Hírek

Németh Erzsébet: pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatásban tanuló fiatalok

2021. április 16. 10:15:01
Magabiztosabbak, de kockázatkerülők a fiatalok - mutatta be a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról készített ÁSZ-felmérés eredményeit Dr. Németh Erzsébet, a kutatások vezetője az ÁSZ "Pénzügyi kultúra 2021 - Az oktatástól a bankolásig, és ami mögötte van" című online konferenciáján.

A kutatók 2013 után 2020-ban azonos módszertannal mérték fel a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját. A kutatás célja - az eredeti kutatás ide kattintva érhető el -, hogy képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző fiatalok (2557 válaszoló a 2020-as felmérésben) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában végzett korábbi kutatást követő hét év alatt - ismertette Dr. Németh Erzsébet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje nem változott a 2013-as, illetve a most elvégzett felmérés között - mutatott rá a kutatásvezető. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok, akik huzamosabb ideig külföldi éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben. A hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbség mutatkozott. A kutatásokban használt úgynevezett Énkép Index azt méri, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. E szerint a hallgatók mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecslők aránya 38,6 százalék, az alulbecslőké pedig 10,4 százalék. 2020-ban a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest.

Németh Erzsébet: pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatásban tanuló fiatalok

A kutatás feltételezte, hogy a kockázatvállalás szintjét az énkép, nem pedig a valós pénzügyi tudás határozza meg. A hallgatók azonban a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően - mintegy 80 százalékban - kockázatkerülők. Az indokolatlan kockázatkerülés azonban negatív hatással is járhat, hiszen visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá - hívta fel a figyelmet Dr. Németh Erzsébet.

A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal. A hallgatók elsődleges jövedelmi forrása a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj. A 2013-as adatokat a friss kutatás adataival összevetve látható, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett. Ma már a hallgatók 90 százalékának van megtakarítása, amelynek átlagértéke a nettó havi jövedelmük 130 százaléka. A hallgatók legnagyobb arányban biztonsági tartalék képzésére gyűjtenek - hangsúlyozta Dr. Németh Erzsébet.

A kutatás összességében megállapította, hogy miközben a pénzügyi tájékozottság szintje annak ellenére nem változott, hogy a vizsgált időszakban egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, az attitűdök területén pozitív változások figyelhetők meg. A hallgatók magabiztosabbak a pénzügyek területén, fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, illetve biztonsági tartalékképzésre gyűjtenek. Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelés során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán túl azok gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására - mutatott rá a kutatásvezető.