Havi Összefoglaló

Ez történt 2019 májusában

2019. május 31. 08:00:01

Májusban két konferenciát is tartott az ÁSZ, melyeken a nemzetiségi önkormányzatok integritásáról, valamint a visegrádi országok devizahiteles válságkezeléséről illetve családpolitikájáról hallhattak a résztvevők. Emellett további tanulmányokat mutattunk be a Pénzügyi Szemle legújabb számából, és publikáltunk három ÁSZ-elemzést is. Utóbbiak a bruttó külső adósság és az államadósság összefüggéseit, Magyarország hitelminősítésének alakulását, illetve a legfrissebb integritás felmérést mutatták be.


Konferenciák


Fókuszban a nemzetiségi önkormányzatok integritása - ÁSZ-konferencia
A nemzetiségi önkormányzatok korrupciós kockázatait, az ÁSZ integritás felmérésének nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó eredményit, illetve az ÁSZ szabályszerűséget vizsgáló elemzésének következtetéseit ismertették az Állami Számvevőszék által szervezett, Fókuszban: az országos nemzetiségi önkormányzatok intézményei című Jó gyakorlatok konferencia előadói.

Devizahitel-kockázatok kezelése: magyar és lengyel tapasztalatok
Szlovákia és Csehország elkerülte a devizahiteleket, miközben a lengyel állampolgárok úgy érezték, hogy nem kaptak elegendő pénzügyi védelmet, Magyarország pedig egy gyors és bátor lépéssel szabadult meg a devizahitelektől. Az Állami Számvevőszék által a visegrádi országok számvevőszékei között szervezett nemzetközi konferencián a résztvevők az egyes országok devizahitelezéssel kapcsolatos tapasztalatait vitatták meg. A szakmai eseményen a négy ország számvevőszéki vezetői és szakértői mellett előadást tartott Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is.

Családtámogatási kihívások a visegrádi országokban
A lélekszám hosszú távú stabilitásának alapja a család, éppen ezért kezelik kiemelt célként a visegrádi országok a családok pénzügyi támogatását - hangsúlyozták az Állami Számvevőszék által a visegrádi országok számvevőszékei között szervezett nemzetközi konferencia előadói. Az elnöki szintű találkozón a résztvevők megvitatták az egyes országok családpolitikai intézkedéseinek társadalmi és közpénzügyi vonatkozásait. A szakmai eseményen a négy ország számvevőszéki vezetői és szakértői mellett előadást tartott Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is.

ÁSZ-elemzések

Dr. Pulay Gyula - Dr. Simon József:
Elemzés a bruttó külső adósság és az államadósság összefüggéseiről
Magyarország külső eladósodottsága az elmúlt években jelentősen csökkent. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy az államadósság finanszírozásában egyre nagyobb részarányt képviseltek a belső források. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése rámutat arra is, hogy mind a lakossági megtakarítók, mind az államháztartás szempontjából biztonságosabb, ha az államadósságot egyre nagyobb arányban lakossági állampapírok finanszírozzák. A nettó külső adósságmutató további javulásához a gazdasági növekedés és a megtakarítási képesség fenntartása szükséges.

Dr. Simon József: Elmaradt a hitelminősítő részéről Magyarország felminősítése
A nemzetközi hitelminősítők tevékenysége sok szempontból meghatározó a nemzetgazdaságok és az állampapírokat kibocsátó államháztartás számára. Alapvető fontosságú, hogy a hitelminősítő szervezetek által készített értékelések objektívek legyenek, amely mögött szilárd és számszerűsíthető módszertani háttér biztosítása szükséges. Magyarország az elmúlt időszakban folyamatosan egyre jobb minősítéseket kapott, azonban a Moody's ennek ellenére nem értékelte Magyarországot idén májusban.

Németh Erzsébet - Martus Bettina - Vargha Bálint - Teski Norbert: Itt az ÁSZ legfrissebb korrupciós felmérése
Az Állami Számvevőszék immár tíz éve foglalkozik az integritás kultúrájának meghonosításával, elterjesztésével. Az elmúlt évek tapasztalatainak és a felhasználói igények figyelembevételével a 2018. évi Integritás felmérés számos ponton megújult. A közszféra integritási helyzetének átfogó bemutatása mellett rávilágít új, korábban soha nem vizsgált kontrolleszközök alkalmazásában rejlő lehetőségekre, és górcső alá veszi a közintézmények üzleti, gazdasági kapcsolataiból, így a köz- és magánszektor találkozásaiból eredő kockázatos területeket. Egyik fő eredményünk az Integritás felmérés iránti érdeklődés növekedése, az integritás szemlélet megerősödése, amelynek köszönhetően a felmérésben résztvevő intézmények száma évről évre folyamatosan emelkedve elérte a 3451-et.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Magas István: Tíz évvel a világgazdasági válság után
A tanulmány tíz év távlatából próbálja megvonni a 2008-2011 közötti világgazdasági válságkezelési lépések mérlegét, makroökonomiai tanulságait, és azonosítani igyekszik a 2018 végén is fennálló bizonytalanságokat, a régi-új kockázatokat. A legfontosabb következtetés, hogy noha a világgazdaság legfejlettebb országaiban mind a konjunkturális állapotok, mind a pénzügyi rendszerek stabilizálódni tudtak, teljes bizonyossággal mégsem állítható, hogy minden, korábban recesszióhoz vezető kockázatot kellően kezelni lehetett.

Svraka András: A munkaerőköltség csökkentésének hatása a sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatására
Magyarország 2013-ban a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében célzott kedvezményeket vezetett be a szociális hozzájárulási adóban fiatal, idős, alacsonyan képzett és egyéb, a munkapiachoz lazábban kötődő csoportok számára. Ebben a tanulmányban a szerző adminisztratív adatforrásokat felhasználva, a különbségek különbsége módszer segítségével becsli meg az adókedvezmények foglalkoztatási hatását. Az eredmények arra utalnak, hogy célzott adókedvezményekkel költséghatékonyan lehet elősegíteni a munkapiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatását.

Múlt és jövő: az önkormányzati (vagyon) gazdálkodás új útjai az adósságkonszolidációt követően
A tanulmány bemutatja a magyar önkormányzatiság evolúcióját, a szabályozási környezet változását és az intézményrendszerben létrejövő változásokat 2010 óta. A dolgozat empirikus kutatási részében a megyei jogú városok kerülnek górcső alá. A kutatók feltárták a vagyongazdálkodásra gyakorolt pozitív hatásokat, a kedvezőbbé váló helyzetképet és a fejlesztéspolitika várható alakulását.