A környezeti (E), szociális (S) és kormányzati (G) kritériumoknak való megfelelésről a vállalatoknak az ún. nem pénzügyi információkra vonatkozó közzétételek szabályrendszere (keretrendszer) szerint kell beszámolniuk. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen jellemzői vannak az ESG-jelentéseknek, azok tükrözik-e az egyes piaci szereplők fenntarthatósági tevékenységét, és melyek a kérdéskör legkurrensebb problémái. Kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy számos egymással párhuzamosan létező – eltérő adatok közzétételét előíró – kötelező és önkéntes közzétételi előírás van, amelyek ezért csak részlegesen alkalmasak a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységének az összehasonlítására. A vállalati jelentések egy része emellett csak alapelvi szinten foglalkozik az ESG-kérdésekkel, és csak kisebb hányaduk számol be konkrét intézkedésekről és elért eredményekről. Éppen ezért megfogalmaztuk azokat a javaslatokat is, amelyek a vállalatok ESG-mutatók alapján történő összemérhetőségét támogatják. (Pénzügyi Szemle 2022/2.)

Boros Anita - Lentner Csaba - Nagy Vitéz

Kutatásunk legfrissebb szabályozási háttere, hogy 2021. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntartható finanszírozás csomagot, melynek része a CSRD-javaslat. Ez megreformálja és nagyban kibővíti a közzétételi kötelezettségek körét a korábbi NFRD-hez képest. Ennek köszönhetően 2023-tól több mint 50 0003  európai vállalatnak lesz kötelező az ESG-vel kapcsolatos kérdésekről jelentést közzétenni. Magyar vonatkozás, hogy a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank is ajánlást tett közzé, melyben javaslatokat fogalmaznak meg az ESG-megfelelésre vonatkozó egyes szakmaspecifikus kérdéseket illetően, így tanulmányunk jól szolgálhatja a felkészülést e kihívásra. A zöldpénzügyi átállás összetett feladat, hiszen a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő környezeti, társadalmi és vállalatvezetési szempontokra egyaránt ki kell terjednie. A klímaváltozás, a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a jelenlegi – átmeneti – növekedési szempontok egyre inkább azt követelik meg a befektetők, a szabályozók, a vállalatvezetők és a munkavállalók részéről, hogy a vállalatok az említett fenntarthatósági szempontokra is reflektáljanak. A fenntartható vállalatműködés nemcsak a pénzügyi, hanem a természeti és a társadalmi tőkének is jó gondozója kell, hogy legyen, és ehhez biztosítania kell a vállalati feltételeket. A kutatásunk azt célozza, hogy ennek az új szegmensnek tekinthető szakterületnek az előzményeit, aktuális szabályozását áttekintse, és a rendelkezésre álló adatok alapján elemzést, ajánlásokat fogalmazzon meg.

Ahogyan azt cikkünkben később bemutatjuk, az ESG-információkra vonatkozó közzétételi keretrendszerek igen összetett képet alkotnak. A közzétételi szabályozók fragmentáltsága és bonyolultsága kihívást jelent mind a befektetők, mind a vállalatok számára. Gyakran maguk az ESG-jelentések is igen heterogén képet mutatnak. A keretrendszereknek való megfelelés gyakorta önkéntes, a vállalatok által közölt adatok eltérőek, és a jelenlegi közzétételi keretek nem teszik lehetővé a vállalatok ESG-teljesítményének a tényleges összehasonlítását. Ezek bemutatása érdekében cikkünkben elemezzük az uniós közzétételi szabályozók – elsődlegesen a már említett NFRD – hatályosulását. Ezzel összefüggésben részletesen megvizsgáljuk, hogy az egyes tagállamok milyen implementációs megoldásokat alkalmaztak az egyes kulcskérdések vonatkozásában, és azoknak uniós piaci szinten milyen eredményei mutathatók ki. Az elemzések tapasztalataiból kiindulva megfogalmazzuk az ESG-teljesítmény tényleges mérését és összehasonlíthatóságát akadályozó tényezőket, és ajánlást teszünk ezek feloldására.

Kutatásunkat megalapozandó 16 db magyar (2018–2020), és további 27 db nemzetközi (szintén 2018–2020) fenntarthatósági jelentést vizsgáltunk meg. A szabályozások áttekintését követően, tekintettel a fenntarthatósági jelentések nem szigorúan kötött formájára (mind hazai, akár nemzetközi viszonylatban), ezen jelentések szintetizálását tűztük ki célul. Ennek keretében megkíséreltük az eltérő formátumú, de egységes adattartamú információkat kigyűjteni és összehasonlítani, hogy ebből a cikkünkben levezetett következtetéseket és ajánlásokat fogalmazzunk meg.

…

Boros Anita a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára, Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Nagy Vitéz a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.