A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDS-ek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években. (Pénzügyi Szemle 2022/1.)

Török László

A tanulmány célja az volt, hogy megvilágítsa a különböző adósságtípusok és CDS-ek újszerű kutatási perspektíváit. Egy standard elemzést alkalmazott a bruttó államadósság és az adósságtól függő CDS-felárak közötti kapcsolat szorosságának megállapítására. A kutatás során figyelembe lett véve a Covid–19- járvány hatása a bruttó államadósságokra és a CDS-ekre is. A kutatás előnye az, hogy kevés tanulmány vizsgálta eddig meg ennek a két makrogazdasági indikátornak a kapcsolatát. A korábbi megközelítésekkel ellentétben az adósságok állományi adatai lettek figyelembe véve a CDS-felárak alakulásában. Az elemzés megállapította azt, hogy a makrováltozók közül a bruttó államadósság volt az, ami a vizsgált időszakban kialakult CDS-felárakkal szorosabb kapcsolatot mutatott. Az első hipotézis tehát nem teljesült. A feltevés azért sem következhetett be, mert a bruttó külső adósság részét képező magánszektor adósságait megtestesítő kötvényekre egyedileg határozzák meg a CDS-felárakat.

A második hipotézis sem teljesült, az eurózóna-tagországok államadósság-növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése. Éppen ellenkezőleg, a felárak csökkentek a vizsgált 2018 Q2 – 2021 Q1 időszakban. Teoretikusan a CDS-feláraknak emelkedni kellett volna az államadósságok növekedése miatt az eurózóna-országokban. Ez az emelkedés azonban nem történt meg; feltételezhetően azért, mert az államadósság növekedését finanszírozó állampapírok jelentős részét az EKB vásárolta meg. (Az összes nagy jegybank mennyiségi lazítás mellett döntött tavaly. A tíz legnagyobb gazdaságban az eszközvásárlásokkal a jegybankok 3500 milliárd dollár értékben vásároltak meg kötvényeket. A legtöbb jegybank folytatta a kötvények felvásárlását 2021-ben is (Nordea Bank, 2021). Ennek a felvásárlási folyamatnak az eredményeként 2022 év végére az euróövezeti tagországok államadósságának 32–36 százalékát birtokolhatja az EKB (MNB, 2021). A jegybanki kötvényvásárlásokkal nőtt ugyan a bruttó államadósság a tagországokban, azonban a befektetők ezt az adósságnövekedést nem találták kockázatosnak. Az ugyanis, hogy az adósságinstrumentumokat a jegybank vásárolta meg, nem növeli azon befektetők kockázatát, amelyek korábban fektettek be államkötvényekbe.

Sőt, a GDP-arányos kamatkiadások is csökkentek, az eurózónában 2019 és 2022 között 1,6 százalékról 1,3-re, amit a megemelkedett adósságkibocsátás ellenére mérséklődő állampapírhozamok magyaráznak. Így az aktuális hitelminősítési besorolások sem változtak, a csődkockázati felárak (CDS) egyszeri áremelkedése nem folytatódott 2020 Q1 időpont után, az államadósságok dinamikus emelkedése ellenére sem. A pánikot követően az eurózóna országaiban a CDS-felárak fokozatosan visszaálltak korábbi értékeikre, ezután tovább csökkentek a vizsgált időszakban.

…

Török László a Debreceni Egyetem egyetemi adjunktusa 

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.