2021. szeptember 24. 15:00

„Pénzügyi kultúra kutatások” munkacsoport

Hazánk jólétének és pénzügyi biztonságának, versenyképességének előmozdításához és megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy mérsékeljük azokat a nemzetgazdasági kockázatokat, amelyek az állampolgárok nem kellően megalapozott, illetve esetlegesen félrevezetésen alapuló pénzügyi döntéseiből erednek. Az egyre komplexebb pénzügyi termékek és szolgáltatások megértéséhez, a kockázatok számszerűsítéséhez, de általában a saját igények megfogalmazásához is átfogó pénzügyi ismeretekre lenne szükség. Mivel a pénzügyi kultúra fejlesztése minden gazdasági szereplő együttes érdeke, számos szervezet indított programokat. Ezek eredményességét, a pénzügyi kultúra fejlesztésének helyzetét mérik a Metropolitan Egyetem kutatói és tudományos szakmai partnerei. 

A kutatócsoport tagjai:

  • Béres Dániel PhD,
  • Huzdik Katalin PhD és
  • Prof dr. Németh Erzsébet, a kutatócsoport vezetője

Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról (2012 és 2020)

A magyar lakosság pénzügyi kultúrájának szintjéről számos tanulmány jelent meg az elmúlt években. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű 2012 februárjában széles szakmai és tudományos együttműködésében megvalósult „Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról” tudományos kutatás.

A kutatások célja volt, hogy a tudományos kooperáció révén átfogó képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző magyar fiatalok pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról. A 2012-ben végzett kutatás a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében tett erőfeszítések eredménytelenségére hívta fel a figyelmet. A kutatást 2020-ban megismételtük.

 

penz_iq


A megismételt kutatás eredményei azt mutatják, hogy miközben a pénzügyi tájékozottság szintje annak ellenére nem változott, hogy a vizsgált időszakban egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi kultúra fejlesztésére, az attitűdök területén pozitív változások figyelhetők meg. A további okok feltárása érdekében a kutatócsoport 2016-ban egy országos szintű, kérdőíveken alapuló felmérés megvalósításával értékelte a hazai pénzügyi kultúra kezdeményezések helyzetét.

A hazai pénzügyi kultúra kezdeményezéseket értékelő kutatások

Felmérésünk eredményei szerint a fejlődés egyik gátja az lehetett, hogy bár a közoktatásban tanulók jelentős hányada részesült jellemzően nonprofit szervezetek által nyújtott, pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésben, ezek a képzések igen rövidek, alig pár órásak voltak, illetve jellemzően az eredményesség visszamérése – és ennek hiányában a képzések megfelelő átalakítása – elmaradt. Kockázatot jelentett továbbá, hogy a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása, nyilvános elérhetősége nem volt jellemző.

A 2020-ban megismételt kutatás eredményei azt mutatták, hogy míg a képzések volumene, a képzési programok, és az azon résztvevők száma jelentősen nőtt 2016-hoz képest, addig a képzések minőségbiztosítottsága nem javult.

Pénzügyi személyiség teszt

A Pénziránytű Alapítvány támogatásával prof. dr. Németh Erzsébet a kutatócsoport vezetője egy pénzügyi személyiségtesztet alkotott, melynek eredményei egy későbbi kutatás alapjául szolgáltak. A kérdőív közérthetően megfogalmazott, könnyed stílusának és a kitöltés után elolvasható automatikus kiértékelésnek köszönhetően komoly érdeklődést váltott ki az oldal látogatói körében; a tesztet két hét alatt több mint háromezren töltötték ki. A tudományos eredmények azt mutatják: a pénz használatához kötődő magatartásminták valódi mozgatórugói nem ismerhetőek fel mindössze egy-két jellemző szokás alapján a pénz gyakorlati kezelését, a beosztás és a megtakarítás képességét sokszor olyan rejtett tulajdonságaink határozzák meg, melyeket nem csak a felületes szemlélő, de sokszor saját magunk sem ismerünk valódi összefüggéseikben. A teszt elérhető a Pénziránytű Alapítvány weboldalán (www.penziranytu.hu).

