Havi Összefoglaló

Ez történt 2021 áprilisában

2021. április 30. 10:00:01
Áprilisban tudósítottunk az Állami Számvevőszék "Pénzügyi kultúra 2021 - Az oktatástól a bankolásig, és ami mögötte van" című online konferenciájáról, bemutattunk három tanulmányt a Pénzügyi Szemle legújabb számából, és megvizsgáltuk az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzéseinek főbb következtetéseit.

Konferencia

Pénzügyi kultúra 2021 - ÁSZ-konferencia
Az Állami Számvevőszék "Pénzügyi kultúra 2021 - Az oktatástól a bankolásig, és ami mögötte van" című online konferencián a hallgatók négy előadásból értesülhettek a legfrissebb pénzügyi kultúra kutatások eredményeiről és képet kaphattak arról, hogy milyen módon alakítja a magyar lakosság pénzügyi kultúráját a koronavírus válság, a digitalizáció, vagy a pénzügyi folyamatok robbanásszerű fejlődése.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Előrelépés a nemzetközi tudásmegosztásban - A Pénzügyi Szemle cikkei Kína legnagyobb online adatbázisában
Aláírásra került az Állami Számvevőszék és a Kínai Nemeztközi Tudásinfrastruktúra (CNKI) együttműködési megállapodása, amelynek köszönhetően az ÁSZ tudományos közpénzügyi szakfolyóirata, a Pénzügyi Szemle tanulmányai elérhetővé válnak Kína legnagyobb online adatbázisában. A Pénzügyi Szemle olvasottsága és idézettsége évek óta töretlenül nő, a 2020-as esztendő kiemelkedő sikereket hozott. A megállapodás eredményeként a tudományos folyóirat 2010 óta megjelent összes angol nyelvű tanulmánya szabadon elérhetővé válik 27.000 intézmény, 60 millió felhasználója számára.

Novák Zsuzsanna - Tatay Tibor: A likviditás fogságában - elméleti csapdák, gyakorlati útvesztők
Tanulmányunkban a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda kérdésével foglalkozunk. Keynes rámutatott, hogy létezhet egy alsó kamatkorlát, ami alatt a pénz kereslete végtelenné válik. Ez a gondolata alapozta meg azt a kérdést, hogy mekkora kamatszint mellett érvényesül a később Robertson által likviditási csapdának elnevezett jelenség. Keynes óta sok neves közgazdász foglalkozott a problémával. A tanulmányban a legfontosabb megközelítéseket - többek között Hansen, Hicks, Tobin, Patinkin, Krugman, Brunner és Meltzer, Eggertsson nézeteit - tárgyaljuk. Áttekintjük Japán, az USA jegybankjai és az EKB által gazdaságélénkítés szándékával alkalmazott alacsony kamatszintek hatásait.

Parragh Bianka - Báger Gusztáv - Kovács Árpád - Tóth Gergely: A reziliens és innovatív űripar magyar fejlesztési lehetőségei
A cikk megalapozását szolgáló kutatás azt a célt szolgálta, hogy felvázolja a hazai űrszektor és űripar kontúrjait, és a magyarországi űrszektor számára fejlődési utat nyitó állami szerepvállalás lehetséges irányát, összetevőit. A tanulmány megállapította, hogy a magyar űripar - jóllehet, ma még szerény a hozzájárulása a társadalmi teljesítményhez - kis létszámú, de arányában máris jelentős, magasan képzett munkaerőt foglalkoztat, élenjáró technológiákat honosít meg. Magas innovációs teljesítményével, technikai-tudományos transzfereivel, jelenlegi kapacitásaival is hatással van a versenyképesség erősítésére. Megfelelő támogatással, átgondolt befektetésekkel az űripar hozzáadott értéke, növekedési és nemzetközi potenciálja, valamint a nemzetközi űripari értékláncokban való részvétele a jelenleginél jóval nagyobb arányban használható ki.

