Ez történt 2021 márciusában

Márciusban megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma, amely a rezilienciát helyezi a fókuszába. Emellett számos érdekes és tanulságos ÁSZ-elemzést is bemutattunk és tudósítottunk a Pénzügyi Szemle 2020-as évértékelő üléséről.


Megjelent az új Pénzügyi Szemle

Fókuszban a reziliencia - Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/1-es száma
Az új lapszám fókuszában a reziliencia áll. Megismerhetjük a gazdasági rezilienciát és a Gazdasági és Monetáris Unió mélyülésének egyes mechanizmusait, továbbá a magyar űripar-fejlesztés lehetőségeit. Ezen kívül olvashatunk a koronavírus-válság makrogazdasági hatásairól Magyarországon, valamint a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda elméleti és gyakorlati vetületeiről. Terítéken van még a hazai önkormányzatok pénzügyi zavarainak témája az adósságkonszolidáció és az önkormányzati rendszer reorganizációjának tükrében. Tanulmányainkban a hazai direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségeiről, valamint a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatásáról az OECD országokban olvashatnak az érdeklődők. Szakirodalmi szemlénkben két érdekes könyvet mutatunk be a vállalati compliance funkció kiteljesedéséről.

Kiemelkedően eredményes évet zárt a Pénzügy Szemle 2020-ban
A Pénzügyi Szemle, az Állami Számvevőszék közpénzügyi szakfolyóiratának szerkesztőbizottsága 2021. március 4-én évértékelő, és előretekintő ülést tartott. Az ülésen Németh Erzsébet felelős szerkesztő ismertette a 2020. év tudományos, szakmai eredményeit. Elmondta, hogy a Pénzügyi Szemle idézettsége nőtt, a hagyományos lapszámok mellett két, aktuális témákat feldolgozó különszámot is megjelentetett, valamint 2021-től a lap cikkei a kínai CNKI adatbázison keresztül is elérhetővé válnak. Az ülésen Domokos László, a szerkesztőbizottság elnöke felvázolta a jövőre vonatkozó célkitűzéseket, és javaslatot tett a következő év fókusztémáira. Az előterjesztést a bizottság megvitatta és támogatta.

ÁSZ-elemzések

Dr. Simon József - Nagy Adrienn: Elkészült az Állami Számvevőszék államadósság-mutatóval kapcsolatos kockázati elemzése
Az Állami Számvevőszék elemzéseivel segíti a Költségvetési Tanács munkáját. Ezért célul tűzte ki egy olyan tanulmány elkészítését, amely bemutatja az államadósság-szabály teljesülését rövid- és középtávon befolyásoló kockázati tényezőket. Ennek megfelelően az ÁSZ által nyilvánosságra hozott jelen elemzésében második alkalommal tárta fel a kockázati tényezőket az államadósság-mutató összetevőihez kapcsolódó indikátorok alapján. Az ÁSZ arra mutatott rá, hogy a COVID-19 járvány előtti időszak jellemzően pozitív folyamatai alapot nyújtottak a járvány okozta válság kezeléséhez. Az elemzés által beazonosított negatív kockázatok kezelése azonban szükséges annak érdekében, hogy az államadósság újra fenntartható csökkenő pályára kerüljön.

Horváth Bálint - Dr. Vincze Márton: A hálapénz kivezetése jelentősen javíthatja az egészségügy integritását
A paraszolvencia (köznyelven: hálapénz) az egészségügyben komoly veszélyt jelent az integritásra és a korrupció egyik formájának is tekinthető. A beteg azt érzi, hogy egy olyan szolgálgatásért kell külön fizetnie, ami neki egyébként is járna, az érintett orvosnál pedig hivatásának becsülete csorbul. E káros szokás megszüntetésével jelentősen javulhat az egészségügy integritása.

Erősíteni kell a turizmus válságállóságát
A turizmus és a vendéglátás sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az ágazati stratégiák, a kockázatok és egyes szolgáltatástípusok újragondolására - erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék elemzése, amely a turizmus helyzetét értékelte a COVID-19 világjárvány előtti és alatti időszakban. A turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat. A 2020-ban kitört koronavírus világjárvány azonban megmutatta az ágazat sérülékenységét. Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a turizmus időbeli és térbeli koncentrációja, a kifejezetten külföldi látogatókra szabott, a helyi és belföldi lakosság számára kevésbé elérhető szolgáltatások, valamint a turizmus egyes adottságai (szálláshely koncentráció, tömeges turizmusra épülő attrakciók, ültetett vendéglátás) csökkentik az ágazat és a szereplők válságállóságát.

