2022. február 17. 9:30

A 2021. évben eredményes volt a gazdaságélénkítést célzó politika

Az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoring elemzése az államadósság-mutató 2021. évi alakulására hatást gyakorló tényezőket, valamint a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat értékelte. Az Állami Számvevőszék elemzői arra a fő következtetésre jutottak, hogy a történelmi mértékű 7,1%-os 2021. évi gazdasági növekedéshez hozzájárultak a 2020. év végén elindított és 2021. év során folytatott – jelentős költségvetési kiadásokból finanszírozott – gazdaság újraindítását ösztönző kormányzati intézkedések. Az uniós szinten is kimagasló gazdasági teljesítmény alapján a 2021. évben Magyarországra vonatkozóan visszaigazolódott a gazdaságélénkítést célzó politika eredményessége.

Dr. Simon József – Erdélyi Attila

Az elemzés teljes terjedelemben itt olvasható.

Az ÁSZ legújabb nyilvánosságra hozott monitoring elemzése az előző négy, korábban megjelent monitoring elemzéshez hasonlóan a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról ad szintetizált képet. A korábbi elemzésekben a havi változások kerültek bemutatására, a kockázatok jelzésével, míg a mostani elemzés – azon mutatók esetében, ahol rendelkezésre állnak 2021. decemberi adatok is – a 2021. év egészének értékelésére irányult. Az elemzés a 2022. február 15-ig nyilvánosan rendelkezésre álló, sok esetben előzetes adatok alapján értékelte a 2021. évi makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. 

Az adatforrások a korábbi monitoring elemzésekhez hasonlóak voltak. Az értékelés így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által havonta és negyedévente nyilvánosságra hozott, valamint a Magyar Államkincstár honlapján hozzáférhető nyilvános adatok, valamint a lényeges egyéb nyilvánosságra hozott, a témakörben releváns jelentések, összefoglalók és tájékoztatók alapján készült. Az elemzés az előirányzatok teljesülésének értékeléséhez az éves előirányzatoknak a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt módosító 2021. évi XLIV. törvényben rögzített, illetve az ahhoz képest a Kormány saját hatáskörében törvényi felhatalmazás alapján végrehajtott módosítások, átcsoportosítások eredményeként adódott aktuális módosított értékét vette figyelembe.

Az elemzésben a 2021. évi adatok viszonyítási alapját – az előző monitoring értékelésekhez hasonlóan – a 2019. év, valamint a 2020. év azonos időszakainak adata jelentette. 

Az államadósság értéke és az arra hatást gyakorló főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató számlálójában szereplő államadósságra hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

Az államadósság a 2021. III. negyedév végén az ÁKK Zrt. által közzétett információ szerint 42 105,8 Mrd Ft, GDP arányosan 80,5% volt. A 2021. év egészére vonatkozó adat az elemzés készítésének időpontjában nem állt rendelkezésre.

A központi költségvetés adóssága – amelynek aránya az államadósságon belül 95% körüli – 2021. év utolsó két hónapjában tovább emelkedett (összesen 848,7 Mrd Ft-tal), és december 31-én 40 697,0 Mrd Ft volt. Az adósság növekedésének üteme azonban a 2021. III. negyedévben tapasztalthoz képest lelassult. Az adósság 2021. év IV. negyedév végi 99,6%-a az év végére várható azon adósságállománynak, amely figyelembe veszi a kormányzat által végrehajtott módosítások alapján az éves tervezett költségvetési hiány adósságra gyakorolt hatását.

A központi alrendszer hiánya a 2021. év végén a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezéshez és a gazdaság újraindulásához szükséges források biztosítása és egyéb egyedi tényezők következtében a törvényben rögzített 3 990,0 Mrd Ft összeghez képest 1 111,5 Mrd Ft-tal magasabb lett. 

