Hogyan befolyásolta az elmúlt évtizedben a családtámogatási politika a termékenységet?
2021. jan. 26., kedd, 10:00:01 CET

A gyermekvállalás feltételeinek javítása a családok jólétének növelése mellett hosszabb távon kedvezően hat a gazdasági aktivitásra és ezen keresztül a fenntartható fejlődésre. Ezért a családpolitikai intézkedések és azok eredményei az ÁSZ elemzéseinek visszatérő témakörei. A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ elemzői bemutatják, hogy a magyar családpolitikai támogatások eszköztárának - nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló mértékű és változatosságú - bővítése következtében Magyarországon emelkedett a termékenységi ráta. A másik három visegrádi ország demográfiai adatai is azt mutatják, hogy a termékenység negatív trendje megfordítható.



Nagy Adrienn - dr. Pulay Gyula

Az ÁSZ a 2019-ben publikált "A családtámogatások rendszere Magyarországon" című elemzésében bemutatta a hazai családtámogatási rendszer kialakulását, valamint a 2010-2018. évek családpolitikai intézkedéseit. Ebből kiindulva az ÁSZ most közzétett elemzése összefoglalja az eltelt időszakban hozott kormányzati családtámogatási intézkedéseket, illetve az aktuális demográfiai adatokat. Emellett a magyar családpolitikát nemzetközi összehasonlításban - elsősorban a visegrádi országok intézkedéseivel és azok eredményeivel összevetve - is bemutatja.

Az Európai Unió tagállamai hasonló demográfiai problémákkal néznek szembe: a szülőképes korú nők létszámcsökkenésével, a születések számának stagnálásával, illetve csökkenésével, valamint azzal, hogy a teljes termékenységi arányszám (1) nem éri el a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges 2,1-es értéket. Az Európai Uniónak nincs családpolitikája, a tagállamok nemzeti szinten különböző módszerekkel kezelik a demográfiai kihívásokat. A negatív termékenységi trendek megfordítását célul kitűző országok - köztük Magyarország - a gyermekvállalás feltételeinek javításával annak elősegítésére törekszenek, hogy az egyes családokban az általuk tervezett számú gyermekek megszülessenek. Ehhez a közvetlen kormányzati intézkedések mellett társadalmi szemléletváltás is szükséges.

A visegrádi országok közül Csehországban 2,2%-kal (232 ezer fő), Szlovákiában 1,3%-kal (67 ezer fő) nőtt, viszont Lengyelországban 0,2%-kal (65 ezer fő), míg Magyarországon 2,4%-kal (245 ezer fő) csökkent a népességszám 2010. január 1-jéről 2020. január 1-jére. A népességcsökkenés tehát hazánkban jelenti a legnagyobb problémát a visegrádi országok közül.

2010-et követően a visegrádi országokban bővítették a családpolitikai támogatások eszköztárát. Új családtámogatási elemek jelentek meg, melyek hatásai a születésszámok növekedésében is megmutatkoztak. A termékenységi ráta (2) 2010-2018. között mind a négy visegrádi országban emelkedett, a legnagyobb mértékben hazánkban - 1,25-ról 1,55-ra. Az 1. ábrán látható, hogy a lengyel érték 2013-ban érte el a mélypontot (1,29), ahhoz képest a 2018-as érték már jelentős javulásnak tekinthető, még annak figyelembevételével is, hogy a 2017-es 1,48-hoz képest kismértékű csökkenést mutat. Magyarországon és Csehországban a 2011-es, Szlovákiában a 2012-es a legalacsonyabb adat, azóta mindhárom országban növekszik a termékenységi ráta, de Szlovákiában 2016-tól, Magyarországon és Csehországban 2017-től a növekedés üteme lassult, illetve stagnált. A hazánkra vonatkozó KSH adat rendelkezésre áll 2019-re is, mely megegyezik a 2018-as adattal. (3) Az 1. ábrán látható, hogy a magyar és a lengyel trendvonalban lépcsőzetes növekedés rajzolódik ki, az ugrásszerű emelkedések a családtámogatási programok bevezetését követő időszakokban figyelhetők meg, melyeket azonban stagnálás követ.

Hogyan befolyásolta az elmúlt évtizedben a családtámogatási politika a termékenységet?


A születésszám változását a termékenységi ráta mellett a szülőképes korú nők száma is befolyásolja, amelynek csökkenése már önmagában is a születések számának visszaesését eredményezi. A szülőképes korú nők száma, valamint a női népességen belüli aránya mind a négy visegrádi országban csökkent az elemzett időszakban. A szülőképes korú nők száma 2010-ről 2019-re Lengyelországban 6%-kal, Magyarországon 6,7%-kal, Csehországban 6,1%-kal, Szlovákiában 7,1%-kal csökkent. A női népességen belüli arányt tekintve a legalacsonyabb értékeket minden évben Magyarország, a legmagasabbakat Szlovákia mutatta (2. ábra).

