Giday András és Fritsch László tanulmánya Közép- és Délkelet-Európa földgázfelhasználását, a térségbeli fogyasztás szintjét és szerkezetét, az elmúlt másfél évtized hálózatfejlesztéseit, valamint az LNG-kikötők építését vizsgálja. Európa földgázpiaca ma már egységes, köszönhetően az EU-s szabályozásnak, a keleti irányból érkező nagy kapacitású vezetékeknek és a térség országai között épített interkonnektoroknak. A közeljövőben számos kihívás elé néz Európa, elég csak a gázpiac jelentős átpolitizáltságára, az elhúzódó vitákat kiváltó klímapolitikai megállapodásokra, a geopolitikai feszültségekre, vagy a háborús konfliktus miatt elszálló árakra gondolni. (Pénzügyi Szemle 2022/3.)

Giday András - Fritsch László

A tanulmány témája Közép- és Délkelet-Európa földgázfelhasználása, a vizsgált régió pedig Közép-Európa korábbi szocialista országait, a Balkánt és Ukrajnát foglalja magában. A szerzők részletes adatokkal és táblázatokkal szemléltetik a térségbeli fogyasztás szintjét és szerkezetét, illetve az egyes országok rendelkezésére álló energia megoszlását az egyes energiahordozók között. A térség és Nyugat-Európa összehasonlításából kiderül, hogy Közép- és Délkelet-Európában a gáz szerepe elmarad a nyugatra jellemző szinttől, melynek okai egyrészt a jelentősebb szénkészletekben, másrészt az alacsonyabb jövedelmi szintben keresendők. Azt is megtudhatjuk, hogy a vizsgált régión belül Magyarországon a felhasznált szén aránya alacsony, a földgáz részaránya viszont kiugróan magas.

A tanulmány amellett, hogy áttekinti az elmúlt másfél évtized hálózatfejlesztéseit és az LNG-kikötők építését, két fő kérdésre is választ keres: egyrészt, hogy a Közép- és Délkelet-Európa gázzal való ellátásának útvonalai mennyiben változtak meg az elmúlt másfél évtizedben, másrészt, hogy a térségbeli földgázfelhasználás és -infrastruktúra mennyiben tér el a nyugat-európaitól. A tanulmány rámutat, hogy az EU által hozott szabályok a hálózat használatához való hozzáférés biztosításával egységesedő piacot teremtettek. Ezen törekvés részeként fontos mérföldkő volt az a tíz éves fejlesztési terv, amely az átjárható földgázpiac megteremtése érdekében az egyes országok vezetékrendszereit kívánta nagy kapacitású összeköttetésekkel (interkonnektorok) egybefűzni, így biztosítva mindkét irányban a gáz áthaladását. A szerzők rámutatnak, hogy a régió fogyasztásában az LNG-visszagázosító kapacitások egyelőre nagyrészt helyi jelentőségűek, ugyanakkor helyi szinten stratégiai jelentőségű forrás- és útvonaldiverzifikációs perspektívát és plusz likviditást jelentenek.

A szerzők bemutatják a régió egyes országainak gázellátását, részletesen kitérve a termelési és fogyasztási adatokra, illetve az elsősorban orosz forrásból táplálkozó import jelentőségére. Így megtudhatjuk, hogy a jelentős saját földgázkitermeléssel rendelkező Románia szinte teljes mértékben önellátó, miközben Magyarország orosz gázfüggősége pedig régiós összevetésben kiugróan magas.

A tanulmány áttekinti az orosz-ukrán háború gázpiaci hatásait is, elsősorban arra a kérdésre koncentrálva, hogy a konfliktus miként érinti a földgázrendszert illetve a szállításokat. Hangsúlyozza, hogy az európai gázellátást nem lehet még középtávon sem a Gazprom nélkül megoldani, mivel a LNG-terminálok kapacitása és a beszerezhető cseppfolyós gáz mennyisége egyelőre nem elégséges Európa számára. A rövid távú stratégiai tervek közt szerepel az LNG-források bővítése, a gázfogyasztás 15 százalékkal történő csökkentése, illetve a gáztárolók feltöltése.

A tanulmány zárásaként a szerzők áttekintik a földgáz árának közelmúltbeli alakulását, majd bemutatják a bécsi és a holland gáztőzsde fejlődését. Hangsúlyozzák, hogy már jóval a háború kitörése előtt, azaz 2021 második felében intenzíven emelkedett a földgáz ára, köszönhetően az ázsiai országok erős keresletének, a holland gázmezők leállásának, továbbá a Gazprom csökkenő szabadpiaci eladásainak. Ezt követően a háború és az embargós politika hírei mozgatták az árfolyamot. Zárszóként a szerzők rámutatnak, hogy ha a háború tartósan, akár évekig fennmarad, akkor az EU embargós politikája erős nyomás alá helyezheti azokat az országokat, ahol az orosz gáz importjának leállítása komoly gazdasági és társadalmi krízist idézhet elő.

…

Giday András a Pénzügyi Szemle szerkesztőségi tagja, Fritsch László az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.