A több egyedi tényező közül kiemelendő az uniós programok finanszírozásával összefüggő költségvetést terhelő kifizetések szerepe. Az uniós programok bevételei 690,5 Mrd Ft-tal (a törvényi módosított előirányzathoz képest 208,6 Mrd Ft-tal magasabb összeggel) elmaradtak az uniós programok kiadásaitól a 2021. év végén. Az uniós programok kiadásai is alacsonyabbak voltak ugyan a tervezettnél, de a bevételek még annál is kisebb mértékben teljesültek. Mindezek mellett a Kormány hazai forrásokból finanszírozta a tervek szerint uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) programkörébe tartozó kiadásokat, a program tervének az uniós jóváhagyása viszont még nem történt meg. Ennek hiányában Magyarország nem kapta meg az Európai Uniótól a 2 511,0 Mrd Ft összegű RRF támogatás 2021. évi 326,0 Mrd Ft-os tervezett összegét. Az uniótól származó várt bevételek összességében 534,6 Mrd Ft értékben növelték a 2021. évben a központi költségvetés hiányát.

A gazdaság újraindítását célzó fiskális lépések pénzügyi finanszírozásában 2021. évben jelentős szerepet töltött be, hogy a központi költségvetés bevételei az előzetes adatok alapján az előirányzatot meghaladóan teljesültek. Kiemelendő, hogy a főbb adónemek közül a törvényi módosított előirányzathoz képest az ÁFA bevétel 7,2%-kal, az SZJA bevétel 6,3%-kal, míg a TAO bevétel 24,9%-kal magasabb összegben teljesült. Az ÁFA és az SZJA bevételek alakulását havonta a 2019-2021. évekre vonatkozóan az 1. ábra szemlélteti. 

 

Abra_1

Forrás: Pénzügyminisztérium: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege 

A Központi Kormányzat MNB-nél vezetett forint- és devizaszámlákon betétek formájában rendelkezésre álló állománya év közben jelentős nagyságrendű volt, míg a 2021. év decemberi záróállomány az év végi felhasználás következtében 2020. év végéhez képest közel a felére, 1 189,3 Mrd Ft-ra csökkent. A tartalék felhasználása 2021. év során a gazdaság újraindításához szükséges lépések megvalósítását szolgálta.

A GDP alakulására ható főbb tényezők értékelése

A monitoring elemzés részletesen értékelte az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP-re hatást gyakorló fontosabb tényezőket.

A gazdasági növekedés éves alakulására vonatkozó nemzetközi pénzügyi szervezetek és a Pénzügyminisztérium várakozása 2021. évben a globális makrogazdasági folyamatokra jellemző bizonytalanságok miatt többször módosult. A nemzetközi szervezetek (EU Bizottság, IMF, OECD, Világbank) prognózisai Magyarországra vonatkozóan 2021. év elején 3,8-5,0% közötti növekedési ütemet tartalmaztak, amelyek az év utolsó negyedévében 6,8-7,6%-ra emelkedtek. A Kormány a költségvetési törvény tavaszi módosításakor 4,3%-os gazdasági növekedést várt, ami a 2021. évi makrogazdasági folyamatok alapján 2022. év elején 6,4-6,9%-ra növekedett.    

Hazánk a 2021. év elején előzetesen várt növekedésnél lényegesen jobb gazdasági teljesítményt tudott elérni, mivel a 2021. évben a GDP az előzetes adatok alapján 7,1%-kal növekedett. 

A GDP volumenváltozását 2019. évtől kezdődően negyedéves bontásban a 2. ábra mutatja.

Abra_2

Forrás: KSH STADAT 21.2.1.2. A bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei

2021. IV. negyedévében a GDP volumene 7,2%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, és a III. negyedévhez képest 2,1%-kal emelkedett. A 2021. évben a GDP volumene 7,1%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, és 2,1%-kal emelkedett a 2019. évi adathoz képest. Az államadósság-mutató nevezőjét jelentő nominális GDP éves összegére az elemzés készítésekor még nem volt nyilvánosan elérhető adat.