Halmai Péter: Középpontban a reziliencia. A Gazdasági és Monetáris Unió mélyülésének egyes mechanizmusai
A gazdasági reziliencia, a gazdaság rugalmassága, illetve sokkokkal szembeni ellenállóképessége az európai reformfolyamatok egyik centrális kategóriája. Proaktív, illetve adaptív dimenziót, az új környezet feltételeihez történő alkalmazkodás szükségességét is tartalmazza. A tanulmány a reziliencia alapdimenzióit: a sebezhetőség tényezőit, a sokkabszorpciót és a kilábalási képességet vizsgálva megállapítja, hogy a mélyintegráció rendszerének kölcsönhatásai, szinergiái hatásfokát a konvergencia és a reziliencia egymással is összefonódó hatásmechanizmusai határozzák meg. A reziliencia megközelítése új iránytűt nyújthat a nemzeti gazdaságpolitikák számára is. Az egyes tagállamok gazdasági rezilienciájának növelése révén a nemzeti szinten megvalósuló strukturális reformok is csökkenthetik az anticiklikus (nemzeti fiskális vagy közös monetáris) politikák terheit az euróövezeti gazdaságok stabilizálásában.

ÁSZ-elemzések

ÁSZ-elemzés: így előzhetőek meg a közbeszerzési szabálytalanságok
A jól kialakított belső kontrollrendszer és integritási kontrollok rendszere, valamint a kockázaton alapuló érdemi ellenőrzés hozzájárulhat a közbeszerzések szabályszerűségi és korrupciós kockázatainak felismeréséhez - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. Az elemzők emellett hangsúlyozzák: a közbeszerzések során akkor biztosítható a közpénzek átlátható elköltése, és a tisztességes piaci verseny megvalósulása, ha a közbeszerzési rendszer minden szereplője betartja a jogszabályokat és szem előtt tartja az Alaptörvényben foglalt értékek megvalósítását.

Európai helyreállítási terv - lehetőségek és kockázatok
Hosszútávon is növelheti Magyarország államadósságát a NextGenerationEU alap, más néven európai helyreállítási terv hitelből finanszírozott része - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzői. A Költségvetési Tanács munkáját, ezáltal a 2022-es központi költségvetés megalkotását is támogató elemzés bemutatja az összesen 750 milliárd euró összértékű helyreállítási alap, azon belül is a mintegy 5900 milliárd forint Magyarországnak biztosított keret felhasználásának lehetőségeit, várható gazdasági hatásait, illetve költségvetési és makrogazdasági kockázatait. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a mintegy 3400 milliárd forintos hitel felvétele lehetőség Magyarország számára a gazdaság újraindítására, azonban annak igénybevétele - a lehetőségek bővülése mellett - az ország külső sérülékenysége és adósságpályája szempontjából kockázatot is jelent.

Makkai Mária - Erdélyi Zoltán: Közpénzügyi rendszerek ellenőrzési és szabályozási kihívásai
Napjainkra a digitalizáció az egész világon és Magyarországon is átszövi a gazdaság és a társadalom működésének legtöbb területét. Az adatok és információk mennyisége, azok minél gyorsabb feldolgozásának követelménye folyamatos digitális fejlődést követel meg az állami szereplők részéről. Mindezt a pandémiás helyzet tovább fokozta, mintegy nyomást gyakorolva a szervezetekre a digitális átállás szinte azonnali megvalósítása érdekében. E körülmények eredőjeként az államháztartás szervezeteinek működése immár szerteágazó és mindent behálózó informatikai rendszerek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen lenne.

Szempontok felelős állami cégvezetőknek
A fenntarthatóság és a továbblépés kulcseleme, hogy a tulajdonosi joggyakorló a társaságok vezetőivel szemben olyan követelményeket határozzon meg, amelyek magukban foglalják a napjainkban igen dinamikus változások által generált kihívásokat is - többek között erre hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői az állami tulajdonú gazdasági társaságok felelős vezetője szerepéről szóló elemzésükben. Az ÁSZ 2017. és 2020. között összesen 51 állami tulajdonban álló gazdasági társaságnál értékelte a vezetői teljesítményt, így a tapasztalatait összegezve rálátást nyert a felelős vezetés lényeges elemeire, amelyek a közpénzzel, közvagyonnal való hatékony, eredményes gazdálkodás, így a jól irányított állam szempontjából kulcsfontosságúak. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy az állami társaságok eredményes és hatékony működése nagymértékben függ a vezető teljesítményétől.

