A gyermekvállalás feltételeinek javítása a családok jólétének növelése mellett hosszabb távon kedvezően hat a gazdasági aktivitásra és ezen keresztül a fenntartható fejlődésre. Ezért a családpolitikai intézkedések és azok eredményei az ÁSZ elemzéseinek visszatérő témakörei. A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ elemzői bemutatják, hogy a magyar családpolitikai támogatások eszköztárának - nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló mértékű és változatosságú - bővítése következtében Magyarországon emelkedett a termékenységi ráta. A másik három visegrádi ország demográfiai adatai is azt mutatják, hogy a termékenység negatív trendje megfordítható.
A védőoltás a hatékony védekezés a járványok ellenA védőoltások széles körben történő alkalmazása, és a lakosság megfelelő szintű átoltottsága - az úgynevezett "nyájimmunitás" elérése - a leghatékonyabb védekezés a fertőző betegségekkel szemben - erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék szakértői. Az ÁSZ elemzői bemutatják a fertőző betegségek megelőzése érdekében kialakított hazai és nemzetközi rendszereket, és rávilágítanak arra, hogy a nem kötelező védőoltások esetén a populációs védettség elérésében meghatározó az oltási hajlandóság, ezért kiemelt az egyének felelőssége. Reagálva az aktuális vírushelyzetre az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a COVID-19 világjárvány védőoltásokkal történő megfékezése hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez, a koronavírus-járvány káros gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetéséhez.
Kiemelt felelőssége van a közös önkormányzati hivataloknakErősíteni kell a közös önkormányzati hivatalok feladatellátásának minőségét, ez ugyanis hatással van a hivatalhoz tartozó önkormányzatok gazdálkodására és azok fenntarthatóságára is - világít rá az Állami Számvevőszék elemzése 23 közös önkormányzati hivatal ellenőrzési tapasztalatainak összegzése alapján. Az ÁSZ elemzői rámutatnak arra, hogy a feltárt szabálytalanságok kockázatot jelentenek az önkormányzatok tevékenységének szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtásában. A közös önkormányzati hivataloknak egyértelmű, világos szabályrendszerrel kell rendelkezniük, továbbá biztosítaniuk kell a tevékenységük kockázatainak rendszeres felmérését, elemzését, értékelését, valamint a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését - hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői.
Már nem csak lehetőség a távmunkaÁttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A tavalyi év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik táv- illetve otthoni munka keretei között dolgoztak, és ez az arány a COVID-19 járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent le a járvány előtti szintre - többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentősen felértékelődik a táv- és otthoni munkavégzés, a munkáltatóknak ki kell alakítaniuk a megfelelő feltételeket, a munkavállalóknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például képezniük kell magukat. Az ÁSZ elemzői a járványhelyzet által megnyitott lehetőségek közül kiemelik, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Az ÁSZ elemzői ugyanakkor értékelik azokat a kockázatokat is, melyek a táv- és az otthoni munkavégzés tudatosítására hatnak.
Megjelent a Pénzügyi Szemle különszáma
Fókuszban a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóságA különszám fókuszában egy különösen aktuális téma: a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság áll. Neves szerzők, mint Matolcsy György MNB elnök, vagy Domokos László ÁSZ elnök írásából ismerhetjük meg a versenyképességet, mint a fenntarthatóság meghatározó feltételét, illetve olvashatunk a fenntartható költségvetésről. A különszám tanulmányai olyan alapvető kérdésekkel foglalkoznak, mint a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatósága, ennek kockázatai és lehetőségei, vagy a koronavírus válság, a fenntartható fejlődés és az ösztönző állam modellje közötti összefüggések.
Matolcsy György: A versenyképesség mint a fenntarthatóság meghatározó feltételeA versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A versenyképesség rövid távon nem értelmezhető, így nem is létezhet fenntarthatóság nélkül. Vállalati és nemzetgazdasági szinten is csak azok lehetnek nyertesek a globális versenyben, akik kiváló teljesítményüket képesek hosszú távon is fenntartani. A két cél egyidejű megvalósulásához két, akár egyszerre is követhető út vezet. Egyrészt a mennyiségi tényezők felől a minőség felé való elmozdulás, másrészt új erőforrások keresése, illetve a korábbi erőforrások korlátlanná tétele, azok fenntartható "zöld" felhasználásával. A digitalizáció fejlődése révén minden korábbinál fontosabb erőforrássá válik az adat, miközben a pénz és az energia hozzáférése korlátlanná válhat. A forradalmi változások - mint a zöld- és a digitális átállás - elől a gazdaság egyetlen szegmense sem függetlenítheti magát, de az állam és a piac megfelelő együttműködése szükséges a versenyképesség és fenntarthatóság eléréséhez és fenntartásához.
Domokos László - Pulay Gyula: Fenntartható költségvetés és a költségvetésben megjelenő fenntarthatóságA költségvetési fenntarthatóság az elmúlt két-három évtizedben a költségvetési politika egyik legfontosabb követelményévé vált. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. A nemzetközi gyakorlatban a költségvetési fenntarthatóságot gyakran az államadósság folyamatos finanszírozhatóságának a követelményével azonosítják. Az állami eladósodottság csökkentésére vonatkozó alkotmányos követelmény teljesíthetőségének kockázatait az Állami Számvevőszék is rendszeresen értékeli, erre saját kockázatelemzési módszert dolgozott ki. A cikk szerzőinek definíciója szerint a költségvetési fenntarthatóság olyan költségvetések sorozata, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez. Ebből kiindulva, valamint az Országgyűlés határozatára és a nemzetközi jó gyakorlatokra építve bemutatják, hogy a fenntartható fejlődési célok fedezetét miként lehet a mindenkori költségvetésekbe átlátható és elszámoltatható módon beépíteni.
