Havi Összefoglaló

Ez történt 2019 júniusában

2019. június 28. 09:00:18
Júniusban bemutattuk a Pénzügyi Szemle három tanulmányát és az ÁSZ két elemzését, utóbbiakból kiderült, hogy használhatóak-e anticiklikus gazdaságpolitikai eszközként az állami tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztései, illetve hogy milyen fenntarthatósági és versenyképességi összefüggései vannak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak.

Használhatóak-e anticiklikus gazdaságpolitikai eszközként az állami tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztései?
Az anticiklikus gazdaságpolitika egyik elfogadott eszköze dekonjunktúra idején az állami beruházások bővítése, ez azonban az állam eladósodottságát növeli. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok önerős fejlesztései viszont nem növelik az államadósságot, tehát elvileg az anticiklikus gazdaságpolitika szolgálatába állíthatóak. Az elemzés feltárja, hogy e megoldás legnagyobb korlátja a számottevő önerő hiánya. Ugyanakkor az elemzés rámutat, hogy megfelelő ösztönzők alkalmazásával, a beruházások tervszerűbb ütemezésével elérhető, hogy az állami (és az önkormányzati) tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztéseinek ne ciklikusságot erősítő, hanem anticiklikus hatása legyen.

Pulay Gyula: A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fenntarthatósági, versenyképességi összefüggései
Az elemzés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást abból a szempontból közelíti meg, hogy a klímasemleges technológiák bevezetése, az ehhez kapcsolódó innováció és egyéb, a klímavédelmet szolgáló intézkedések miként járulhatnak hozzá Magyarország fenntartható fejlődéséhez, versenyképessége növeléséhez. Az elemzés Michael Porter ún. gyémántmodelljén keresztül rávilágít arra, hogy a kormányzat a versenyképességnek minden összetevőjét képes úgy befolyásolni, hogy azok a klímavédelmet is szolgálják. A versenyképesség és a klímavédelem összekapcsolására a kormányzat különösen nagy mozgástérrel rendelkezik a közszférában, amit az elemzés a gyémántmodell közszférára adaptált változatának, az ún. smaragdmodellnek a segítségével szemléltet.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Lenkovics Barnabás: Globális tulajdon - globális hatalom
Hogyan értelmezhetők a klasszikus tudományos kategóriák az új körülmények között, globális összefüggésekben? Hogyan alakul a globális tulajdoni rend és a globális vagyonmegoszlás? Van esély a társadalmi javak igazságosabb, immár globális elosztására és újraelosztására? Tovább koncentrálódik vagy megosztható a globális tulajdonosi hatalom? Van-e a globális tulajdonnak is társadalmi felelőssége, és az mi módon érvényesíthető? A tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való emberi jogok univerzálisak vagy területhez kötöttek? A társadalmi szolidaritás nemzetállami egyensúlyai felboríthatók-e a globális szolidaritás reményében? A tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, illetve segíteni próbál az egyre sürgetőbb közös válaszok keresésében.

Pelle Anita - Végh Marcell Zoltán: Hogyan változott az euróövezet a kezdetek óta?
A közös európai fizetőeszköz, az euró 1999 óta létezik, azonban több évtizednyi monetáris integráció és jogi-gazdaságipénzügyi előkészületek előzték meg bevezetését. A monetáris unió első tíz éve sikeres volt, a második évtized nagyrészt globálisként indult, majd a valutaövezetre szűkült válság megoldásával telt. A kezdeti szakaszban ad hoc jellegű válságkezelés zajlott, majd elindultak a szisztematikusabb védőintézkedések, intézményi fejlesztések. Mindazonáltal inkább az euróövezet válságállóságát, semmint fenntarthatóságát sikerült mind ez idáig megteremteni - utóbbi még várat magára.

Móczár József: Barabási-féle sikertörvények, hálózatok és közpénzek a magyar tudományban
Barabási Albert-László (2018) könyve a siker törvényeit amerikai közegben tesztelte, ezért számára is kérdés, hogy más közegben tesztelve hogyan működnek törvényei, valójában lehetnek-e egyetemesek. Ezt a kérdést a CEU-n, a könyv kitűnően koreografált ősbemutatóján 2018 szeptemberében Budapesten fogalmazta meg a szerző. Ebben a tanulmányban a Barabási-féle sikertörvényeket, a hálózatok szerepét és az elismeréssel járó közpénzek megítélését vizsgálom a magyar tudományban.