Az elemzés teljes egészében itt olvasható.
Dr. Pulay Gyula – Erdélyi Attila
A koronavírus-járvány makrogazdasági, költségvetési és pénzpiaci hatásait az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a járvány megjelenése óta folyamatosan értékeli. Ennek keretében az ÁSZ a most nyilvánosságra hozott elemzésében arra kereste a választ, hogy a 2020. évben a fiskális és monetáris politika válságkezelő intézkedései milyen hatásokat gyakoroltak a gazdasági, pénzügyi folyamatokra. Az elemzés így értékelte a hitelmoratórium és ennek a pénzintézetekre gyakorolt hatását ellensúlyozó monetáris politikai lépéseket, a fiskális döntések következtében megnövekvő költségvetési hiány biztonságos és kedvező feltételű finanszírozását szolgáló fiskális és monetáris intézkedéseket, a vállalkozások terheinek enyhítését célzó adókedvezményeket és közvetlen támogatásokat, továbbá a 2020. évi hazai megtakarítások államadósság finanszírozásba történő becsatornázását.
A fiskális politika válságkezelő intézkedései
A hazai makrogazdasági és költségvetési folyamatok 2010. és 2019. között folyamatosan javultak, aminek köszönhetően a 2020 márciusában megjelent koronavírus-járvány egy erős és stabil fundamentumokkal rendelkező, fenntartható növekedési irányban lévő nemzetgazdaságra gyakorolt sokkszerű hatást.
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése, az emberéletek védelme érdekében 2020 tavaszán az állampolgárok közötti személyes találkozások korlátozására vonatkozó döntések meghozatala vált szükségessé. Az intézkedések az emberek egészségét óvták, azonban a gazdaságban a kínálatra és a keresletre negatív hatást gyakoroltak. A járvány következtében visszaesett a termelés és lecsökkent a szolgáltatások igénybevétele, ami rövid időn belül kedvezőtlen folyamatokat indított el a leginkább érintett szektorokban (turizmus, vendéglátás, valamint a művészet- szórakoztatás- szabadidő ágazat személyes megjelenést igénylő programjait érintően), amely később kiszélesedett a teljes gazdaságra.
A fiskális politika a nemzetgazdaság ellenállóképességét tudatos adópolitikai döntésekkel, beruházások ösztönzésével, illetve a munkaerőpiaci folyamatokat javító célzott támogatásokkal erősítette. A 2020. évben bevezetett gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítását megalapozó intézkedések legfőbb területeit az 1. ábra mutatja.
A Kormány a gazdasági aktivitás fenntartása, a háztartások és vállalatok – koronavírus-járvány hatására – csökkenő jövedelmének, valamint árbevételének ellensúlyozása céljából 2020 márciusában hiteltörlesztési moratórium bevezetéséről döntött. Az intézkedés a hiteladósok számára átmeneti fizetési haladékot, likviditási segítséget és egyúttal a gazdasági sokkhatáshoz alkalmazkodási lehetőséget (időt) is biztosított. (ÁSZ, 2021) A hiteltörlesztési moratórium bevezetése a 2020. évben a lakosság és a vállalkozások likviditási helyzetének javításához mintegy 1 700,0 Mrd Ft összeggel járult hozzá. (Drabancz et al, 2021)
A 2020. évben az állampolgárok fogyasztási lehetőségei a járvány okozta lezárások miatt korlátozottak voltak, így a hiteltörlesztési moratórium okozta likviditásbővülés növelő hatást gyakorolt a háztartások megtakarításaira. A 2019. évről a 2020. évre a rendelkezésre álló jövedelem arányában a lakossági fogyasztás 83,3%-ról 81,1%-ra csökkent, míg a lakosság megtakarítási rátája 9,1%-ról 11,3%-ra növekedett. Mindemellett a lakosság beruházási rátája 2019. évről 2020. évre nem változott, 7,6%-os szinten stagnált. (MNB, 2022, 18.o, 1-6. ábra)
A vállalatok finanszírozását támogató programok
A monetáris politika 2020 tavaszán a likviditásbővítő eszközök bevezetésével a hitelintézeteken keresztül a gazdaságba áramló pénzmennyiséget növelte, melynek keretében a hitelezési aktivitás fenntartásával támogatta a vállalatok finanszírozását. Az állami és jegybanki hitel- és garanciaprogramok így együttesen segítették a vállalkozások működését, javították a munkaerőpiaci folyamatokat és ösztönözték a beruházásokat. A támogatott hitelprogramok igénybevételének havi, kumulált összegének 2020. évi alakulását a 2. ábra mutatja.
