Christine Lagarde a világgazdaság kihívásairól, az emberiséget fenyegető kockázatokról
2018. máj. 29., kedd, 13.06.02

A világgazdaság most még kirobbanó formát mutat, gyülekeznek azonban a fellegek, melyek aggodalomra adhatnak okot - hangsúlyozta a Christine Lagarde, az IMF vezetője. A technológiai forradalom kihívásaival, a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekkel, a klímaváltozással csakis együtt, közös erővel lehet megbirkózni. Az emberiség most nem ér rá kereskedelmi háborúzni.



A világgazdaság jelenlegi állapotára vonatkozóan jó és rossz hírekkel is szolgálhatok - kezdte helyzetértékelését Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Pozitívum, hogy a globális reálgazdasági növekedés a tavalyi 3,8 százalék után idén és jövőre is erőteljes maradhat, a bővülést pedig nem csupán egy-egy régió, hanem szinte kivétel nélkül minden gazdasági blokk fűti.

Ami ugyanakkor aggodalomra ad okot - mindig van mitől tartani, ez nem újdonság -, az a rekord magasságokat elérő globális adósságállomány, az államok és a magánszektor együtt globálisan mintegy 164 ezermilliárd dollárral tartozik, ami a GDP 225 százaléka. Emellett a pénzügyi piacok volatilitása emelkedett az elmúlt hónapokban, ami különösen aggasztó egyes feltörekvő piacokon. Harmadrészt pedig a protekcionista hangok erősödésével veszély leselkedik az elmúlt évtizedes globalizációs vívmányokra, például a globális szabad kereskedelemre.

Christine Lagarde a jövőre tekintve hangsúlyozta, hogy az emberiségnek a hosszabb távú jövőben négy fontos kihívással kell megbirkóznia, olyanokkal, melyek külön-külön és együtt is rombolják az intézményekbe és a multilaterális együttműködésekbe vetett bizalmat. Az első kihívás a most már tíz éve kirobbant pénzügyi és gazdasági válság által okozott, és elsősorban a fiatal generációk által megszenvedett károk kijavítása.

A második a globalizáció gyümölcseinek nem megfelelő elosztása. A jövedelmi egyenlőtlenségek egyre élesebb vitát váltanak ki világszerte, és bár a globalizáció minden jövedelmi osztály számára pozitív jelenség, a legfőbb haszonélvezői a leggazdagabbak voltak.

A harmadik kihívás a technológiai forradalomhoz köthető. Az IMF kutatása rámutat, hogy bár az automatizáció - azaz a robotok térnyerése - valóban javít a termelékenységen és ezáltal hozzájárul a gyorsabb gazdasági növekedéshez, negatív hatásként azonban tovább növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Emellett a technológiai fejlődés természetes velejárójaként olyan szinten megerősödnek és olyan mennyiségű információ birtokába jutnak a szektor vezető vállalatai, ami már aggodalomra adhat okot.

A negyedik kihívás a globális klímaváltozáshoz köthető, mellyel kapcsolatban a jelenlegi tendenciák alapján kijelenthető, hogy a tényadatok elmaradnak a nemzetközi egyezményekben lefektetett vállalásoktól.

A közelmúlt hírei, melyek kereskedelmi háborúról, a globalizációs folyamatok lassításáról és akadályozásáról szóltak, aggodalomra adhatnak okot. Christine Lagarde szerint ugyanis a fenti problémákkal egy-egy ország képtelen megküzdeni, előrelépés csakis együtt, közös célokat követve lehetséges.


Az eredeti elemzés itt érhető el.