Hogyan befolyásolta az elmúlt évtizedben a családtámogatási politika a termékenységet?


A fejlett országokra jellemző demográfiai trend, hogy az első gyermek vállalásának időpontja is egyre inkább kitolódik, mely csökkenti az esélyét a további gyermekek megszületésének. A 3. ábrán látható, hogy Magyarországon és Csehországban, Szlovákiához és Lengyelországhoz képest átlagosan egy évvel idősebben, 28 évesen vállalják első gyermeküket az édesanyák, amely azonban még így is alacsonyabb, mint az uniós átlag (2018-ban 29,3 év volt). Megállapítható, hogy mind a négy országban úgy sikerült növelni a termékenységi rátát, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő a népességen belül, akik egyre idősebb korban vállalják az első gyermeküket.

Hogyan befolyásolta az elmúlt évtizedben a családtámogatási politika a termékenységet?


A családtámogatás eszközei sokfélék, és többféleképpen differenciálhatók, a gyakorlatban a különböző országokban alkalmazott családpolitikai rendszerek eltérő elemekből épülnek fel. A gyermekvállalás ösztönzése és a családok fokozottabb támogatása érdekében hazánkban 2019-ben tovább bővültek a családpolitikai intézkedések. 2019 februárjában hagyták jóvá a Családvédelmi Akciótervet, amely a korábban meghozott intézkedéseket kiegészítve hét új intézkedést vezetett be, amelyek egyes elemei 2019. júliustól, illetve 2020. januártól léptek hatályba (babaváró támogatás, nagyszülői GYED, bölcsőde-fejlesztés, nagycsaládosok autóvásárlási programja, négy vagy több gyermekes anyák SZJA mentessége, nagycsaládosok jelzáloghitelének támogatása, CSOK hitel bővítése). (Nemzeti Reformprogram, 2020)

Magyarországon a családtámogatási rendszer elemei 2010 óta évről-évre bővülnek, mindezt a költségvetés kiadási oldalán megjelenő családtámogatásra fordított összegek, valamint az adókedvezmények növekedése is alátámasztja.

A 4. ábrán látható, hogy a 2010-2017. közötti időszakban 1,2 százalékponttal nőtt a családtámogatások mértéke a GDP arányában. Azonban a családtámogatások összegének (családokat segítő szolgáltatások, pénzbeli ellátások, adó- és járulékkedvezmények, lakástámogatások, "Nők 40", egyedi támogatások) emelkedése ellenére - a GDP dinamikus növekedése, valamint a 2017-től csökkenő születésszám miatt, mely bizonyos ellátások esetén csökkenti a jogosultak számát - a családtámogatások mértéke GDP arányosan 2018-2019. években már kissé csökkent.

Hogyan befolyásolta az elmúlt évtizedben a családtámogatási politika a termékenységet?


Az OECD módszertana szerint számított családtámogatásokra Magyarország 2017-ben a GDP 2,7 %-át költötte, ezzel meghaladta a 2,1%-os OECD átlagot. (OECD: Family benefit public spending)

Az Eurostat adatain és népesség-előrevetítésén alapuló számítások szerint - változatlan családpolitika mellett - a cseh és a szlovák termékenységi ráta a következő évtizedben stagnálni fog, a magyar és a lengyel arányszám még növelhető, amely azonban mind a négy ország esetében továbbra is el fog maradni a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-es értéktől (5. ábra).

Hogyan befolyásolta az elmúlt évtizedben a családtámogatási politika a termékenységet?


A kisgyermekes nők gazdasági aktivitására és foglalkoztatására is jelentős hatást gyakorolnak a családpolitikai intézkedések. A kisgyermekes anyák munkaerőpiacra történő visszatérését - a jogszabályi védelmen túl - rugalmas munkafeltételek ösztönzésével, a gondozási időszakban igénybe vehető támogatott továbbtanulási/képzési lehetőségekkel, és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetésével, illetve a férőhelyek bővítésével tudja támogatni a kormányzat.

A magyar családpolitikában az elmúlt években felerősödtek a nők munkaerőpiacra történő visszatérését támogató elemek, bölcsődeépítési program indult, kiterjesztették a GYED igénybevételi lehetőségét az édesapákra és a nagyszülőkre is, valamint támogatják a gyermek után járó ellátásra jogosult személyek - jellemzően az anyák - képzését pl. a nyelvvizsga- vagy a KRESZ-vizsgadíj visszatérítésével.

