Előadásában Dr. Vargha Bálint Tamás kifejtette, hogy az ÁSZ első ízben 2016-ban mérte fel és értékelte a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket. A felmérés eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy a képzések igen rövidek voltak, a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása gyakran nem volt biztosított, elmaradt az eredményesség visszamérése. A kutatás eredményei nyomán számos állami kezdeményezés valósult meg, ami alapján indokolt volt, hogy az ÁSZ ismételten felmérje a pénzügyi kultúra fejlesztés jelenlegi helyzetét.

A 2020. évi kutatás célja - a kutatás ide kattintva érhető el -, hogy átfogó képet adjon az állampolgárok pénzügyi kultúrájának fejlesztését célzó kezdeményezésekről. Cél annak értékelése, hogy történt-e előrelépés a pénzügyi ismeretek oktatásában Magyarországon 2016 óta. A kutatás emellett fókuszba emeli a pénzügyileg sérülékeny csoportok érintettségét, a vállalkozói ismeretek, valamint a nyugdíjas évekre szóló stratégia megjelenését is az egyes képzésekben - hangsúlyozta előadásában a projektvezető.

Dr. Vargha Bálint Tamás hangsúlyozta: jelentős pozitív változás, hogy háromszor annyi honfitársunk részesült pénzügyikultúra-fejlesztő képzésben, mint azt megelőzően, a résztvevők száma 461 ezer főről egymillió 310 ezer főre ugrott 2016 és 2020 között. A képzésben résztevők csaknem 85 százaléka diák, míg 15 százaléka felnőtt volt a 2020-as felmérés alapján, továbbra is felülreprezentáltak tehát a diákok. Emellett a vizsgált időszakban a képzést folytató intézmények száma 70-ről 104-re, míg a képzési programok száma 40-ről 122-re emelkedett. Előrelépést jelent továbbá, hogy a képzések átlagos időtartama hosszabb lett, megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos képzések.

A nyugdíjaskori tartalékolási stratégiák oktatásának elterjedtsége azt mutatja, hogy a képzéseket folytató szervezetek felismerték: ez a demográfiai folyamatok miatt elengedhetetlen. Üdvözlendő, hogy az időskori gondoskodás a pénzügyi ismeretekben is előtérbe került. Fontos nemzetgazdasági érdek - és az ezzel foglalkozó intézményeknek is érdeke - a társadalmat a nyugdíjas évekre felkészíteni - húzta alá a projektvezető.

A pénzügyi kultúra több, mint takarékoskodás, annak szerves része kell, legyen a jövedelem megtermelésével kapcsolatos ismeret. A befektetési és vállalkozási ismeretek oktatása továbbra sem prioritás. Nemzetstratégiai szempontból is fontos, hogy elsősorban a bérből élő, különféle fogyasztási minták csapdájában vergődő személy képe lebeg előttünk, vagy az entreprenőr innovátor van a pénzügyi kultúra képzések fókuszában. Tehát a képzések szervezőinek szeme előtt továbbra is a "bérből élő" személy képe lebeg és kevésbé fordítanak figyelmet arra, hogy agilis, vállalkozó felfogású állampolgárokat is képezzenek. Szükséges törekedni arra is, hogy ne csupán a pénz tudatos elköltésével, hanem a jövedelem megszerzésével kapcsolatos ismeretek köre is bővüljön - hangsúlyozta Dr. Vargha Bálint Tamás.

A képzés célcsoportjai között megjelentek a pénzügyileg sérülékeny csoportok. A felnőtteknek szóló képzések java része azonban nem veszi figyelembe a célcsoportok jövedelmi helyzetét, társadalmi hátterét, így a munkanélküliek, nyugdíjasok és vállalkozók alacsony számban jutnak számukra kidolgozott speciális, a pénzügyi kultúrát fejlesztő edukációhoz. Indokolt lenne a képzési programokban nagyobb figyelmet szentelni a felnőttek - ezen belül is a pénzügyileg sérülékeny csoportok - pénzügyi tudatosságának fejlesztésére - mutatott rá az ÁSZ projektvezetője.