Az ipari termelés volumene a 2021. évben 9,6%-kal volt nagyobb, mint a 2020. évben. Ebben szerepe volt annak is, hogy az ipari termelés volumene a 2020. évben, alapvetően a COVID-19 járvány hatására alacsonyabb volt, mint a 2019. évben. (3. ábra) Az ipari kibocsátás meghatározó részét kitevő feldolgozóiparon belül a járműgyártás volumenindexei 2021. március-június hónapban a 2020. év I. félévében bekövetkezett gyárleállások okozta alacsony bázisérték miatt jelentősen emelkedtek, azonban a globális félvezető-hiányra visszavezethető hazai gyártási kapacitáskihasználtság csökkenés a 2020. év azonos időszakához képest a kibocsátási volumenben visszaesést okozott 2021 júliusától, ami még decemberben is jellemző volt. 

Abra_3

Forrás: KSH STADAT 13.2.1.2. Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei havonta, évkezdettől kumulált és KSH STADAT 7.2.1.1. Az építőipar összefoglaló adatai, havonta és évkezdettől kumuláltan

Az építőipari termelés volumenének adata 2021. decemberében 29,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát, és az év elejétől halmozott termelés 13,3%-kal növekedett a 2020. évhez képest.

A kiskereskedelmi forgalom évkezdettől kumulált 2021. évi volumenindexe 3,5%-kal meghaladta a 2020. évi értéket, azonban ez a növekedési ütem még elmaradt a 2019. évi adattól. A havi volumenindexek 2021. évi tendenciája emelkedő, a 2021. decemberi kiskereskedelmi forgalom mutatója már meghaladta a COVID-19 járványt megelőző 2019. év decemberi értékét.

A termékexport folyó áron számított összesített értéke 2021. évben meghaladta a 2020. és 2019. évi adatokat, ami növelő hatást gyakorolt a GDP felhasználási oldalára. A külkereskedelmi termékexport 2021. évben elért csúcsértéke ellenére azonban a külkereskedelmi termékforgalom összesített egyenlege a 2021. évben elmaradt az előző két év adatához képest. A 2021. évben a termékimport értéke a 2020. évhez képest 20,4%-kal, míg a 2019. évhez viszonyítva 23,2%-kal lett magasabb. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének előző évekhez viszonyított 2021. évi jelentős visszaesésében a kedvezőtlen nemzetközi piaci hatásoknak, így a járműgyártás növekedés lassulásának, az energiaárak világpiacon történt jelentős mértékű (a földgáz árának egy év alatt bekövetkezett ötszörös, a villamosenergia árának négyszeres, a kőolaj árának 50%-os) emelkedésének, egyúttal a fogyasztás és beruházások importigénye növekedésének is szerepe volt. Az egyenleg romlásához vezetett, hogy az import még dinamikusabban nőtt, mint az export. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlegét folyó áron, forintban a 4. ábra szemlélteti.

Abra_4


A foglalkoztatás és a munkanélküliség 2021. év január és december között összességében kedvező irányba változott a 2020. évi értékekhez képest. (5. ábra)

Abra_5

Forrás: KSH: STADAT 20.2.1.3. A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként, havonta

Az évkezdettől halmozott fogyasztóiár-index a 2021. év 1-12. hónapok időszakában egy hónapot kivéve folyamatosan emelkedett (az 1-6. és az 1-7. hónapok kumulált mutatója azonos nagyságú volt), és már márciustól meghaladta a tárgyévi költségvetés előző évi tervezésekor előirányzott 3%-os szintet. Alapvetően a COVID-19 járvány okozta válság miatt kiesett termelői kapacitások helyreállását megelőző fogyasztói kereslet, a kőolaj-, gáz- és más nyersanyagárak válság előtti szint fölé emelkedése (az alapanyag- és szállítási költségek áthárított értéke beépült a termékek áraiba) és magának az emelkedő inflációs várakozásoknak a hatása is növelte a fogyasztóiár-indexet. A 2021. év 1-12. havi kumulált árindex 1,8 százalékponttal magasabb, mint a 2020. év 1-12. havi kumulált árindex.