A visegrádi országokban az EU27 átlagánál sokkal kisebb arányban veszik igénybe a szülők a bölcsődéket (ennek oka, hogy a szülők egyike a gyermekével hosszabb ideig otthon maradhat). Ez az arány a négy országból háromban emelkedett az elemzett időszakban: Magyarországon a 2010. évi 9%-ról, 2018. évre 16,5%-ra, Csehországban 2%-ról 9%-ra, Lengyelországban 2%-ról 10,9%-ra, Szlovákiában viszont 3%-ról 1,4%-ra csökkent.

Hazánkban 2010 óta jelentős bölcsőde fejlesztések történtek, valamint 2017-től bővültek a nappali gyermek-elhelyezési lehetőségek a mini bölcsődével, a munkahelyi bölcsődével és a családi bölcsődével. A bölcsődei férőhelyhiány egyik oka, hogy a szabad férőhelyek és a jelentkezők területi elosztása eltér egymástól. A férőhelyek bővítését célzó intézkedések hatására a rendelkezésre álló férőhelyek száma jelentősen megnőtt, 2010-ről 2019-re közel 50%-kal emelkedett, 48 ezer bölcsődei férőhely fölé. A bölcsődei ellátást nyújtó települések száma pedig megduplázódott, míg 2011-ben 345, 2019-ben már 739 településen működött kisgyermekek nappali ellátását biztosító intézmény. (KSH, 2012 és 2019) A férőhelyek számát a kormány 2022-ig 70 ezerre kívánja növelni.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011-ben az alábbiak szerint foglalta össze a sikeres családtámogatási politikák jellemzőit:
A magyar családpolitika ezeknek a kritériumoknak megfelel. A hosszabb távon eredményes családpolitika alapvető jellemzője a stabilitás. Ugyanakkor az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy célszerű a családpolitikai intézkedéseket a változó igényekhez igazodva időről-időre aktualizálni, valamint nyomon követni, hogy a meghozott családpolitikai intézkedések milyen hatást gyakorolnak a családok, illetve a nők különböző társadalmi/korosztályi csoportjaira.


Az ÁSZ elemzése ide kattintva olvasható teljes terjedelemben


Nagy Adrienn az Állami Számvevőszék projektvezetője, dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Jegyzetek:

(1) A szülőképes korú (15-49 éves) nőkre számított termékenységi mutató. (demografia.hu tudástár)

(2) Az adott női korcsoportra jutó születések számának és évközi népességszámának a hányadosa, amelyet meg kell szorozni az adott korcsoportban található korévek számával. (demografia.hu tudástár)

(3) A KSH és az Eurostat adatai közötti különbség módszertani eltérésre vezethető vissza. Az Eurostat a 2013 óta használt "szokásos lakóhely" definíció szerint a magyarországi lakóhelyű anyák gyermekeit veszi számba, így figyelembe veszi a külföldön született, de Magyarországon anyakönyvezett gyermekeket is. A külföldön született magyar gyermekek számbavételével 1,55 volt a termékenységi ráta értéke 2018-ban, míg a KSH 1,49-os rátát mutatott ki.

Hivatkozott szakirodalom:

1) Eurostat: Fertility rates by age (total), Population on 1 January by age and sex, Mean age of women at childbirth and at birth of first child

2) Magyarország 2020. évi Nemzeti Reform Programja, 2020. április, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2020-european-semester-national-reform-programme-hungary_hu.pdf

3) EMMI (2017) Családbarát fordulat 2010-2018., https://www.koppmariaintezet.hu/hu/elemzeseink

4) 2020. évi költségvetési törvényjavaslat, T/6322. számú iromány, https://www.parlament.hu/irom41/06322/06322.htm

5) OECD: Family benefit public spending, https://data.oecd.org/socialexp/family-benefits-public-spending.htm

6) Kreiszné Hudák Emese (2020): Mi kell a demográfiai fordulathoz? https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/tovabbi-szakmai-cikkek/kreiszne-hudak-emese-mi-kell-a-demografiai-fordulathoz

7) Központi Statisztikai Hivatal (2012): Kisgyermekek napközbeni ellátása, 2012. november

8) Központi Statisztikai Hivatal (2019): Statisztikai tükör - A gyermekek napközbeni ellátása, 2019. december

9) Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye - A családpolitika szerepe a demográfiai változás folyamatában: a tagállamok legjobb gyakorlatainak megosztása, In: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2011.07.23.