Az állami- és jegybanki programok 2020. évben fenntartották a vállalati hitelezés növekedését, ugyanis a hitelállomány növekedési üteme a KKV-szektor esetében 2020. II. negyedév után, míg a teljes vállalati szektor tekintetében 2020. III. negyedévet követően egyre dinamikusabbá vált. A fennmaradó hitelezési aktivitás mellett ugyanakkor az állami- és jegybanki hitelprogramok bevezetése jelentős szerkezeti változásokat is eredményezett a hitelpiacon. Az új vállalati hiteleken belül az NHP konstrukció 2020 második felétől egyre dominánsabbá vált: az év második felében megközelítőleg minden második új vállalati hitel NHP hitel volt. (MNB, 2021b, 7-9.o.)
A megnövekedett államadósság stabil és biztonságos finanszírozását szolgáló lépések
A 2020. évben a fiskális politika az emberéletek védelme és a nemzetgazdaság rezilienciája alá rendelte a költségvetési egyensúlyra való törekvést, ami természetszerűen az előirányzatoknál magasabb költségvetési kiadások, mérsékeltebb adóbevételek és ebből következően a tervezettnél nagyobb költségvetési hiány irányába hatott. A gazdaságpolitika számára ezért a gazdasági visszaesés fékezése mellett a másik fő kihívást az jelentette a 2020. évben, hogy a várhatóan megemelkedő államadósságot milyen eszközökkel és mely gazdasági szereplők által lehet stabilan és biztonságosan finanszírozni.
A 2020. évben a koronavírus-járvány hatásai és a monetáris politikai intézkedések alapvető szerkezeti változásokat idéztek elő az államadósság finanszírozásában. A folyamat szempontjából fontos tényezőt jelentett, hogy a háztartások a megtakarításaik nagy részét a 2019. évben tapasztaltaktól eltérően nem értékpapírokban, hanem készpénzben és a hitelintézeteknél tartott bankbetétek formájában helyezték el. A megnövekedett lakossági bankbetétek, valamint a monetáris politika bankrendszer likviditását bővítő intézkedései így lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy a hitelintézetek az elmúlt évekhez képest a 2020. évben jelentősen növeljék államkötvény vásárlásaikat. Továbbá a jegybanki állampapír-vásárlási program elindításával a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is aktív szereplőjévé vált az államadósság finanszírozásának. Mindezekből következően a 2020. évben az intézményi befektetői kör előtérbe kerülésével az államadósság finanszírozása alacsonyabb hozamok mellett valósulhatott meg, mint korábban a lakossági kötvényekkel. A 2020. évi folyamatok alapján az elemzés azt a következtetést is megfogalmazta, hogy a lakossági megtakarítások minél nagyobb arányú bevonása az államadósság finanszírozásba az optimális szerkezetű adósság-finanszírozás elérése és ezáltal Magyarország pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségű, kezelést igénylő gazdaságpolitikai kérdéskört jelent.
A fiskális és monetáris politika együttes célját és 2020. évi együttműködését a válságkezelésben a 3. ábra mutatja.
Irodalomjegyzék:
1. Állami Számvevőszék, (2021): ELEMZÉS – A koronavírus-járványt követő gazdaság újraindulás: Közpénzügyi hatások, (2021. június), letöltve: 2022. január 20.
2. Drabancz Á., Grosz G., Palicz A., Varga B. (2021): A fizetési moratórium bevezetésének magyarországi tapasztalatai, Hitelintézeti Szemle, 20. évf. 1. szám, 5-42.o., 2021. március, letöltve: 2022. február 16.
3. Magyar Nemzeti Bank, (2021a): Pénzügyi stabilitási jelentés, (2021. június), letöltve: 2022. február 25.
4. Magyar Nemzeti Bank, (2021b): Hitelezési folyamatok, (2021. március), letöltve: 2022. február 25.
5. Magyar Nemzeti Bank, (2022): Inflációs jelentés, (2022. március), letöltve: 2022. március 29.