Az elemzés következtetései

Az államadósság-mutató 2021. évre tervezett értékének betarthatósága szempontjából kedvező volt, hogy a gazdasági növekedés az előző évhez képest kiemelkedő nagyságrendet ért el. Mindez annak tükrében jelentős eredménynek számít, hogy a 2021. évben a COVID-19 vírusjárvány újabb hullámai alakultak ki, valamint az év második felében felerősödtek a negatív világgazdasági kockázatok jellemzően a termelés és az infláció vonatkozásában. A 2021. évben elért 7,1%-os gazdasági növekedés az előzetes becslések alapján az Európai Unió tagországaihoz képest is jelentős mértékű.

A 2021. évre vonatkozó előzetes adatok alapján a kormányzat által folytatott gazdaságélénkítő fiskális politika sikeres volt. Kijelenthető, hogy a magyar gazdaság válságból történő kilábalásának gyorsaságát, hasonlóan, mint a 2019. évet megelőző időszak teljesítményének bővülési ütemét, jelentősen alulbecsülték a gazdasági növekedés előrejelzésével foglalkozó nemzetközi szervezetek.

A COVID-19 vírusjárvány negatív hatásainak kezelését támogatták 2021. évben a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések. Fontos szempontot jelent, hogy nem a költségvetési támogatások általános növelése, hanem a munkaalapú társadalom működésének fenntartása került a középpontba. 

A gazdasági növekedés biztosításához fontos feltételt teremtett a munkahelyek megőrzése, a vállalkozások működőképességének fenntartása, valamint a beruházási ráta magas szinten tartása. Kedvező körülményt jelentett a fogyasztás bővülése, amelynek további ösztönzése érdekében több intézkedés született. Ezek gazdasági növekedésre gyakorolt hatása a 2022. évben attól függ, hogy a keresletnövekedés milyen nagyságrendű inflációs hatást vált ki. 

A kormányzat a 2021. évben reziliens módon az alacsonyabb előkészítettségi fokú beruházások elhalasztásával teret adott a nagyobb hozzáadott értéket biztosító vállalati beruházások megvalósításának. A kormányzat felismerte, hogy a beruházási ráta további növelése érdekében nem indokolt további intézkedéseket hozni. Emellett az uniós támogatások vonatkozásában a tervezettnél magasabb összegű megelőlegezés volt szükséges, amely jelentősen hozzájárult, hogy a tervezettnél magasabb összegű hiány alakuljon ki. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében a Magyarországnak járó források folyósításának elmaradása a 2022. év vonatkozásában is kockázatot jelent a központi költségvetés hiánya tekintetében. Továbbá ennek bekövetkezése esetén megkérdőjeleződik az unió versenysemleges és egységes fellépése a gazdasági kohézió érdekében.  

A központi költségvetés rezilienciáját, ezáltal a mozgásteret erősítette, hogy a központi költségvetés bevételei a 2021. évben kedvező arányban teljesültek, a főbb adónemek esetén az előirányzathoz képest magasabb volt a teljesülés. 

A pénzforgalmi hiány tervezettet meghaladó értékéből adódó kockázat kezelésében a 2021. évben kiemelt szerepet játszott a kormányzat számára forint- és devizaszámlákon betétek formájában rendelkezésre álló jelentős nagyságrendű tartalék. A tartalékok év végén történő csökkentése, illetve felhasználása szintén hozzájárult a gazdaság újraindítására vonatkozó cél megvalósításához.  

A 2021. évi gazdasági növekedés kedvező alapot teremt az idei évi gazdasági folyamatok számára. A 2022. évben alapvető kihívást jelent majd a gazdasági növekedés fenntartása, valamint a 2021. év második félévétől felerősödött, a dinamikus gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatok kezelése. E körbe tartozik a külső feltételek kedvezőtlen alakulása, az alacsony aktívummal rendelkező külkereskedelmi egyenleg, a kereslet növekedéséből is származó infláció növekedése, illetve a COVID-19 vírusjárvány esetleges további hullámainak megjelenése.