Előadásának első felében Dr. Kovács Diána bemutatta a pénzügyi sérülékenység és a pénzügyi tudatosság kapcsolatát a 2008-as világválságot követően és annak hatásait Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a válság hatására a pénzintézetek kockázatviselési hajlandósága erőteljes csökkenést, a hazai vállalkozások finanszírozási lehetőségei szűkültek és drágultak, a forint pedig gyengült, ami összességében jelentősen sérülékenyebbé tette a háztartásokat.
Mindezekre válaszul kormányzat és az MNB több, kockázatokat és sérülékenységet mérséklő intézkedést léptetett életbe, az ÁSZ pedig meghatározó szerepet vállalt a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésében, amely lépések eredményeként sikerült csökkenteni a lakosság pénzügyi sérülékenységét.
Dr. Kovács Diána előadásában bemutatta a digitális fejlődést célzó stratégiákat, a fintech vállalatok szolgáltatásait és a közösségi finanszírozás (crowdfunding) fontosságát. Kitért a BigTech cégek - Google, Apple, Amazon, eBay, Facebook, Samsung - szolgáltatásaira, hangsúlyozva, hogy ezek a vállalatok pénzügyi szolgáltatások keretein belül elsősorban fizetési szolgáltatásokat kínálnak, ezen felül információ technológia, fogyasztási cikkek értékesítésével és hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. A projektvezető hangsúlyozta, hogy komoly kockázatokat hordoznak a fintech pénzügyi megoldások, nem rendelkeznek bankfiókokkal, ATM-ekkel és nem tagjai az OBÁ-nak sem.
2020 novemberében az ÁSZ Pénzügyi Tudatosság Projektje online felmérést készített a háztartások pénzügyi szokásairól, melynek célja annak feltérképezése volt, hogy a jelen járványügyi helyzet és a digitalizáció következtében kialakult újabb és újabb pénzügyi megoldások miként befolyásolják a háztartások vásárlási, bankolási szokásait, az emberek menynyire ismerik a digitális kor adta pénzügyi lehetőségeket.
A felmérés alapján az látszik, hogy a kérdőívet kitöltők otthonosan mozognak a digitális térben, hiszen szinte mindegyikük szokott interneten vásárolni és megbízhatónak tartja az internetes vásárlást. A bankolási szokásokat tekintve is nagy számban használnak netbankot, vagy akár mobilbankot is a megkérdezettek, ugyanakkor erre jellemzően nem a pandémia okozta kényszer hatására tértek át, hanem már korábban is élvezték a digitális szolgáltatás előnyeit. A megkérdezettek 55 százaléka nem tartja kockázatosnak a bankon kívüli pénzátutalási módokat, míg 45 százalékuk igen, az látszik, hogy nagy a megosztottság és a bizonytalanság.
2020 novemberében az ÁSZ Pénzügyi Tudatosság Projektje online felmérést készített a háztartások pénzügyi szokásairól, melynek célja annak feltérképezése volt, hogy a jelen járványügyi helyzet és a digitalizáció következtében kialakult újabb és újabb pénzügyi megoldások miként befolyásolják a háztartások vásárlási, bankolási szokásait, az emberek menynyire ismerik a digitális kor adta pénzügyi lehetőségeket.
A felmérés alapján az látszik, hogy a kérdőívet kitöltők otthonosan mozognak a digitális térben, hiszen szinte mindegyikük szokott interneten vásárolni és megbízhatónak tartja az internetes vásárlást. A bankolási szokásokat tekintve is nagy számban használnak netbankot, vagy akár mobilbankot is a megkérdezettek, ugyanakkor erre jellemzően nem a pandémia okozta kényszer hatására tértek át, hanem már korábban is élvezték a digitális szolgáltatás előnyeit. A megkérdezettek 55 százaléka nem tartja kockázatosnak a bankon kívüli pénzátutalási módokat, míg 45 százalékuk igen, az látszik, hogy nagy a megosztottság és a bizonytalanság.
Dr. Kovács Diána előadásának végén hangsúlyozta az edukáció fontosságát és a pénzügyi tudatosság fejlesztését. Rámutatott, hogy már kisiskolás korban, tudatosan építkezve meg kell kezdődnie a pénzügyi magatartás erősítésének és a fiatalok szemléletformálásának. Szükséges a pénzügyi és technológiai képességek fejlesztése, a felhasználók ismereteik birtokában történő felelős, tudatos és megalapozott döntéseinek meghozatala - húzta alá a projektvezető.