Fókuszban

Továbbra sem képesek saját lábra állni a görögök – Mi is járhattunk volna így

2017. november 18. 11:28:31
Görögország továbbra sem képes arra, hogy tisztán a pénzügyi piacokról finanszírozza magát - erre a következtetésre jutott az Európai Számvevőszék (ECA) napokban megjelent jelentése. 2010-től Görögország három, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által kialakított gazdasági kiigazítási programban vett részt, összesen 368,6 milliárd euró értékben. Az ECA szerint ugyanakkor a nemzetközileg irányított reformok nem hozták meg az elvárt eredményeket. A történtek tükrében érdekes, hogy 2008-2009-ben Magyarország is hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint a görögök.
Horváth Bálint

"Az Európai Bizottság beavatkozása a görög pénzügyi válságba" címmel tette közzé jelentését 2017. november 16-án a Luxemburgban működő Európai Számvevőszék (ECA). Emlékezetes, hogy Görögország - az évek óta tartó gazdasági mélyrepülés után - 2010 áprilisában vált fizetésképtelenné, ezért pénzügyi támogatást kért az euróövezet tagállamaitól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

386,6 milliárd eurót öntöttek bele a görög gazdaságba

Az első gazdasági kiigazítási programról 2010-ben született megállapodás, amely 110 milliárd euró értékű finanszírozásról rendelkezett, majd két további program indult, az egyik 2012-ben 172,6 milliárd euró, a másik 2015-ben 86 milliárd euró értékben. A programok Görögország gazdasági helyzetének stabilizálását célozták: biztosították a szükséges pénzügyi eszközöket, ezért cserébe viszont átfogó strukturális reformok végrehajtását írták elő, megelőzve ezzel a görög gazdasági válság átterjedését az euróövezet többi részére.

greek-crisesjpg_20171118112639_69.jpg


Az ECA most publikált jelentésében a külső pénzügyi beavatkozás és a reformok hatását vizsgálta. Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős spanyol számvevőszéki tag kijelentette: "a programok előmozdították a reformokat és Görögország így elkerülhette a fizetésképtelenséget. Továbbra is nehézséget jelent azonban, hogy az ország képes legyen magát teljes körűen a pénzügyi piacokról finanszírozni."

Az ECA arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag maga az Európai Bizottság is sötétben tapogatózott, mivel egyáltalán nem rendelkezett tapasztalattal egy ilyen folyamat irányításához. A számvevők megállapították továbbá, hogy a négy döntő fontosságú szakpolitikai területen (adózás, közigazgatás, munkaerőpiac és a pénzügyi ágazat) a reformok kialakítása és végrehajtása vegyes képet mutat. Az adózási és közigazgatási reformok költségvetési megtakarításokat eredményeztek, a strukturális összetevők megvalósítása azonban jóval hiányosabb volt. A pénzügyi ágazatban nagymértékű szerkezetátalakítás történt, de ez jelentős költségekkel járt.

Továbbra sem képesek saját lábra állni a görögök

Mindent összevetve a számvevők azt állapították meg, hogy a programok egyedi célkitűzései csak korlátozott mértékben teljesültek. A programok jelentős konszolidációt eredményeztek: a költségvetési egyenleget a GDP 17 százalékát kitevő mértékben igazították ki 2009 és 2015 között. Ugyanebben az időszakban azonban csökkent a gazdasági tevékenység és ez a korábban felhalmozott adósság finanszírozási költségeivel együtt azt eredményezte, hogy Görögország GDP-arányos államadóssága folyamatosan nőtt. Mindezek miatt az ország továbbra sem képes arra, hogy finanszírozási szükségleteire teljes mértékben a piacokon találjon megoldást.

1484648794-hungary-economyjpg_20171118112639_13.jpg

Mi, magyarok is járhattunk volna így

Az ECA jelentést olvasva érdemes felidézni, hogy 2008-2009-ban Magyarország is nagyon hasonló helyzetben fordult az IMF-hez és az Európai Unióhoz. Sőt, még 2011 őszén is úgy látszott, hogy csak a nemzetközi beavatkozás mentheti meg Magyarországot az államcsődtől. Ma már gazdaságtörténelmi tény, hogy hazánk nem a görög utat választotta. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke egy 2017. november 14-i nemzetközi konferencián felidézte, hogy az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépésével gyökeres fordulatot vettek a gazdasági folyamatok is Magyarországon.

Domokos rámutatott: "€žcsökken a GDP-arányos államadósság, visszafizettük a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi, kötött, a válságkezelés kapcsán felvett hiteleket. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás alól. Megszabadultunk az inflációs spiráltól, stabil a magyar forint. Gazdaságunk növekszik, tavaly. óta Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők. Mindezekre nem volt példa az új Alaptörvény elfogadása előtti időszakban" - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Egy másik, 2017. november 9-10-én megrendezett szakmai konferencián Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy: "€ža válságból való kilábaláshoz szükség volt a 2013-ban elindított monetáris politikai fordulatra, amihez mindenekelőtt fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra volt szükség." Mint mondta: "€žaz MNB az elmúlt években jelentős mértékben tudta lazítani a monetáris kondíciókat és ennek eredményeként Magyarország sérülékenysége érdemben csökkent."

Ugyanezen, a pénzügyi-gazdasági ellenőröknek szervezett konferencián Domokos László úgy fogalmazott: "2010-ben a magyar államháztartás olyan tartályhoz hasonlított, amelyből több nagy lyukon keresztül folyik ki a víz." Az ÁSZ elnöke szerint: "a gazdasági válság következtében Magyarországon az állam aktív, válságkezelő, fenntartható fejlődést biztosító szerepvállalása került előterébe".

1465305056-moneyjpg_20171118112639_89.jpg

Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar modell működik

Szükség volt tehát a konszolidációra, s a magyar válságkezelés - szemben a nemzetközileg irányított, euró százmilliárdokból megvalósított görög programokkal - egyértelműen eredményesnek bizonyult. Ehhez a fiskális és monetáris lépések mellett olyan strukturális beavatkozások kellettek, mint a csődszélén billegő önkormányzati rendszer rendbe tétele, az államadósságkezelés finanszírozási költségeinek lefaragása, vagy például a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése, amiről itt írtunk részletesen.

Közben a magyar gazdaság gyorsul. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP 2017 harmadik negyedévében, az előző év hasonló időszakához képest. Piaci elemzők szerint a növekedési trend várhatóan az év negyedik negyedévében is folytatódik majd. Mindez azt mutatja, hogy a magyar modell működőképes.