Havi Összefoglaló

Ez történt 2020 áprilisában

2020. április 30. 23:19:01
Áprilisban megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma, melynek fókuszában a nyugdíjrendszer reformja áll. Emellett összegeztük a Pénzügyi Szemle 2019-es évének nézettségi adatait, megvizsgáltuk az uniós támogatások megelőlegezésének hatását az államadósságra és a hiányra és publikáltuk Domokos László: "Ellenőrzés - A fenntartható kormányzás eszköze" című könyvének feldolgozását.


Fókuszban a nyugdíj és a társadalom - Megjelent a Pénzügyi Szemle
Az új lapszám fókuszában a nyugdíjrendszer reformja áll. Választ kapunk arra, hogy a humán tőkébe történő befektetéssel miként tehető finanszírozhatóbbá és igazságosabbá a nyugdíjrendszer. A műhely rovatban élénk szakmai-tudományos vitát olvashatunk a nyugdíjrendszer átalakításáról. Tanulmányainkban a tömeges migráció gazdasági hatásairól, a pénzügyi kultúráról és műveltségről, mint a pénzügyi magatartás meghatározó tényezőiről, a magyar beruházások teljesítményről, illetve az európai önkormányzati alrendszerek költségvetési mutatóinak összehasonlításáról olvashatnak az érdeklődők. Végezetül a lapszám szakirodalmi szemle rovatában betekintést nyerhetünk Domokos László "Ellenőrzés - a fenntartható jó kormányzás eszköze" című szakkönyvébe.

Botos József - Botos Katalin: Nyugdíjrendszer a változó társadalomban
Három évtizede folynak különböző irányú kísérletek a nyugdíjrendszer reformjára. A reformokra egyrészt a finanszírozhatóság biztosítása, másrészt a nagyobb igazságosság elérése érdekében van szükség. Nem elegendők a parametrikus reformok. Paradigmaváltás kell a nyugdíjrendszerben!

Pulay Gyula: Véget ér-e a számolni tudók felelőssége a határhasznok határánál?
Mihályi Péter a Pénzügyi Szemle 2019. 4. számában megjelent cikkében matematikai modellek felállításával amellett érvel, hogy Magyarországon a népességfogyás és az elöregedés nemzeti keretek között számottevően nem enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam csökkenteni a gyermekvállalás egyéni költségeit. Ezzel szemben a jelen cikk egyrészt arra mutat rá, hogy a vágyott és a ténylegesen vállalt gyermekszám közötti különbség mérséklésére és ezáltal a termékenységi ráta érzékelhető növelésére van reális lehetőség.

Simonovits András: Családi pótlék és gyermekszámmal növekvő nyugdíj: optimalitás és semlegesség
A gyermeknevelési terhek állami semlegesítésében a családi pótlék (és az adókedvezmény) helyett sokan a gyermekszámmal növekvő (vagy gyermeknevelés-függő) nyugdíjak bevezetését támogatják (vö. Kovács szerk., 2012). Ehhez az irányzathoz csatlakozik Banyár (2019) kritikus áttekintése. Félretéve a külső bírálatot, cikkemben a gyermektelenek Banyár-féle csökkentett nyugdíját és a megmaradó családi pótlékot a lehető legegyszerűbb optimalizálási modellben vizsgálom. Kulcsszerepet játszik a gyermek és a felnőtt fogyasztás hányadosa, egy gyermek fajlagos fogyasztása.

Németh György: A határátlépés haszontalanságáról és költségéről
Mihályi Péter a Pénzügyi Szemle 2019. 4. számában a gyermekvállalás melletti döntést a határhaszon és határköltség közgazdasági fogalmainak felhasználásával modellezi, s arra jut, a gyermekvállalást támogató kormányzati szakpolitikák eredménytelenségre vannak ítélve, de legjobb esetben is csak csekély eredményük lesz. A tanulmányára reflektáló Pulay Gyula (2020. 1. szám) elfogadja a modellt, de továbbfejlesztendőnek tartja, s a várható eredményeket illetően óvatosan optimista. A szerző velük ellentétben elutasítja a modellt, véleménye szerint a Mihályi által használt eszközök alkalmatlanok a probléma megértésére, a közgazdaságtannak a gyermekvállalás előtt álló akadályok tudatosításában lehet szerepe. Továbbá azt hangsúlyozza, hogy az alkalmazott kormányzati szakpolitika az eredményességtől függetlenül is igazságosnak tekinthető, s tagadja, hogy az pro-rich hatású volna.

Banyár József: A mondanivaló lényege máshol van
Banyár József jelen cikkben megjegyzéseket fűz Simonovits András: Családi pótlék és gyermekszámmal növekvő nyugdíj: optimalitás és semlegesség című cikkéhez.

Elemzések

Németh Erzsébet - Gergely Szabolcs: Kiemelkedően eredményes évet zárt a Pénzügy Szemle
A Pénzügyi Szemle, az Állami Számvevőszék közpénzügyi szakfolyóiratának szerkesztőbizottsága 2020. április 9-én évértékelő ülést tartott. Az ülésen Németh Erzsébet felelős szerkesztő ismertette a 2019. tudományos, szakmai eredményeit. Elmondta, hogy eredményekben gazdag évet zárt a folyóirat: a közpénzügyi folyóirat idézettsége nőtt, a lap bekerült a legnagyobb és legelismertebb adatbázisba a Scopusba. A szerkesztőbizottság az ülésen új tagokat választott és meghatározta a következő év fókusztémáit is.

Jó kormányzás digitális kihívásai
Domokos László: "Ellenőrzés - A fenntartható kormányzás eszköze" című könyvének vonatkozó részeit feldolgozta: Vida Cecília. A könyv 9. fejezete "A megújuló szervezet lényeges stratégiai területei" című rész fókuszában a jó kormányzás és a digitális korszakváltás egymásra hatása, változások, dilemmák állnak. A fejezet a közszféra digitális fejlődésének kihívásait számba véve az átalakulással leginkább érintett területként azonosítja a kommunikációt, a humánerőforrás-gazdálkodást és az értékteremtő folyamatok digitális megújítását.

Dr. Pulay Gyula - Dr. Simon József: Az uniós támogatások megelőlegezésének hatása az államadósságra és a hiányra
Az uniós támogatások hazai költségvetés általi megelőlegezése és annak az Európai Bizottság általi megtérítése között gyakran egy évnél hosszabb idő telik el. Az Állami Számvevőszék elemzése rámutat arra, hogy ez az időbeni eltérés az elmúlt években jelentősen növelte a kormányzati szektor pénzforgalmi hiányát és a tényleges államadósságot. Ez a kockázat azonban kezelésre került. A közeljövőben azonban megfordul a helyzet, és a következő néhány évben mintegy 3 ezer milliárd forint megelőlegezett támogatást térít meg az Európai Bizottság Magyarország számára. Következésképpen az uniós támogatások megelőlegezése egyfajta tartalékot is jelent, amely jelentős növeli majd Magyarország mozgásterét a következő évek fellendülésének finanszírozásában.