Fejezetek a hiszterézisre vonatkozó közgazdasági elméletekből
2019. szept. 17., kedd, 10.47.01



Posgay István
tudományos munkatárs,
Századvég Gazdaságkutató Zrt.,
volt vezető kutató, Századvég Politikai Iskola Alapítvány

Regős Gábor
makrogazdasági üzletágvezető,
Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Horváth Diána
doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem,
tudományos munkatárs, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Molnár Dániel
makrogazdasági elemző,
Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2019/3. (p. 419-436.)



Összefoglaló: A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság óta a hiszterézis és az ennek alapján megfogalmazandó gazdaságpolitikai ajánlások a közgazdaságtan fókuszába kerültek. Tanulmányunk a 2008-as válságról és az azt követő hiszterézisről szóló egyes elméleteket, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdaságpolitikai ajánlásokat mutatja be. A válság és a hiszterézis elméleti katalizátorként hatott, és az addigi domináns elméletek kereteit feszegetve esetenként jelentős eredményeket produkált, ez a folyamat pedig még ma is tart. A hiszterézis a magyar gazdaság szempontjából is jelentős, hiszen a válság hazánkat különösen erősen érintette. Ugyanakkor a 2010 utáni gazdaságpolitikai fordulatváltás eredményeként sikerült az egyensúlyt helyreállítani és a gazdaságot növekedési pályára állítani. Ezt nevezhetjük pozitív hiszterézisnek is, hiszen a gazdaság a trend alapján a vártnál tartósan gyorsabban növekszik.

Kulcsszavak: technológiai fejlődés, innováció, pénzügyi ciklusok, ciklus és trend, szekuláris stagnálás, fiskális multiplikátor

JEL-kódok: B22, B59, E32, E66

DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_6



Töltse le a teljes cikket!