A társadalmi, gazdasági környezet változásainak hatása a pénzügyi kultúrára az OECD 2010, 2015. és 2018 felmérései alapján

A kutatássorozat eredményei azt mutatják, hogy számos szignifikáns változás történt a három adatfelvétel között. 2018-ban kevesebben bízták másokra pénzügyi döntéseiket, illetve küzdenek pénzügyi problémákkal, ugyanakkor kevesebben készítenek költségvetést. A magyarok kevésbé megfontoltak a pénzügyeik területén, szívesebben költik a pénzüket, és kevéssé tűznek ki hosszú távú célokat. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 2010-ben jellemző személyes pénzügyi krízis (eladósodottság, megszorítások, munkanélküliség) után a magyarokat 2015-ben a felszabadultság jellemezte: az elhalasztott fogyasztás után a költekezés volt a jellemző. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ezt a korábbiaktól eltérően nem hitelfelvételből, hanem a megnövekedett jövedelem felhasználásával történt. 2018-ra a korábbi tendencia folytatódott.

A pedagógusok pénzügyi kultúráját felmérő kutatás

A kutatás célja a pedagógusok pénzügyi kultúrájának felmérése. A felmérés különösen azért fontos, mert a tanároknak a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából multiplikátor hatása van, az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A kutatás eredményeinek feldolgozása folyamatban van, a Kutatási jelentés megjelenése 2021 novemberében várható.

Széleskörű szakmai, tudományos együttműködés

A kutatások témájának meghatározó fontosságát jelzi, hogy számos kutató, intézményi és egyetemi partner vett részt a kuatásokban, illetve támogatta azok megvalósulását, így többek az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Gaál Ferenc Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Pénziránytű Alapítvány és az Econvenció Alapítvány. Ezen kívül számos kutató csatlakozott: Deák-Zsótér Boglárka (CORVINUS), Kiri Henriett (GFE), Kovács Péter (SZTE), Mészáros Aranka (SZIE) és Luksander Alaeszandra (ÁSZ).

Társadalmi és tudományos hasznosulás

A felmérések több szinten hasznosultak. Egyrészt információforrásként szolgáltak, partnereinknek, áttekintést nyújtottak a pénzügyi kultúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia kialakítása során, valamint az operatív tervek megalkotásánál.

A kutatási eredményei nyomán számos állami kezdeményezés indult meg, illetve valósult meg. Emellett számos nem állami pénzügyi kultúra fejlesztést végző szervezet jelezte, hogy a kutatás eredményei és javaslatai alapján átalakította a képzéseit.

A pénzügyi-gazdasági nevelést a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet célként jelölte meg: „A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról.” A 2013-ban hatályba lépő új NAT az iskolák számára mind a fejlesztendő kulcskompetenciák között, mind pedig a fejlesztési területek, nevelési célok között konkrétan megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést, s fontos célként a fentiek mellett azt is kiemelte, hogy: „a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás terén.” Ugyanakkor a NAT-ban a gazdasági-pénzügyi ismeretek kötelező oktatása külön tantárgyként nem szerepel.

Kormány 1919/2017. (XII. 8.) határozatával elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát. Az elkészült stratégia 7 évet ölel fel 2017-től 2023-ig, amely kétéves cselekvési tervekből épül fel. Az első kétéves periódus (2018-2019) cselekvési terve a stratégiában lefektetett 7 fő célt, így különösen a tudatos pénzügyi magatartás megalapozását és a pénzügyi edukáció megteremtésének lépéseit, illetve feladatait mutatja be, amely programokra és azok eredményeire a következő évek kezdeményezéseit is építeni lehet.

2017-ben megjelent az első akkreditált pénzügyi kultúra tankönyv gimnazisták, majd 7-8. évfolyamos diákok számára. Az ezt követő években számos újabb tankönyv, munkafüzet, elektronikus segédlet jelent meg a Pénziránytű Alapítvány gondozásában szintén főleg közép és az általános iskolás korosztályok számára.

A kutatómunka nyomán számos tudományos közlemény is született:

  1. Béres, D., Huzdik, K., Kovács, P., Sápi, Á., Németh, E. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról. Kutatási jelentés, 2013. Budapest, Állami Számvevőszék
  2. Huzdik, K., Béres, D., Németh, E. (2014). An Empirical Study of Financial Literacy versus Risk Tolerance Among Higher Education Students, Public Finance Quarterly, 59(4), 476-488.
  3. Jakovác, K., Németh, E. (2017). A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiái: tapasztalatok és tanulságok. Pro Publico Bono, 1, 16; 196-211.
  4. Luksander, A., Beres, D., Huzdik, K., Németh, E. (2014). Analysis of the Factors that Influence the Financial Literacy of Young People Studying in Higher Education. Public Finance Quarterly, 59(2), 220-241.
  5. Luksander, A., Németh, E., Béres, D., Zsótér, B. (2016). Pénzügyi személyiségtípusok és az eladósodást befolyásoló pénzügyi attitűdök empirikus vizsgálata. Közgazdász Fórum, 19(128), 32-55.
  6. Luksander, A., Németh, E., Zsótér, B. (2017). Financial personality types and attitudes that affect financial indebtedness. International Journal of Social Sciences and Education Research, 2(9), 4687-4704.
  7. Németh, E. (2017). Pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések: felmérés és diagnózis. Új Pedagógiai Szemle, 67(7-8), 24; 46-69.
  8. Németh, E. (2020). Pénzügyi Attitűdök – Tinédzserek és Felnőttek – Micsoda Különbség! In: Pintér, É. (szerk.). Tendenciák a pénzügyi tudatosságban. Miskolc, Pécs, FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ, 20; 134-153; 214.
  9. Németh, E. (2021). „Egyszer hopp, másszor kopp” Pénzügyi sérülékenység, Mindennapi Pszichológia, 13(1), 4; 67-70.
  10. Németh, E., Béres, D., Huzdik, K. (2015). The Attitude of Young Hungarian Adults to Loans International. Journal of Business and Social Science, 6(4), 63-73.
  11. Németh, E., Béres, D., Huzdik, K., Deák-Zsótér, B. (2021). Kutatási jelentés – Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról, 2020, Budapest, Állami Számvevőszék, 1-55.
  12. Németh, E., Béres, D., Huzdik, K., Zsótér, B. (2016). Pénzügyi személyiségtípusok Magyarországon kutatási módszerek és primer eredmények, Hitelintézeti Szemle, 15(2), 153-172.
  13. Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016). Insight and Blight – Initiatives on Enhancing Financial Literacy in Hungary. Public Finance Quarterly, 61(3), 22; 407-428.
  14. Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P. Várpalotai, V. (2016). Pénzügyi Kultúra Fejlesztési Programok Felmérése. Budapest, Állami Számvevőszék, 52.
  15. Németh E., Luksander, A. (2019). Children and Consumer Temptations – Financial Personality Test for Children In: Cermakova, K.; Mozayeni, S., Hromada, E. (szerk.) Proceedings of the 12th Economics & Finance Conference, Dubrovnik, 27 - 30 August 2019, Prague, International Institute for Social and Economics Sciences (IISES), 16; 242-257.
  16. Németh, E., Vargha, B. T., Beke, A., Tordai, H., Domokos, K. (2020). Elemzés – Kutatási jelentés – Pénzügyi Kultúra fejlesztési programok felmérése – összehasonlító elemzés 2016–2020, Budapest, Állami Számvevőszék, 69.
  17. Németh, E., Vargha, B. T., Domokos, K. (2020). Financial Literacy. Who, whom and what are they Training for? Comparative Analysis 2016–2020. Public Finance Quarterly, 65(4), 30; 554-583.
  18. Németh, E., Zsótér, B. (2017). Personality, Attitude and Behavioural Components of Financial Literacy: A Comparative Analysis. Journal of Economics and Behavioral Studies, 9(2), 46-57.
  19. Németh, E., Zsótér, B. (2019). Anxious spenders: Background factors of financial vulnerability. Economics and Sociology, 12(2), 23; 147-169.
  20. Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020). Financial Vulnerability of the Hungarian Population: Empirical Results Based on 2018 Representative Data. Public Finance Quarterly, 65(2), 28; 284-311.
  21. Németh, E., Zsótér, B., Luksander, A. (2017). A 18-35 évesek pénzügyi kultúrája–a pénzügyi sérülékenység háttértényezői. ESÉLY: Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 14(3), 3-34.
  22. Zsótér, B., Béres, D., Németh, E. (2015). A magyar fiatalok jellemzése pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén – Vizsgálat a felsőoktatásban tanulók pénzügyi attitűdjeiről és magatartásáról, Vezetéstudomány, 46(6), 70-80.
  23. Zsótér, B., Németh, E., Béres, D. (2016). A pénzügyi kultúra személyiség-, attitűd-és viselkedésbeli komponensei–összehasonlító elemzés. Kultúra és közösség, 89-102.