A 2008-as válság és az azt követő lassú kilábalás hatására a makroökonómia válságba került. Ez úgy az elméleti összefüggések kezelése, mint a módszertan vonatkozásában is igaz. Ezt támasztja alá a tapasztalat, hogy a válság idején és utána is olyasmi és úgy történt, ami és ahogy a főáramú elméletek szerint nem történhetett volna meg. Mindezt Stiglitz gyakran idézett művének egyik fejezetcíme fejezi ki legmarkánsabban: "Vissza a kezdetekhez".
Ahhoz, hogy a makroökonómia betöltse a társadalom által elvárt szerepét, vagyis hogy empirikus alapokon magyarázza a makrogazdasági történéseket, gazdaságpolitikai útmutatások révén segítse a gazdaság és társadalom fejlődését, valamint a fenntartható fejlődés gazdasági kritériumrendszerét meghatározza, az oda vezető utat is megjelölve, meg kell újulnia.
A pozitív tendenciák makroökonómiai értelmezésén, az egyensúly felé ható erők komplex bemutatásán túl szükséges a rendszer nem egyensúlyi viszonyok közötti sajátosságainak alapos feltérképezése, működésének bemutatása is, kezdve az ezt potenciálisan kiváltó okokkal.
A válság hatására megerősödött az aktív költségvetési politikák gyakorlata, ami bíztató jel volt a konstruktív elméleti megoldásokat kínáló elméleti átrendeződésben. Láttuk azonban, hogy az eredmény felemás, ugyanis a válság után számos olyan ország is felhagyott az aktív költségvetési politikával, amely költségvetési állapota alapján folytathatta volna azt.
Kérdés továbbá az is, hogy megismétli-e magát a történelem, és végbemegy-e ugyanaz a közgazdaságelméleti visszarendeződés, ami a keynesi forradalmat is követte.
Amellett, hogy egy kis nyitott országnak, így Magyarországnak is alkalmazkodnia kell a nemzetközi környezethez, a belső mozgástér felöleli az elméleti szakemberképzés erősítését, az e célt szolgáló új állami intézmények esetleges létrehozását, a gazdaságelméleti kihívásoknak történő, nemzeti szintű megfeleléshez szükséges elméleti tudás (ortodox és unortodox) és ismeretek átadását, fejlesztését. Fontos, hogy tudjunk tanulni a múlt hibáiból (például túlzott eladósodás) és hogy azokat ne ismételjük meg, így a következő válság kapcsán ne alakuljon ki a trendhez képest jelentősebb lassulás. Cél, hogy továbbra is beszélhessünk pozitív hiszterézisről, vagyis hogy a gazdaságpolitikai irányváltás eredményeként a gazdaság a korábban vártnál gyorsabban növekedjen, és válság esetén se legyen akkora a visszaesés.
...
Posgay István a Századvég Gazdaságkutató Zrt., tudományos munkatársa, Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője, Horváth Diána a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa, Molnár Dániel a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője
...
A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.
Amellett, hogy egy kis nyitott országnak, így Magyarországnak is alkalmazkodnia kell a nemzetközi környezethez, a belső mozgástér felöleli az elméleti szakemberképzés erősítését, az e célt szolgáló új állami intézmények esetleges létrehozását, a gazdaságelméleti kihívásoknak történő, nemzeti szintű megfeleléshez szükséges elméleti tudás (ortodox és unortodox) és ismeretek átadását, fejlesztését. Fontos, hogy tudjunk tanulni a múlt hibáiból (például túlzott eladósodás) és hogy azokat ne ismételjük meg, így a következő válság kapcsán ne alakuljon ki a trendhez képest jelentősebb lassulás. Cél, hogy továbbra is beszélhessünk pozitív hiszterézisről, vagyis hogy a gazdaságpolitikai irányváltás eredményeként a gazdaság a korábban vártnál gyorsabban növekedjen, és válság esetén se legyen akkora a visszaesés.
...
Posgay István a Századvég Gazdaságkutató Zrt., tudományos munkatársa, Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője, Horváth Diána a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa, Molnár Dániel a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője
...
A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.