Havi Összefoglaló

Ez történt 2017 novemberében

2017. november 30. 15:39:58
Novemberben interjút készítettünk Pandurics Anettel, melyben áttekintettük a magyar nyugdíjrendszer legizgalmasabb kérdéseit, három tanulmányt publikáltunk a Pénzügyi Szemle legújabb számából, továbbá közöltünk két vitafórum cikket, melyekben Árva László, Mádi László, Banyár József, illetve Szakadát László és Botos Katalin a hogyan oldhatók meg a nyugdíjrendszer problémái és a szükség van-e az állam beavatkozására kérdéseket vitatták meg. Ezen túl további négy érdekes elemzést publikáltunk, melyek a magánnyugdíjpénztári rendszer fenntarthatatlanságáról, a görög gazdaság kilátásairól, a számvevőszékek feladatairól Brigitte Christ, a svájci szövetségi számvevőszék alelnökének tolmácsolásában, illetve a versenyképességi rangsorok objektivitásáról értekeztek.

Horváth Bálint: Időzített bomba volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer
Fenntarthatatlan volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer - erről beszélt Domokos László egy múlt heti szakmai konferencián. Az Állami Számvevőszék elnöke rávilágított: gyakorlatilag bedöntötte volna a magyar költségvetést az 1996-ban létrehozott nyugdíjrendszer fenntartása. Mint mondta: 2010-ben még becslés sem létezett arra, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerhez kötődő állami garanciavállalás hány ezer milliárd forint többletkiadást jelentett volna a költségvetés számára. Az Országgyűlés éppen 6 évvel ezelőtt, 2011 novemberében döntött a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséről.

Horváth Bálint: Továbbra sem képesek saját lábra állni a görögök - Mi is járhattunk volna így
Görögország továbbra sem képes arra, hogy tisztán a pénzügyi piacokról finanszírozza magát - erre a következtetésre jutott az Európai Számvevőszék (ECA) napokban megjelent jelentése. 2010-től Görögország három, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által kialakított gazdasági kiigazítási programban vett részt, összesen 368,6 milliárd euró értékben. Az ECA szerint ugyanakkor a nemzetközileg irányított reformok nem hozták meg az elvárt eredményeket. A történtek tükrében érdekes, hogy 2008-2009-ben Magyarország is hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint a görögök.

Horváth Bálint - Hochbaum Dániel:
A bizalomépítés a számvevőszékek fontos feladata
A számvevőszékeknek alapvetően kettős szerepük van. Egyrészt a közpénzek felhasználásnak ellenőrzése, másrészt a közbizalom erősítése, a hasznosságuk bemutatásán keresztül - erről is beszélt Brigitte Christ (képünkön), a svájci szövetségi számvevőszék alelnöke egy most megjelent interjúban. Mint mondta: általános európai jelenség, hogy csökken az államba vetett bizalom, ugyanakkor a legfőbb ellenőrző intézmények képesek lehetnek visszafordítani ezeket a folyamatokat, ha betöltik alkotmányos szerepüket és közérthetően be tudják mutatni az eredményeiket. Az Állami Számvevőszék felismerve a téma jelentőségét, az európai számvevőszékek szervezetén (EUROSAI) belül nemzetközi munkacsoportot hozott létre, amelynek a svájci számvevőszék is tagja. Mindemellett az ÁSZ aktív tagja a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) hasznosulási munkacsoportjának is.

Dr. Simon József - Lengyel Viktor: Objektívek-e a versenyképességi rangsorok?
Meglepő ellentmondás rajzolódik ki a Magyarország nemzetközi versenyképességét éves rendszerességgel értékelő két nagy svájci intézet eredményei és az ország makrogazdasági folyamatait jelző objektív mutatók között. Noha a gazdaság teljesítménye szinte minden fontos index szerint évről évre erősödik, a World Economic Forum és az International Institute for Management Development által készített versenyképességi rangsorokon Magyarország indokolatlanul rosszul szerepel. A jelenség megértéséhez górcső alá vettük az értékelést felállító intézmények módszertanát, melynek eredményeképp bebizonyosodott: a versenyképességi rangsor eredményei jelentős részben szubjektív, illetve egymással nem összevethető adatokon alapulnak.

