A kutatás-fejlesztési kiadások GDP-hez mért aránya az Európai Unióban 2,3 százalék volt 2020-ban, ami a 2019-es évhez képest stagnálást, 2010-hez mérten 0,3 százalékpontos emelkedést jelentett. Magyarország a régión belül Csehországot követve a második helyen szerepel ezen statisztika alapján. 

A lenti ábra mutatja az egyes országok kutatás-fejlesztése fordított forrásait a GDP arányában a 2020-as évre vonatkozóan. Arányaiban a legtöbbet Belgium és Svédország költi K+F-re, a GDP 3,4 százalékát, majd következik Ausztria és Németország 3,2-3,1 százalékkal. A kimutatás másik véglete Románia, ahol mindössze 0,5 százalék ez az arány, de ugyancsak alacsony értékeket mértek a statisztikusok Máltán és Lettországban, egyaránt 0,7 százalékot.

A régiónkban Csehországban a legmagasabb a K+F kiadások aránya 2,0 százalékkal, Magyarországon 1,6 százalékot, Lengyelországban 1,4 százalékot, Szlovákiában 0,9 százalékot regisztráltak 2020-ban.

A K+F költések tendenciája az EU egészében emelkedő, míg ugyanis 2010-ben még a GDP 2,0 százalékát, addig 2020-ban 2,3 százalékot költötték erre a célra a gazdasági blokk szereplői. Volt ugyanakkor az időszakban három ország – Finnország, Írország, Luxemburg -, ahol csökkentek a kiadások ebben az évtizedben. A régiónk az EU-átlagnál tempósabban növelte a K+F kiadásokat, Magyarországon például 2010 és 2020 között 1,1 százalékról ugrott ez a kiadás 1,6 százalékra.

Az eredeti elemzés itt érhető el.