2022. augusztus 09. 7:00

A feltörekvő piaci szuverénfelár megemelkedése a Covid–19 utáni világgazdaságban

A Covid–19 által okozott gazdasági leállások és zavarok nyomán ismét megjelent a leértékelődési nyomás és a szuverénfelár növekedése miatti fenyegetés a feltörekvő piacokon, ami szükségessé teheti a nemzetközi pénzügyi védőháló intézményeinek beavatkozását. Tanulmányunk első felében ezért számba vesszük az IMF és a nyolc regionális pénzügyi alap („Regional Financial Arrangement” – RFA) válságellenes intézkedéseit. Ezt követően megvizsgáljuk, hogyan befolyásolta a feltörekvő piaci szuverénfelár változását a piaci hangulat romlása: a globális gazdasági növekedéssel, a kulcsdevizában történő finanszírozás költségével, az államcsőddel kapcsolatos várakozások és a devizaárfolyam, valamint az output növekedésének változásai. Ehhez strukturális panel vektor autoregressziós modellt használtunk. Megállapíthattuk, hogy a szuverénfelár változása alapvetően a piaci várakozások változását követte le az országspecifikus növekedési és finanszírozási tényezők mellett. Mindez felhívja a figyelmet az IMF-, illetve az RFA-beavatkozások jelentőségére. (Pénzügyi Szemle 2022/2.)

Sabri Alipanah – Mészáros Mercédesz - Kiss Gábor Dávid

A Covid-járvány hatalmas nyomást gyakorol a szuverénfinanszírozásra, és a feltörekvő gazdaságok nemteljesítési kockázatát növeli. Ezért ha a szuverénfelár egy ország ellenálló képességének a Covid–19 miatti romlását jelzi, akkor a szuverénfelár belső és külső tényezőinek megértése a feltörekvő piacgazdaságok számára kritikus fontosságú.

Tanulmányunkban panel vektor autoregressziós modellt használtunk a szuverénfelárat meghatározó tényezők vizsgálatához a feltörekvő országok széles körére vonatkozóan, kiemelve az IMF és a regionális pénzügyi alapok (RFA) pénzügyi támogatásainak fontosságát. Az országkockázati prémiummal és a nemteljesítés valószínűségével mért szuverénfelárat a brent olaj árából, a devizacsere- és devizaárfolyamból, a hazai növekedésből és a hitel-nemteljesítési csereügyletekből származtattuk.

 

Abra_belso


Az eredmények azt mutatták, hogy a szuverénfelár a globális és helyi növekedési várakozásoktól, a külső finanszírozási környezettől, valamint a kockázatviselést érintő piaci hangulattól függött. Az eredmények szerint az olajár emelkedése a szuverénfelárakat csökkentette, míg a GDP növekedése rövid távon növelte. Ezen kívül a szuverénfelárak egy részét a swap piacokról származó globális tényezők határozták meg (mind a CDS-ből, mind az USD-vel szembeni devizacsere-árfolyamból). Balima és Sy (2020) eredményeit alátámasztva, a szuverénfinanszírozás turbulenciáját a nemzetközi szereplők (például az IMF) pénzügyi programjai inflációs környezetben mérsékelhetik, ami jól mutatja a készenléti likviditás és finanszírozás olyan nem monetáris csatornáinak fontosságát, mint az IMF (és részben az RFA-k) azok multilaterális és intézményesített jellege miatt. Ezek a szereplők főként a feltörekvő piacok mélyebb válságának elkerüléséért voltak felelősek, mivel képesek voltak a finanszírozási feltételeket a nemzetközi swap piacokon finomhangolni, és a nemzetközi befektetők bizalmát a likviditás beszűkülésének elkerülése érdekében finanszírozási hajlandósággal stabilizálni.

A koronavírus-világjárvány miatt a globális ellátási láncokban zavar keletkezik, az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya az inflációs nyomásra megbomlik. A szuverénfelárak megjelenése több kicsi és nyitott feltörekvő gazdaság államadósságának fenntarthatóságát veszélyeztetheti. Ezért a közeljövőben mind az IMF-nek, mind az RFA-knak jobban fel kell készülniük az olyan helyzetek enyhítésére, amikor az alacsony kamatkörnyezethez túlságosan is hozzászokott országok nem képesek magukat ésszerű kamatok mellett finanszírozni.



Sabri Alipanah a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Mészáros Mercédesz a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Kiss Gábor Dávid a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.