Az IMF és az ESM összehasonlítása, az euróövezet kötvénypiaci felárainak példáján
2019. aug. 23., péntek, 08.00.01

A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi turbulencia több európai uniós tagország esetében vezetett bank- és/vagy államadósság-válsághoz. Az Európai Unió nem rendelkezett dedikált eszközökkel a kialakult helyzet kezelésére, és világossá vált, hogy az IMF által nyújtott, illetve eseti kormányközi hitelek sem jelentenek kielégítő megoldást. Ez motiválta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállítását. Jelen tanulmányban a szerzők összehasonlítják az IMF és az ESM hitelezési tevékenységét és annak intézményi hétterét, majd dinamikus panelregresszió alkalmazásával megvizsgálják havi kötvénypiaci adatokon, hogy miként befolyásolták a német benchmarkhoz mért hozamprémium változását az EFSF-ESM-források kiutalása. (Pénzügyi Szemle 2019/2.)



Kiss Gábor Dávid - Csiki Máté - Varga János Zoltán

Tanulmányunkban az ESM és az IMF működését hasonlítottuk össze az eurózóna válságkezelésének alapján. Ennek során feltártuk a közöttük fennálló intézményi különbségeket, az eltérő finanszírozási csatornákat és röviden összefoglaltuk a programban résztvevő országoknak nyújtott finanszírozási konstrukciók hátterét. Ezt követően kötvénypiaci adatokon vizsgáltuk, miként befolyásolták a német benchmarkhoz mért hozamprémium változását az EFSF-ESM-források kiutalása.

 

Az IMF és az ESM összehasonlítása, az euróövezet kötvénypiaci felárainak példáján

 

Megállapíthattuk, hogy az ESM-program a kötvénypiaci divergencia ellenében hatott, a német államkötvényekkel szembeni hozamprémium lecsökkent és az együttmozgásuk növekedést mutatott, amely feltétele egy teljes övezetre kiterjedő monetáris politikának. Ezzel az intézkedéscsomaggal fenntarthatónak bizonyult az eurózóna alapját jelentő csődbemenés tilalma, amit az optimális valutaövezet elméletében is megfogalmazott szolidaritás pénzügyi manifesztációja, miután az EFSFESM-kötvények után az eurózóna-tagállamok garanciát vállalnak.

...

Kiss Gábor Dávid a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, Csiki Máté a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Varga János Zoltán a Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.