Havi Összefoglaló

Ez történt 2018 februárjában

2018. február 28. 12:34:57
Februárban interjút készítettünk Kolozsi Pál Péterrel az MNB hitelösztönző programjairól és az Ambrus Rita Anna, Széles Zsuzsanna szerzőpárossal az elektronikus adóügyintézés fejlesztéséről és gyakorlatáról. Publikáltunk egy érdekes ÁSZ-elemzést az MNB monetáris politikájának hatásairól, továbbá egy összefoglaló cikket a hazai áfacsökkentés lehetőségeiről. Emellett három tanulmányt mutattunk be a Pénzügyi Szemle legfrissebb számából, melyek az ergodikus és bizonytalan pénzügyi folyamatok, a jegybanki hitelösztönző programok és a Fed állampapírkamatra gyakorolt hatásainak témakörébe engedtek betekintést.


Ambrus Rita Anna - Széles Zsuzsanna: A digitális fejlesztéssel hatékonyabbá is válhat az adóigazgatás
Magyarországon a 25 év alattiak veszik igénybe legnagyobb arányban adótanácsadók segítségét, vagyis ezt a csoportot (fiatal koruk ellenére is) érett, adótudatos hozzáállás jellemzi. A gazdaság fehérítése kiemelt kormányzati cél, melynek elérése érdekében egyaránt fontos, sőt akár párhuzamosan is megvalósítható az adminisztratív előírások és az adóterhek csökkenése. A magyar adóhivatal az elmúlt években ügyfélbarátabbá vált, elég csak a "támogató" ellenőrzésekre vagy a magánszemélyek számára elkészített SZJA bevallási tervezetre gondolni. Sok más érdekesség mellett ezeket a fontos megállapításokat tette Ambrus Rita Anna és Széles Zsuzsanna, a Pénzügyi Szemlében publikált "Az elektronikus adóügyintézés fejlesztése és gyakorlata" című tanulmány szerzőpárosa.

Kolozsi Pál Péter: Megelőzték a korukat az MNB nemkonvencionális hitelösztönző programjai
A globális pénzügyi válság egyik következménye volt a hitelpiac visszaesése, szükségessé téve a gazdaságpolitikai beavatkozást, aminek egyik jellemző formája a jegybanki hitelösztönző programok meghirdetése volt. A 2013 után bevezetett magyar jegybanki hitelösztönző programok, azaz a Növekedési Hitelprogram és a Piaci Hitalprogram nemzetközi összevetésben is kiemelkedő célzottságot és ösztönző erőt mutattak, az MNB tehát ott és úgy segítette a hitelezést, ahol és ahogy a legnagyobb szükség volt rá. A később kibontakozó nemzetközi trendet látva kijelenthető, hogy az MNB programjai sok szempontból megelőzték a korukat - mondta el Kolozsi Pál Péter, a Pénzügyi Szemlében publikált, "Jegybanki hitelösztönző programok rendszerezése - célzottság és intenzitás" című tanulmány társszerzője.

Ismét fókuszban az áfacsökkentés
Nem gondolkodik általános áfacsökkentésben a kormány - erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban. Mint mondta: az elmúlt évek áfacsökkentéseinek hatását értékelni kell, mert úgy tűnik nem minden esetben érték el a kívánt hatást. Korábban Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is azt hangoztatta: óvatosan kell bánni a forgalmi típusú adók csökkentésével, mert hosszú távon nem járnak a fogyasztói árak csökkenésével, viszont százmilliárdoktól eshet el a költségvetés.

ÁSZ-elemzés az MNB monetáris politikájának hatásairól

2012 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére, illetve azon keresztül a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására, csökkentve ezzel a költségvetési kockázatokat - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése. A tanulmány ugyanakkor figyelmeztet a költségvetési térítési kötelezettség felmerülésének hosszú távú kockázatára, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben szükséges felkészülni az árfolyameredmény-csökkenés és a kamatkülönbözet negatív hatásának kezelésére.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Füzesi Krisztina - György László - Kutasi Gábor:
A Fed hatása az állampapírkamatra
Az olyan jelentős államadóssággal küzdő országok számára, mint a 2000-es években eladósított Magyarország, komoly mozgásteret jelent, ha az adósság kamatain meg tud takarítani. Azonban a kis, nyitott gazdasági státuszból következő világgazdasági függőség az államkötvénypiacon is kiszolgáltatottá teszi a gazdaságpolitikát. Számos területen tapasztalhatjuk, hogy ha az Egyesült Államok "tüsszent", a feltörekvő gazdaságok "megfáznak". A többszörösen igazolt feltevést jelen tanulmány a megváltozott világgazdasági környezetben teszteli tizenegy országra - köztük Magyarországra -, nevezetesen azt, hogy a Fed kamata befolyásoló erővel bír a feltörekvő gazdaságok államkötvénykamatára.

Kolozsi Pál Péter - Parragh Bianka - Pulai György: Jegybanki hitelösztönző programok rendszerezése - célzottság és intenzitás
A 2007-2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság érdemben visszavetette a hitelpiaci aktivitást, amire számos jegybank hitelösztönző programok bevezetésével reagált. Tanulmányunk a programok paraméterei alapján, a célzottság és az intenzitás (ösztönző erő) szempontjából értékelt 14 nemzetközi és magyar jegybanki hitelösztönző programot. A válság kirobbanását követően a hitelösztönző programok trendszerűen egyre célzottabbak és egyre nagyobb ösztönző erejűek lettek, miközben a méretük tekintetében egyértelmű trend nem volt azonosítható. A kevésbé célzott és kevésbé ösztönző programok felől a célzottabb és magasabb intenzitású programok felé való elmozdulás volt jellemző mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon. A 2013 után bevezetett magyar hitelösztönző programok nemzetközi összevetésben is kiemelkedő célzottságot és intenzitási szintet mutatnak.

Móczár József: Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok - II. rész
Móczár József "Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok" című tanulmányának második része - az első rész ide kattintva olvasható - elemzi a neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan kialakulását, iskoláit, különbözőségeit az ergodicitás kezelésében. Elemzései modernizálják, kiegészítik Samuelson-Nordhaus közgazdasági családfáját. A neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan Nobel-díjasai idézettségét egy módosított Bass-modellel elvégzett számítások alapján elemzi és összehasonlítja a főbb klasszikusokéval. Végül Piketty elemzései következményeként javasolja a gazdaság és az etika újbóli integrálását mind az elméleti közgazdasági kutatásokban, mind a társadalmi-gazdasági életben, javaslja továbbá a tulajdonjogok változását követő új jövedelemelosztás-elmélet kidolgozását.