2021. augusztus 02. 16:00

A felfutó építőipar hatása mindennapjainkra

A napi sajtó olvasói valószínűleg felkapják manapság fejüket az építőipari termékek és szolgáltatások árainak drasztikus növekedéséről szóló hírek olvasásakor. Sokan, akik építkeznek vagy ingatlant vásárolnak, esetleg felújítanak, közvetlenül is tapasztalhatják az árváltozásokat. Az építőipar termelési értékének növekedése mindemellett a gazdaság fejlődését is jelzi. A szektor változásának sokrétű hatásait, összefüggéseit azonban érdemes górcső alá venni.

Az utóbbi öt év fejlődését tekintve stratégiai ágazatnak tekinthető építőipar teljesítmény növekedése hatást gyakorolt a hazai GDP növekedésére, ezáltal húzóágazattá vált a pandémiás válságot megelőző időszakban. Az iparág teljesítményének 2017. és 2019. évek közötti gyorsuló felfutását azonban a 2020. évben bekövetkezett gazdasági visszaesés több szempontból is negatívan érintette.

A növekedés az épületek, egyéb építmények és speciális szaképítés területein egyaránt tetten érhető volt 2019-ig. A szektor fejlődését számos, az építőipar termékei és szolgáltatásai iránti megrendelésállomány alakulását érintő külső tényező – mint például a lakossági keresletet növelő otthonteremtési programok – befolyásolta. A 2020. évi pandémiás válság hatása – más ágazatokhoz hasonlóan – az építőiparban is megmutatkozott, kapacitásainak kiépítése azonban lehetőséget biztosít a szektor számára a válságot követő ismételt növekedésre.

Közgazdasági alapelv, hogy a piaci árat a kereslet és a kínálat egyensúlya határozza meg. Éppen ezért érdekes azt is nyomon követni, hogy vajon melyek azok a tényezők, amik viszont a kereslet és a kínálat változását eredményezik. Az építőipari szektorban működő vállalkozások által nyújtott kínálat növekedését nem csak a cégek számának növekedése jelzi, hanem a termelési érték jelentős emelkedése is a kapacitások bővítésére utal. Ezzel párhuzamosan több keresletösztönző gazdaságpolitikai eszköz hatása is megmutatkozott a piacon.

Az Állami Számvevőszék elsősorban a stratégiai, közpénzek felhasználása szempontjából kiemelt területeken készít elemzéseket, így az építőipar gazdasági teljesítményének változását eredményező összetevők számbavétele mellett a járulékos, közvetlen és közvetett társadalmi és gazdasági hatások feltérképezésével keres támpontokat a jól irányított állam működéséhez való hozzájárulása érdekében.