Interjú

Pandurics Anett: Nem értek egyet azzal, hogy nekünk már nem lesz nyugdíjunk
Milyen jövő vár a leendő magyar nyugdíjasokra? Nyugdíjkorhatár-emelés, időskori szegénység, vagy anyagi biztonság? Mennyi lesz a nettó bérekhez viszonyítva az állami nyugdíj 20 vagy 30 év múlva? A jelenlegi kifizetés fele, vagy harmada? Bízzuk sorsunkat az államra vagy vegyük komolyan az öngondoskodást és tegyünk félre időskorra? Tényleg elég lenne havi 20 ezer forintot megtakarítani egy megnyugtató nyugdíj-kiegészítéshez? Sok más érdekesség mellett ezekre az igencsak égető kérdésekre is választ kapunk a Pandurics Anettel, a Pénzügyi Szemle 2017/2. számában publikált "A második és harmadik nyugdíjpillér szerepe a magyar nyugdíjrendszerben" című tanulmány társszerzőjével készült interjúból.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Simon Szilvia - Kresalek Péter: A konszernelemzés szükségessége és sajátosságai
Simon Szilvia és Kresalek Péter tanulmánya megvizsgálja, hogy a vállalatcsoporthoz tartozás milyen mértékben képes befolyásolni a vagyon szerkezetét, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését, valamint, hogy a gyakran egészen eltérő tevékenységekkel rendelkező leányvállalatok kapcsán a konszernszintű teljesítmények vizsgálata, a vállalatcsoport tevékenységének elemzése során is alkalmazhatók-e, illetve milyen korrekciókkal az egyedi beszámolók elemzése során felhasználható mutatószámok.

Waqas Amin - Fengming Qin - Abdul Rauf - Farid Ahmad: Az ügyfelek elérésének hatása a jövedelmezőségre a mikrofinanszírozó szervezeteknél
A tanulmány célja annak megállapítása, hogy a mikrofinanszírozó szervezetek meg tudják-e teremteni a fenntarthatóságot pénzügyi téren azáltal, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak a legszegényebbeknek. A választott minta keretében 21 latin-amerikai ország 405 mikrofinanszírozó szervezetének működését vizsgáltuk a 2005 és 2014 közötti tízéves időszakban. Ez a tanulmány a jövőben nagy segítséget nyújthat a politikák kialakításakor azáltal, hogy értékes összefüggéseket világít meg a mikrofinanszírozó szervezetek forradalmi fejlődésével kapcsolatban.

Pálinkó Éva - Tóth Tamás: Hatékony csőd és reorganizáció a hazai gyakorlatban
A 2008-as válság időszakában globálisan preferált törekvéssel találkozott az a hazai jogalkotói szándék, amely az életképes vállalatok további működését biztosító csődintézmény felélesztését tűzte ki célként. Ennek eredményeként megszületett a 2009. évi LI. törvény. 2014-ben a Fővárosi Törvényszéken végzett kutatás eredményeként megállapítható, hogy a csődtörvény nem hozott reorganizációt támogató változást a tőke hatékony allokációja terén, és ennek következményeként a hitelezővédelemben sem eredményezett javulást. Az egyezségre vagy felszámolásra vonatkozó döntés nem a vállalatok gazdasági teljesítményének múltbeli és várható jövőbeli elemzésére épült, így nem sikerült a korábbi időszakhoz képest nagyobb számban az értékteremtés pályájára állítani a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatokat.

Vitafórum

Botos Katalin: Piac vagy állam? Piac és állam! - Megjegyzések Szakadát László vitacikkéhez
Szakadát László reflexiókat fűzött Keynes és Hayek párviadaláról szóló könyvismertető esszémhez. Szerinte az alapkérdés ma már nem az, hogy piac vagy állam. Vitapartneremnek ebben teljesen igaza van. Ma még a legelkötelezettebb piac-párti gazdaságpolitikusok is szükségesnek látják az állam határozott beavatkozását, különösen amikor nemzetközi pénzügyi válság tör ki. Amerikában az állam semmi pénzt nem sajnált a pénzügyi intézmények kimentésére. Más kérdés, hogy többnyire csak a pénzügyi intézményeket mentették, a bajba került lakástulajdonosok, a kihelyezéseik jó részét elvesztő nyugdíjalapok már kevésbé számíthattak az állami nagylelkűségre. "A meccs eldőlt"- írja Szakadát. Valóban. Az állam beavatkozására szükség van.

Árva László - Mádi László: Fiskalizáció - mint egyfajta megoldás a versenyképesség gondjaira és a robotizáció nyomán várható bevételkiesésekre
Banyár József a Pénzügyi Szemle legutóbbi számában megfogalmazta kifogásait a társadalombiztosítás fiskalizációjával kapcsolatban írt cikkünk javaslataival kapcsolatban (Mádi László - Árva László: A társadalombiztosítás finanszírozási reformja, Avagy hogyan üthetnénk több legyet egy csapással? Pénzügyi Szemle, 2016/3.) Recenziójának címe természetesen költői: Valóban a fiskalizáció oldaná meg a nyugdíjrendszer problémát? - melyre a válasz az, hogy NEM.