Péter Ákos - Németh Erzsébet - Vargha Bálint Tamás: A nyugdíjrendszer fenntarthatósága, kockázatok és lehetőségekMinden tényező változatlansága mellett 2060-ra 10 aktív korúra 6 nyugdíjas fog jutni. Ez kockázatot jelent a nyugdíjak fenntarthatósága szempontjából. Tanulmányunk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára ható tényezők beazonosítása érdekében feldolgozta a népmozgalmi, gazdasági és foglalkoztatási statisztikákat, elemezte a népesedésre, foglalkoztatásra ható tényezőket és a nyugdíjkassza várható alakulását. Eredményeink rámutatnak, hogy a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt, még mérsékelt termékenységnövekedés mellett is csökken a születések száma, így a családpolitikai intézkedések szükségesek, de nem elegendőek a gazdasági és nyugdíjkockázatok mérséklésére.
Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből
Szabóné Bonifert Éva: Egyszerűsítési lehetőségek a visegrádi országok személyijövedelemadó-rendszereibenAz adórendszer és az újraelosztás hatását befolyásoló számos tényező miatt nincs egyetlen helyes válasz arra a kérdésre, hogy a gazdaságpolitikai eszközök mely összetételét szükséges alkalmazni egy kívánt újraelosztási hatás eléréséhez. A dolgozat általános célja a jövedelemadó-rendszerek számszerűsíthető paraméterei kapcsán annak vizsgálata, hogy a méltányosság és igazságosság szempontjainak szem előtt tartása nem gyakorol-e túlzottan negatív hatást az adórendszerek egyszerűségére. A tanulmány néhány kelet-közép-európai ország személyijövedelemadó-rendszerének összetételére vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket vizsgálja, a rendszer adóterhelési görbéi lehetőség szerinti változatlansága mellett. Ehhez elméleti, egyszerűsített adómodellt állít fel, amelynek paramétereit számítógépes program segít meghatározni úgy, hogy a valós adórendszer görbéihez leginkább illeszkedő adóterhelési függvényt kapjunk.
Rigó Csaba Balázs - Tóth András: A digitális szolgáltatási adó szimbolikus jelentősége és annak gyakorlati következményeiA digitális szolgáltatásokat kínáló világcégek jellemzően úgy nőttek nagyra, hogy a közterhek viseléséhez nem feltétlenül járulnak hozzá abban az országban, ahonnan a bevételeik megteremtéséhez szükséges adatvagyon származik. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a digitális szolgáltatást nyújtó világcégek megadóztatása nem csak adóbevétel-növelési, de szimbolikus szempontból is jelentőséggel bír. Az "új olajat" jelentő adatok kiaknázásából ezért méltányosan részesednie kellene azon államoknak is, amelyek polgárainak adatai felhasználásával a digitális világcégek jelentős bevételre tesznek szert. A politikai, jogszabályi környezet elemzése és az állambölcseleti elméletek áttekintése révén arra jutottunk, hogy ebben a szimbolikájában is jelentős kérdésben sem valószínű az EU-szintű egységes fellépés sikere és éppen ezért tagállami, nemzeti szintű intézkedésekre lehet szükség.
Minsky pénzügyi törékenységre vonatkozó hipotézisének alkalmazása Törökország államháztartásáraE tanulmány Minsky hipotézise alapján vizsgálja Törökország fiskális sebezhetőségének mértékét. Minsky hipotézise alapján két fiskális törékenységi mutatót számítottunk ki a törökországi államháztartást jellemző közelmúltbeli trendek vizsgálatához. Megállapításaink szerint a török költségvetési egyensúly romlik, (ultra) Ponzi-finanszírozás irányába halad, amit a fiskális törékenységi index értékeinek jelentős csökkenése támaszt alá. Az eredmények arra utalnak, hogy jelenleg Törökország fiskális teljesítménye fokozatosan romlik, és a jelenlegi fiskális pozíció nem éri el a korábbi években mért szintet. A rosszabbodó költségvetési egyensúly potenciális fiskális válság jele és nyilvánvaló, hogy ezt a trendet haladéktalanul meg kell fordítani megfelelő eszközök segítségével.
Az USA gazdaságpolitikai bizonytalanságának hatása a geopolitikai kockázatraEz a cikk az USA gazdaságpolitikai bizonytalansága és a BRIC-országok geopolitikai kockázatának kapcsolatát becsüli meg. A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a befektetők és a pénzügyi piac szereplői számára a befektetési döntések meghozatalában. Ez a törvényalkotóknak és a döntéshozóknak is hasznos lesz olyan politikák kidolgozásában, amelyek gazdaságukat elszigetelhetik külpolitikai kockázatoktól.
Friesz Melinda: A pénzügyi rendszer ellenállóképessége mindenekfelett - de milyen áron?A tanulmány célja bemutatni a központi szerződő felek piacon betöltött szerepének fontosságát, kockázatkezelési keretrendszerét, beleértve a garanciaalapok elégtelensége esetén alkalmazandó eszközöket is. Az elemzés leíró, ismertető jellegű, amely az EU-ban működő központi szerződő felek szabályozói keretrendszerének bemutatása mellett, annak lehetséges hátulütőit is szemlélteti a piac és a szakemberek szemszögéből egyaránt. A tanulmány rámutat arra, hogy minden szereplő közös célja és érdeke egyaránt a központi szerződő fél lábontartása, de a nem megfelelően kialakított tőkekezelés és stratégia gátolhatja ennek megvalósulását.