Hírek

Elhunyt Horváth János, a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottságának tagja

2019. november 26. 17:52:37
Elhunyt Horváth János közgazdász, politikus, a Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, az Országgyűlés korábbi korelnöke. Az Országgyűlés korábbi korelnöke 1945 és 1947 között nemzetgyűlési, 1998 és 2014 között parlamenti képviselőként tevékenykedett.

Horváth János 1921-ben a Fejér megyei Cecén született falusi kisgazda családba. Édesapja halála után Budapestre Felsőkereskedelmi Gimnáziumba került, ahol aktívan részt vett a diákélet szervezésében a cserkészet mellett egyik vezetője volt a Soli Deo Glória diákszervezet középiskolai önképző körének. Érettségi után 1940-től könyvelőként dolgozott, munka mellett elvégezte a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karát. A II. világháború alatt a német megszállást követően a földalatti diákmozgalom nyomdászaként több százezer szórólapot készített, 1944 decemberében emiatt a Gestapo letartóztatta, majd halálra ítélték, de a börtönből Budapest ostroma alatt sikerült megszöknie.

Az 1945-ös választáson a kisgazda jelöltjeként nemzetgyűlési képviselővé választották. Parlamenti munkája során a nemzeti újjáépítés gazdasági kérdéseivel foglalkozott, tagja volt a forint bevezetését kidolgozó munkabizottságnak, 1946 augusztusában. A magyar nép elleni összeesküvés vádjával (Mistéth Endre Kisgazda-párti építési és közmunkaügyi miniszter elleni perben) 1947 januárjában letartóztatják, négy év kényszermunkára ítélték, parlamenti mandátumától megfosztották. Szabadulása után 1951-től fizikai munkásként, majd műszerészként dolgozott. 1956-os forradalomban ismét közéleti szerepet vállalt az Országos Újjáépítési Tanács elnöke lett. Amerikába jutásáról így vallott: "Fontos tény, hogy én nem emigráltam. A forradalom küldöttjeként mentem ki Washingtonba és az ENSZ-be, hogy rávegyem az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy beszélgessenek a magyar ügyről, aztán ott maradtam 41 évig."

Amerikában 1958-tól 1966-ig a Columbia Egyetemen tanult, közgazdaság-tudományból doktorált, majd 1968-tól különböző egyetemeken (Butler, California, Virginia) oktatott. Köztiszteletben álló professzorként aktív közszereplője volt az amerikai közgazdász szakmai szervezeteknek, tagja volt az Amerikai Közgazdasági Társaságnak és az Amerikai Statisztikai Társaságnak is. Közgazdasági folyóiratokban publikált az American Economist, American Economic Reviewban jelentek meg cikkei az infláció, jövedelem-újraelosztás, vállalat-koncentráció, növekedés-elméletek, agrár-gazdaság témakörében. Az 1976-ban megjelent könyve Kínai technológia transzfer a harmadik világba (Chinese technology transfer to the Third World: A grants economy analysis; Praeger 1976), Kína által 1952-1970 között a fejlődő országoknak nyújtott segélyek hasznosulásával, támogatás-felhasználás hatékonyságának mérésével foglalkozott. Közgazdasági, statisztikai módszerekkel, összehasonlító skálát alkotva elemezte a segélyprogramokra fordított erőforrások hasznosulását.

Horváth János (középen), az Állami Számvevőszék konferenciáján
Horváth János (középen), az Állami Számvevőszék konferenciáján, 2016.10.13-án


Közgazdasági gondolkodására nagy hatással volt Adam Smith, akinek láthatatlan kéz elméletét (monopóliumok árakat befolyásoló szerepét), a 70-es évek amerikai autóipari nagyvállalati koncentrációját elemezve kritizálta. Statisztikai mutatókkal jellemezte az autóiparban és dohányipariban tapasztalható vállalati koncentráció árbevétel, létszám, profit statisztikai jellemzőit (Javaslat a vállalati koncentráció átfogó mérésére 1981, Southern Economic Journal). Leírta az egymással összejátszó monopóliumok, oligarchiák szabad versenyt, szabad piacot befolyásoló negatív hatását.

Amerikában társadalmi szerepvállalása az 1958-ban New Yorkban létrehozott amerikai magyar Kossuth Alapítvány szervezésével kezdődött. Politikai közszereplővé 1992-ben vált, amikor a Republikánus Párt felkérte Indiana 10. számú választókerületében képviselőjelöltnek.

Magyarországra 1997-ben költözött végleg vissza, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem vendégprofesszora lett. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. 2007-ben megkapta az amerikai Truman-Reagan Szabadság Emlékérmét, majd az amerikai magyar emigrációban végzett tevékenysége, közéleti szerepvállalása, példaértékű életútja elismeréseként 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki.

Horváth János professzor a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottsági tagjaként szerepet vállalt a folyóirat szakmai, tudományos színvonalának emelésében, javaslataival, témafelvetéseivel hozzá járult a hazai közgazdaságtudomány és közpénzügyi tudatosság fejlődéséhez, jobbá tételéhez. Töretlen optimizmusa, a tudásba vetett hite példaértékű volt. Egyik utolsó interjújában évszázados élettapasztalatával a tudásra, jóakarat bízta a világot, az alábbiakkal zárta válaszát: "A múlt évszázadban minden exponenciálisan felgyorsult. Ebben az évszázadban annyi minden történt, mint az előző évezred folyamán összesen. A jövőt kémlelve látok okot aggodalomra, de ugyancsak látom a boldogulás eszközeit, útjait. ...A tudás nem fogy el, sőt teremtődik a tudás által. A tudás az egyetlen dolog, aminek termelésekor a csökkenő hozadék törvénye nem érvényes. Már csak az a kérdés: az emberek hogyan élik majd meg a tovább formálódó világot? Erre a kérdésre megnyugtató választ adhatok: két dologra lesz szükség, tudásra és jóakaratra."


Emlékét megőrizzük!


Pénzügyi Szemle Szerkesztőbizottság