Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői
2020. máj. 12., kedd, 09:00:01

A nem anyagi kultúra meghatározó fontosságú a gazdasági életben, így a pénzügyi piacok működése során is. A pénzügyi piacok termékei jellemzően kölcsönösen előnyösek minden fél számára, így mindenképpen negatívan hat a gazdasági fejlődésre, ha egyes termékek kulturális okokból indokolatlanul a háttérbe szorulnak. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi műveltség mérése, illetve fejlesztése. A tanulmány bemutatja a nem anyagi kultúra alapvető területeit. (Pénzügyi Szemle 2020/1.)



Csorba László

A Magyar Nemzeti Bankról szóló [2013. évi CXXXIX. számú, 44. § (3) és 170. § (3) bekezdések] törvény előírja, hogy a magyar jegybanknak részt kell vállalnia a pénzügyi kultúra erősítésében, illetve felügyeleti szervként beszedett bírságainak egy részét a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, továbbá a pénzügyi tudatosság növelésére, valamint ezen célok teljesülésének elősegítésre - releváns oktatási és kutatási infrastruktúrák fejlesztésére - kell fordítania.

Megnyugtató módon, a 2013 után megújult magyar jegybank világosan látja a különbséget a pénzügyi kultúra és a pénzügyi műveltség között, hiszen "a társadalmi felelősségvállalási stratégia kijelöli a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság, valamint az ezt megalapozó közgazdasági és társadalmi gondolkodás fejlesztésében, az értékteremtésben, a nemzeti értékek, a szellemi és kulturális örökség megőrzésében, az értékek közvetítésében betölteni kívánt szerepvállalásának fő irányait" (MNB, 2014, 69. oldal). Ugyanakkor a társadalmi kultúra alkotóelemei túlnyomórészt pontosan azok közé az informális intézmények közé sorolhatók, amelyek időben a legstabilabbak, hiszen a leginkább beágyazódottak (Willimason, 2000). Létrejöttük is meglehetősen időigényes. Ezektől a beágyazódott intézményektől függnek jelentős részben a formális intézmények - a jogszabályok -, csakúgy, mint közvetve a gazdaságpolitika, s végső soron a vállalatok belső intézményei. Mindezek viszont hosszabb távon közvetlenül vagy közvetve vissza is hatnak a társadalom kultúrájára.

Miközben a társadalmi, illetve közösségi kultúra a közösen osztott és vallott kulturális jellemzők miatt nem hozható létre az egyéni releváns jellemzők egyszerű aggregátumaként, a műveltség viszont csak egyéni szinten értelmezhető. Ha úgy tetszik, a kultúra makro vagy mezoszintű, míg a műveltség mikroszintű vizsgálati, elemzési kereteket követel meg. Az egyéneknek természetesen lehetnek - és nagyon is vannak - olyan hitei, normái, értékei és attitűdjei, amelyek mások által nem általánosan osztottak és vallottak (1. ábra). Ezek azonban közvetlenül - még vagy már - nem képezik a részét az adott társadalom, illetve közösség kultúrájának. Viszont ezekre a kulturális jellegű egyéni jellemzőkre igen jelentős és közvetlen hatása van az egyéni műveltségnek. A műveltség növekedésével változnak az egyén specifikus hitei, értékei, normái és attitűdjei, de megváltozik a viszonya a társadalom, illetve közösség kulturális jellemzőihez is. E megváltozott viszony - lásd az előző, Williamson-féle modellt - azonban csak közvetve és hosszabb távon gyakorol változást a kulturális jellemzőkre.

Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői

"A pénzügyi kultúra fejlesztése egy sokszereplős folyamat" (Jakovác, Németh, 2017, 200. oldal). Nemcsak abban az értelemben, hogy a felügyeleti, ellenőrző szervek - Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék - mellett a törvényhozás és a kormányzat is érdemi befolyásolási lehetőséggel rendelkezik. Ugyanakkor, mint láthattuk, ez a hatás csak hosszabb távon valósulhat meg. Gyorsabb eredménnyel kecsegtet a műveltség befolyásolásán keresztül az egyéni hitek, értékek, normák és attitűdök megváltoztatása. A műveltebb, azaz tapasztaltabb, jobb fejlődési lehetőségekkel - tanulási, alkalmazkodási képességekkel - bíró egyén hitei, értékei, normái, attitűdjei egyre kevésbé lesznek a valóságtól elrugaszkodottak. Idővel pedig ezek az egyéni kulturális jellemzők intézményesülve a kultúra részeivé válhatnak. Mindehhez természetesen szükségesek az ismétlődően kedvező egyéni tapasztalatok is a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, a pénzügyi termékek megvásárlása során.

A szervezetekre, a szervezeti közösség tagjaira jellemző pénzügyi kultúra nyilvánvalóan sok szempontból a helyi, általános lakossági pénzügyi kultúrára hasonlít, de ahhoz és más szervezetekhez képest is egyedi vonásokkal rendelkezik. Ezekre a vállalati kultúrákra is fontos hangsúlyt helyezni, hiszen ezek lényeges tényezők általában a szereplők működése, illetve ügyfeleikkel, partnereikkel való kapcsolatuk szempontjából is. A központi bankok társadalmi felelőssége vonatkozásában tehát nagyon támogatható és előremutató az az álláspont (Lentner, Szegedi, Tatai, 2015, 43. oldal), miszerint "a munkatársak viselkedése nagyban függ a vállalati kultúrától, azoktól a normáktól és értékektől, amik a bankokra jellemzőek. A központi bankok a rendszeres ellenőrző tevékenységgel, szabályozással, ha nem is a teljes vállalati kultúrát, de legalábbis a felső- és középvezetés attitűdjét befolyásolni tudják".

Amennyiben tehát a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék továbbra is eltökélt abban, hogy fejleszteni szükséges a lakosság pénzügyi kultúráját, úgy a következő beavatkozási területek körvonalazódnak.

(1) A költségvetési szerveket, illetve a pénzügyi szervezeteket a lefolytatott eljárások, illetve előírások vonatkozásában tovább szükséges erősíteni a fogyasztóvédelmi szerepkört annak érdekében, hogy a pénzügyileg átlagosan művelt egyének ismétlődően, tartósan kedvező tapasztalatokat szerezzenek pénzügyeik intézése tekintetében.

(2) A pénzügyi szervezetek saját kultúrái tekintetében meghatározó személyek releváns pénzügyi műveltségi szintjét - előírt képzésekkel - tovább emelni szükséges annak érdekében, hogy a pénzügyi piacok hatékonyabb működését támogató vállalati kultúrák, illetve - közvetve - általános pénzügyi kultúra alakulhasson ki.

(3) Tovább szükséges erősíteni - elsősorban a közoktatásban, de magasabb oktatási szinteken is - a lakosság pénzügyi műveltségét, de nem csak fogyasztóvédelmi szempontból, hanem a pénzügyi kultúra hosszabb távon megvalósítható kedvező megváltoztatása érdekében is.

...

Csorba László az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi adjunktusa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.