgár 16,5 százalék mellett, de még az osztrák, a svájci és a cseh adatnak is alatta marad. Az ENSZ adatai alapján tehát kijelenthető, hogy a kivándorlás egy teljesen természetes folyamatnak számít az Európai Unióban, a Magyarország esetében jelentkező 600 ezer fő pedig bár első ránézésre valóban aggodalomra adhat okot, valójában azonban nemzetközi összehasonlításban még csak nem is számít soknak.


Az eredeti elemzés itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra