Átfogó átalakításra szorul a beszámolók közzétételi, letétbe helyezési rendszere
2021. márc. 19., péntek, 08:00:01 CET

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy a közhiteles nyilvántartásban fellelhető számviteli beszámolók nem minden esetben voltak hitelesnek tekinthetők. A gazdasági társaságok és a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásokban megtalálható számviteli beszámolóinak a tartalmát, az adatokat és információkat a számvevőszéki ellenőrzés során feltárt tények jelentős arányban nem támasztották alá. Mindezek alapján - az ellenőrzési tapasztalatok felhasználásával - indokolttá vált, hogy az ÁSZ elemzésben mutassa be a számviteli beszámoló elkészítésével, közzétételével és letétbe helyezésével kapcsolatos tapasztalatait, illetve a jogszabályokban fellelhető ellentmondásokat. A közhiteles nyilvántartásokban szereplő beszámolók nem minden esetben közhitelesek, azonban hitelesnek kellene lenniük - világít rá az Állami Számvevőszék elemzése 311 számvevőszéki jelentés megállapításainak összegzése alapján.



dr. Benedek Mária - dr. Felföldi Izabella

A hiteles és megbízható számviteli beszámoló, mint a közpénz védelmének garanciája

A közpénzt felhasználó szervezetek hiteles és valódi, megbízható adatokat tartalmazó számviteli beszámoló nyilvánosságra hozatalán keresztül biztosíthatják az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében rögzített, a közpénzből gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az átláthatóság és a közpénzzel való elszámoltathatóság elveinek érvényesülését. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a számviteli beszámolók közzétételi és letétbe helyezési feladatait ellátó nyilvántartásokban hiteles és valós, megbízható számviteli beszámolók legyenek elérhetők, azaz a számviteli beszámoló mellett az elkészítésének, jóváhagyásának és közzétételének hitelességét biztosító dokumentumok is megtalálhatók legyenek.

A nyilvántartásban hiteles, valós és megbízható számviteli beszámolóknak az elérhetőségét a közpénz védelmének közérdekű célja indokolja. A hiteles adatokat tartalmazó számviteli beszámolók elérhetősége a közpénz átlátható és elszámoltatható felhasználását garantálja. Tehát, a hiteles, valós és megbízható számviteli beszámolók fellelhetősége a nyilvántartásokban azért szükséges, hogy valós, pontos és megbízható képet kapjanak arról az érdekeltek, hogy az adóbevételekből, költségvetési támogatásokból származó közpénz felhasználása a kitűzött cél szerint, a közpénz nyilvántartása és elszámolása szabályszerűen történt-e meg. Ez nemcsak jogalkotói, hanem adófizetői, állampolgári szinten is fontos és elengedhetetlen közérdek.

A számviteli beszámoló hitelességének követelményei

Az elemzésben összegeztük azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nyilvántartásokban található számviteli beszámoló hitelesnek tekinthető. A 1. számú ábra mutatja be a Számv. tv. rendelkezései alapján elkészítendő számviteli beszámoló részeit.

Átfogó átalakításra szorul a beszámolók közzétételi, letétbe helyezési rendszere

Azokat az alaki követelményeket gyűjtöttük össze, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a számviteli beszámolót külső személy vagy szervezet hitelesnek fogadjon el. Mindezek alapján a számviteli beszámoló és mellékletei mellett az alább felsorolt dokumentumokra lenne szükség a nyilvántartásokban, ahhoz hogy a számviteli beszámoló hitelessége és valódisága megfelelően alátámasztott legyen.
  1. A szervezet képviseletére jogosult személy aláírásával ellátott számviteli beszámoló,
  2. A számviteli beszámoló megtárgyalásának a szervezet felügyelőbizottsága vagy felügyeleti szerve elé történő beterjesztéséről szóló beterjesztő dokumentum,
  3. A könyvvizsgálói jelentés,
  4. A szervezet legfőbb szervének összehívásáról szóló és a számviteli beszámoló elfogadásának napirendi pontját tartalmazó dokumentum,
  5. A számviteli beszámolót megtárgyalását és jóváhagyását tartalmazó hitelesített határozat,
  6. A számviteli beszámoló megtárgyalását és jóváhagyását rögzítő határozatot tartalmazó határozatok tárának kivonata.
Ezek azok a dokumentumok, amelyek a számviteli beszámoló elfogadási folyamatának alaki követelményeit biztosítják, ezáltal a számviteli beszámoló hitelességét garantálják.

ÁSZ ellenőrzés - hiteles és valódi számviteli beszámoló

Az elemzés értékelte az ÁSZ 2017. január 1-je és 2020. szeptember 11-e között nyilvánosságra hozott 311 számvevőszéki jelentésének megállapításait. A megállapítások összegzése szerint az érintett 334 állami, illetve nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaság, civil szervezet közel 50%-a az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett jogszabályok szerinti számviteli beszámolóval. A számviteli beszámolók mérlegtételeit valós leltári adatok nem igazolták, a külön jogszabály alapján elkészítendő elkülönített nyilvántartások hiányoztak, a költségvetési támogatásként nyújtott közpénz összegek felhasználása a támogatás célja szerint nem volt ellenőrizhető. A számviteli beszámolót a szervezet képviseletére jogosult vezetője nem írta alá, a szervezet legfőbb szerve nem hagyta jó. Ezeknek az alaki kellékeknek a hiányában a számviteli beszámolók nem voltak jogilag érvényes dokumentumok.

Átfogó átalakításra szorul a beszámolók közzétételi, letétbe helyezési rendszere

Átfogó átalakításra szorul a beszámolók közzétételi, letétbe helyezési rendszere

Az elemzés készítői felkapcsolták a villanyt, ugyanis a fent ismertetett tények alapján megállapítható, hogy a közhitelesnek nevezett nyilvántartásokban, a szervezetek által közzétett számviteli beszámolók adatai alapján a partnerek, ügyfelek vagy fogyasztók olyan adatokra alapozva hozhatnak befektetési döntéseket, melyek nem valósak, nem helytállóak, és ez nem szolgálja gazdasági érdekeiket. Egyidejűleg a közhiteles nyilvántartásban közzétett, nem hiteles és nem valódi, nem megbízható számviteli beszámoló közpénzügyi szempontból akadályozó tényező az ÁSZ ellenőrzésben.

Az elemzés értékelése szerint a közhitelesnek nevezett nyilvántartás közhitelessége nem biztosítja a számviteli beszámoló hitelességét és megbízhatóságát. A közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog sem érvényesül, ha a közzétett közérdekű adatok nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészített hiteles számviteli beszámolón alapulnak.

A közpénzek felhasználása szabályszerűségének, a közpénz cél szerinti, átlátható és elszámoltatható felhasználásának ellenőrzése szempontjából hiteles, valódi és megbízható számviteli beszámolót tartalmazó közhiteles nyilvántartásra van szükség.

A hiteles számviteli beszámoló közzétételét garantáló nyilvántartás

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján egy nyilvántartás akkor közhiteles, ha azt jogszabály rögzíti. Azonban a fentiekben is részletezett okok miatt csupán azzal, hogy egy jogszabályhely előírása alapján egy nyilvántartás közhitelessé válik, még nem elegendő biztosíték a benne foglalt adatok, információk hitelességéhez, további jogszabályi garanciális elemekre lenne szükség.

Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatain alapuló jogalkotási javaslata alapján olyan közhiteles nyilvántartás kialakítása indokolt, amely a közpénzt felhasználó szervezetek által közzétett, letétbe helyezett hiteles és valódi, megbízható számviteli beszámolókat tartalmazza. Ha a fentiekben nevesített garanciális elemek, dokumentumok beépítésre kerülnek a közzététel és a letétbehelyezés folyamatába, akkor az elemzésben felvetett garanciális feltételeknek megfelelő nyilvántartás már közhiteles formába tanúsíthatja, hogy hiteles és valódi, megbízható számviteli beszámolóval rendelkezik a szervezet. A hiteles számviteli beszámoló megléte pedig költségvetési támogatási összegek folyósításának feltététele lehet.

A járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben elrendelt egészségügyi válsághelyzet időszakában a digitális úton elérhető információk szerepe, jelentősége felértékelődött. Az elemzés alátámasztja azt, hogy az adat, az információ a 21. század "üzemanyaga", a digitalizációs kor kihívása, ami a számviteli beszámolók közzétételének és letétbehelyezésének újragondolását indukálja. Mindezt a hatékonyság növelése érdekében, azért, hogy a számviteli beszámoló a digitalizáció adta lehetőségekkel élve az időveszteséget minimalizáló, az adatok összehasonlíthatóságát, azok validitását és a versenyképesség támogatását biztosító tényezőként jelenjen meg.


Az Állami Számvevőszék elemzését ide kattintva olvashatja el.