Jelentősen nőttek az önkormányzati adóbevételek 2018-2019-ben
Majdnem minden magyar települési önkormányzat élt a helyi adók alkalmazásának lehetőségével 2018-19-ben, az azokból származó bevételek az önkormányzatok költségvetési bevételeinek mintegy egyharmadát tették ki. Az Állami Számvevőszék elemzői rámutatnak, hogy 2018-2019-ben - tehát a COVID-19 világjárvány okozta válságot megelőzően - az önkormányzatok helyi adóbevételei az infláció mértékét jelentősen meghaladóan, 8-9 százalékot növekedtek, a helyi iparűzési adóbevétel pedig még ennél is nagyobb mértékben, több mint 10 százalékot emelkedett. Az ÁSZ elemzői bemutatják a helyi adók önkormányzati gazdálkodásban betöltött szerepét, a helyi adóztatás főbb jellemzőit, megalapozva ezzel az ÁSZ közeljövőben induló, az önkormányzatok helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységére vonatkozó ellenőrzését.

dr. Benedek Mária - dr. Felföldi Izabella: Átfogó átalakításra szorul a beszámolók közzétételi, letétbe helyezési rendszere
Az Állami Számvevőszék ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy a közhiteles nyilvántartásban fellelhető számviteli beszámolók nem minden esetben voltak hitelesnek tekinthetők. A gazdasági társaságok és a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásokban megtalálható számviteli beszámolóinak a tartalmát, az adatokat és információkat a számvevőszéki ellenőrzés során feltárt tények jelentős arányban nem támasztották alá. Mindezek alapján - az ellenőrzési tapasztalatok felhasználásával - indokolttá vált, hogy az ÁSZ elemzésben mutassa be a számviteli beszámoló elkészítésével, közzétételével és letétbe helyezésével kapcsolatos tapasztalatait, illetve a jogszabályokban fellelhető ellentmondásokat. A közhiteles nyilvántartásokban szereplő beszámolók nem minden esetben közhitelesek, azonban hitelesnek kellene lenniük - világít rá az Állami Számvevőszék elemzése 311 számvevőszéki jelentés megállapításainak összegzése alapján.

Magabiztosabbak, de kockázatkerülők a fiatalok
Pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatási hallgatók, a pénzügyi tájékozottságuk szintje ugyanakkor nem változott - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék kutatása, amelyet 2013 után, 2020-ban végeztek el újra azonos módszertannal. A tudományos kooperáció keretében megvalósuló kutatás rámutatott, hogy a fiatalok nagyobb mértékben értékelték túl pénzügyi-gazdasági ismereteiket, mint 2013-ban, ugyanakkor hasonlóan kockázatkerülők. Fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, leginkább biztonsági tartalékra gyűjtenek. A kutatók az adatokat értékelve felhívják a figyelmet arra, fontos, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, ezért a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására szükséges további hangsúlyt helyezni.

Dr. Pulay Gyula: Az egyenlőtlenségek csökkentését célzó programok eredményességének ellenőrizhetősége
Az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok egyike az országok közötti és országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Magyarországon számos olyan intézkedés született, amelyek az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentését is szolgálják. Ezért az Állami Számvevőszék munkatársai megvizsgálták, hogy ezen intézkedések eredményességének számvevőszéki ellenőrzése révén bemutatható-e Magyarország hozzájárulása az ENSZ célkitűzésének megvalósításához.

dr. Kádár Kriszta - Klinga László: Az önkormányzati holdingok gazdálkodásának hatásai az önkormányzatok vagyoni helyzetére
Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak jobb minőségű és rugalmasabb ellátását teszik lehetővé, azonban veszteséges gazdálkodásuk, adósságaik a kormányzati szektor hiányát és adósságát is befolyásolhatják. Az ÁSZ elemzői hat önkormányzati holding pénzügyi mutatóit, eredményét, kötelezettségeit, követeléseit, adósságát, valamint a tulajdonos önkormányzatok szerepvállalását, a társaságok gazdálkodásából fakadóan a pénzügyi és vagyoni helyzetének változásait elemezte a 2017-2019. évek vonatkozásában. Az elemzés eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.