A digitalizáció átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az adórendszert
A költségvetési bevételek biztosítása érdekében az államnak alapvető érdeke, hogy az adókból származó bevételekhez úgy jusson hozzá, hogy azzal visszaszorítsa a feketegazdaságot és előtérbe helyezze a gazdaság kifehérítését. Az adórendszer hatékonyságának növelése pedig megkívánja, hogy az adókból származó bevételek beszedésére minél teljesebb körben, minél egyszerűbben és minél olcsóbban kerüljön sor. Az Állami Számvevőszék digitális eszközök adózásban történő alkalmazásáról szóló elemzése azt mutatja be, hogy az adórendszer hatékonyságának növeléséhez hogyan járult hozzá a digitalizáció eszközeinek megjelenése az adózás területén. Az elemzés rámutat: a digitalizációs fejlődés hatására a magyar áfarés a korábbi időszakra jellemző 20% körüli mértékről 6,6%-ra csökkent, amely mérték alacsonyabb, mint az európai uniós, vagy a V4 országok átlagos áfarése. Az áfarés csökkenése az áfabevétel beszedésének növekvő hatékonyságát mutatja.

Az átlátható gazdálkodás alapja a szabályszerű számvitel
A törvényes működés alapvető feltételeit biztosítja a számviteli szabályzatok megfelelő kialakítása, valamint a belső kontrollrendszer szabályszerű működtetése a gazdálkodó szervezeteknél - erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék számviteli szabályzatok szerepéről készített friss elemzése. Az elemzés rámutat, hogy ezek hiánya, vagy nem megfelelő működtetése nagymértékben veszélyezteti a forrásokkal való célszerű, eredményes és szabályszerű gazdálkodást, kockázatot jelent a közpénzek rendeltetésellenes felhasználására, alapot adhat a pazarlásra, a visszaélésekre, mindez pedig korrupciós kockázatot hordozhat. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a törvények szerinti számviteli rend nélkül a vezetés nem kap naprakész, pontos információkat az általa vezetett szervezet működéséről és gazdálkodásáról. Ennek következtében nem megfelelő és nem megalapozott döntések születhetnek.

Erdélyi Attila - Dr. Pulay Gyula: Mérhető hozzájárulás a tisztább energiaellátáshoz
Az ENSZ által meghirdetett 7. Fenntartható Fejlődés cél megvalósításához, azaz a tiszta energia elérhetőségéhez minden országnak hozzá kell járulnia, mivel csak közös erőfeszítésekkel csökkenthető az energiatermelés és -felhasználás környezetet károsító hatása. Az ÁSZ elemzői feltárták, hogy a nemzetközi és a hazai célkitűzések, és az ezek megvalósítását mérő indikátorok megfeleltethetőek egymással, ennek köszönhetően ellenőrzés révén is számszerűsíthető, hogy Magyarország milyen mértékben járul hozzá a tisztább energiaellátás világméretű céljának eléréséhez.

Erősödő versenyképesség a felsőoktatásban
A 2012-től bekövetkezett változásoknak köszönhetően a hazai felsőoktatás képzési szerkezete számos tekintetben összhangba került a munkaerőpiac igényeivel - erre világít rá az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Emelkedett a műszaki diplomások, az agrártudományi végzettségűek és az informatikusok száma. A bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdasági és természettudományi végzettségűek száma és aránya csökkent. Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítását a szabályozásban bekövetkezett változások támogatták, az oktatás minőségének intézményi- és rendszerszintű értékelése azonban nem volt teljeskörűen biztosított. Az ÁSZ elemzői aláhúzzák, hogy a magyar felsőoktatás egyik kitörési pontja a teljesítményelvű, a gazdasági szereplők igényeit jobban kielégítő felsőoktatás megteremtése.

Erősíteni kell a digitális pénzügyi tudatosságot
Tanulni kell a digitális pénzügyi szolgáltatások helyes alkalmazását - többek között erre világít rá az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a koronavírus világjárvány késleltetett hatásai, illetve új következményei arra hívják fel a figyelmet, hogy erősíteni kell a lakosság pénzügyi tudatosságát. Az ÁSZ elemzői kiemelik: a digitalizáció olyan, a mindennapokat érintő kihívás, ahol az új pénzügyi lehetőségekhez a lakosság igyekszik folyamatosan alkalmazkodni. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az innovatív szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan elengedhetetlen a lakosság széleskörű edukációja.