Havi Összefoglaló

Ez történt 2019 áprilisában

2019. április 30. 11:15:44
Áprilisban megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma, amely a magyar gazdaság sikereit és kockázatait elemzi részletesen. Az új lapszám tanulmányai választ adnak olyan kérdésekre, mint hogy miért tartozott a függő gazdaságok közé Magyarország, valóban létezik-e a közepes jövedelmi csapda, vagy eredményesnek tekinthető-e a magyar Munkahelyvédelmi Akcióterv. Mindezeken túl két ÁSZ-elemzést is bemutattunk a hónap során, melyek a költségvetési maradványok és uniós források hatásait, illetve az államadósság-szabály teljesítését rövid- és középtávon befolyásoló kockázati tényezőket vizsgálják.


Sikerek és kockázatok a magyar gazdaságban - Itt az új Pénzügyi Szemle
A Pénzügyi Szemle legújabb száma a magyar gazdaság sikereit és kockázatait elemzi részletesen, megvizsgálva, hogy miért tartozott a függő gazdaságok közé Magyarország, hogy valóban létezik-e a közepes jövedelmi csapda, hogy melyek az önkormányzati vagyongazdálkodás új útjai, és hogy eredményesnek tekinthető-e a magyar Munkahelyvédelmi Akcióterv. A fókusz téma elemzésein túl további három tanulmány, egy disputa és egy könyvbemutató várja az Olvasókat, melyek a 2008-11-es válságkezelés sikerét, a Barabási-féle sikertörvényeket és az eurózóna történetét vizsgálják, továbbá a globális tulajdonnal kapcsolatban tesznek fel érdekes kérdéseket.

György László - Oláh Dániel: A magyar függő gazdaság kapitalizmusmodellje a visegrádi országokkal való összevetés tükrében
Nölke és Vliegenthart 2009-ben létrehozta a függő gazdaságok kategóriáját, amely alatt elsősorban a visegrádi országokat értették. E kapitalizmus működési mechanizmusainak megkülönböztetett meghatározója a külföldi tőke. Nölke és társa azonban nem veszi figyelembe, hogy Magyarország a függő gazdaságok csoportján belül a politikai rendszerváltoztatás utáni első húsz évben kivételes helyzetben volt, hiszen korábbi, gyorsabb és átfogóbb privatizációt hajtott végre, mint a térségbeli országok. A tanulmány saját szempontrendszeren keresztül mutatja be, hogy a magyar gazdaság 2008 előtt a függő gazdaságok egy speciális, szélsőséges esetének tekinthető.

Csath Magdolna: Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások
A cikk elemzi, mit is ért az irodalom közepes jövedelmi csapdán és amellett érvel, hogy az ennek mérésére használt mutatók alapján nem lehet meggyőző módon bizonyítani a fejlődés esetleges megtorpanását. Ezért újabb, a fejlődést is mérő mutatókat vezet be, és nemzetközi adatokra támaszkodva vizsgálja több ország helyzetét és fejlődési útját ezen mutatók segítségével. Azt állapítja meg, hogy a magyar gazdaság fejlődési ütemét elsősorban a gazdaság tudásszerkezetének korszerűsítésével, a nagy hozzáadott értéket, tudást és innovációt tartalmazó tevékenységek arányának növelésével lehetne gyorsítani.

ÁSZ-elemzések

Dr. Pulay Gyula - Dr. Simon József: ÁSZ-elemzés a maradványok és az uniós források hatásáról a költségvetés szerkezetére vonatkozóan
A költségvetési maradvány keletkezése és felhasználása az egyes évek között nem egyenletes, ami kockázatot jelent a költségvetési egyenlegcél teljesülése szempontjából. Az Állami Számvevőszék elemzése a 2012-2017. évi zárszámadások adatai alapján bemutatja, hogy a kockázat mértéke évente jelentős nagyságrendű. Alapvetően fontos, hogy a felelős költségvetési politika kezelje e kockázatokat. Az uniós támogatások miatt számos kihívás éri a központi költségvetést, valamint az egyes évek közötti változékonysága befolyásolja a költségvetési kiadások funkcionális szerkezetét.

Dr. Pulay Gyula - Dr. Simon József: Elkészült az Állami Számvevőszék államadósság-mutatóról szóló kockázati elemzése
Az Állami Számvevőszék elemzéseivel segíti a Költségvetési Tanács munkáját. Ezért célul tűzte ki egy olyan tanulmány rendszeres elkészítését, amely bemutatja az államadósság-szabály teljesítését rövid- és középtávon befolyásoló kockázati tényezőket. Az elemzés az Állami Számvevőszék által kialakított módszertanon alapul. Ezt felhasználva az államadósság-mutató összetevőihez kapcsolódó indikátorok alapján történt a kockázati tényezők feltárása. Az elemzés arra mutatott rá, hogy többségben vannak azon tényezők, amelyek pozitívan befolyásolják az államadósság-mutató fenntartható csökkentését. A feltárt negatív kockázati tényezők esetében a jövőben a gazdaságpolitika részéről ezek nyomon követése és értékelése szükséges.